2017. április 25. keddMárk
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Trend lett magyar iskolába íratni a vegyes házasságban született gyermekeket?

G. L. 2017. március 08. 14:35, utolsó frissítés: 19:16

A vegyes házasságok száma ugyan növekszik, de az iskolaválasztásban nagyon fontos szempont az oktatás minősége is.


Egyre több etnikailag vegyes család dönt úgy, hogy gyermekét magyar iskolába küldi - olvasható az magyar oktatást népszerűsítő RMDSZ felhívásában. Ha jobban megnézzük a részleteket, akkor kiderül, hogy nem abszolút számokról van szó, de a tendencia mégis örvendetes.

A hatodik alkalommal meghirdetett magyar nyelvű oktatást népszerűsítő, március 16-ig tartó kampányban arra biztatnak minden magyar vagy etnikai szempontból vegyes családot, hogy válasszanak magyar oktatást a gyereküknek. Az RMDSZ célja az, hogy a negatív demográfiai adatok ellenére az elkövetkező években se csökkenjen 9000 alá az előkészítő osztályba iratkozók száma. Tavaly 9300 romániai gyermek kezdte magyar nyelven az elemi iskolát. De úgy tűnik, hogy nehéz lesz ezt tartani.


Abszolút számokban nincs növekedés,


ami az etnikailag vegyes házasságban élő párok iskolaválasztását illeti. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási ügyekét felelős ügyvezető alelnöke a Transindexnek értelmezte a kampányfelhívásban olvasható állítást. Elmondása szerint ez valójában azt jelenti, hogy a vegyes házasságok növekedését nem követi hasonló ütemben az ezekben születő gyerekeknek román iskolába történő íratása. Vagyis az egyre gyakoribb vegyes házasságok ellenére, ezek nem jelentenek automatikusan román iskolát a gyerek számára. Ez pedig a korábbi évekhez képest mindenképp előrelépést jelent.



"Emögött valószínűleg az áll, hogy a szórványban már olyan személyek kerülnek vegyes házasságba - mert a párválasztási lehetőségek megváltoztak, a közösségen belüli lehetőségek beszűkültek -, akiknek nem mindegy a nemzeti identitásuk. Habár ők vegyes házasságra lépnek, mert így találják meg az igazit, ragaszkodnak hozzá, hogy magyar óvodába és magyar iskolába járjon a gyerekük" - adott egy lehetséges magyarázatot Magyari, aki szerint éppen ezért fontos, hogy a megfelelő információkkal és érvekkel álljanak elő, ezzel is erősítve a szülőket a döntésükben.

A szakember szerint a magyar pedagógusok az utóbbi években egyre gyakrabban jelezték, hogy a náluk tanuló gyerek egyik szülője román, vagyis, hogy "gyakoriak lettek az iskolákban és az óvodákban a román szülők a szülői értekezleteken, az osztálykirándulásokon vagy az iskolai ünnepélyeken."

Balázs-Bécsi Attila, a mezőségi szórványoktatási programban résztvevő szamosújvári Téka Alapítvány vezetője szerint is egyértelműen nőtt a vegyes házasságból származó diákok aránya az elmúlt években.

Elmondása szerint korábban egyértelműen román iskolába mentek a vegyes családokból származó gyerekek. A mezőségi szórványoktatási programot 17 éve működteti a válaszúti Kallós Alapítvány és a szamosújvári Téka Alapítvány. A legutóbbi beiskolázási évben az 5-8. osztályosoknak 30 százaléka, míg a 9-12. osztályban tanulóknak 8,9 százaléka származik vegyes családból. Az arány csökkenésében az is közrejátszik, hogy a 9. osztálytól a magyar településekről is az általuk működtetett iskolát választják a diákok. Így például Magyardécséről, Bálványosváraljáról és Székről is tanulnak náluk. A 2016/2017-es tanévben a Téka Alapítvány bentlakásában lakók 19 százaléka származik vegyes családból. Arról viszont nincsenek adataik, hogy ez a vegyes házasságok összességét tekintve a gyereklétszám hány százalékát jelenti.

Balázs-Bécsi Attila szerint egyértelműen azért választják a magyar oktatást a családok, mert minőségibb körülményeket tudnak biztosítani. "Ahol jobb a minőség, oda küldik a gyereket" - mondta. Ezzel összhangban van egyébként az RMDSZ álláspontja is, akik szerint azzal magyarázható, hogy 1989 után folyamatosan nőtt a magyar iskolát választó romániai magyar családok aránya, hogy egyre bővült a magyar oktatási kínálat.

"A múlt évtized végére ez a növekedés lelassult, főleg a szórványosodás miatt, de sok helyen a magyar iskolák viszontagságos körülményei miatt is" - írják a felhívásban. Magyari szerint mindig találni szép számmal olyanokat, akik azzal indokolták iskolai választásukat, hogy a magyar elmaradottabb, rosszabbak a körülmények. "Nagyon sokszor igazuk volt, és sajnos most is igaz. Ha a román iskola választásának a magyar iskola vélt elmaradottsága az oka, akkor nyilván minden javulás az iskolák állagában, kinézetében, felszereltségében a magyar iskola javára billentheti a döntést" - mondta a szakember.

"Ludas Matyi furfangjait, Mátyás király igazságait, János vitéz hőstetteit, gyermekkorunk népmeséit, kedvenc mondókáinkat és dalainkat a magyar iskolában ismertük és szerettük meg. A román iskolában gyermekeink nem ismerik meg hőseinket, mese- és mondavilágunkat, idegen lesz számukra mindaz a felbecsülhetetlen érték, amely összeköt minket, magyarokat" - érvelnek az oktatást népszerűsítő kampányban.


Pragmatikusan indokolták a választásukat a megkérdezett szülők

"A férjem mondta azt, hogy a gyerek anyanyelvi szinten kell tudjon magyarul és románul is. Ezért kerestünk egy olyan magyar tagozatot, ahol délután 4 óráig lehet a gyerek, így választottuk a kolozsvári Báthory Líceum Step by step osztályát. Nincs akire hagyjuk a gyereket, és tudtuk, hogy ott délután 4 óráig lehetnek. Ha román iskolába megy, akkor a magyar otthon kellett volna úgy-ahogy megtanulnia. De tudjuk, hogy a magyar nyelvtan elég nehéz. Könnyebbnek tűnt nekem, ha a román nyelvtant kell otthon tanítsam, mint a magyart" - mesélte Hajnal, akinek a kislánya most harmadikos. Elmondása szerint a Báthory István Elméleti Líceumon kívül nem is nagyon gondolkodtak más iskolában, mert a tanítónők jó hírnevéről már korábban is hallottak.



Hajnal beszámolója szerint nem sok olyan etnikailag vegyes házasságban élő párt ismer, aki hozzájuk hasonlóan magyar iskolát választanak a gyereküknek. "A férjem és a családja mindig is jól egyezett a magyarokkal, a férjem kifejezetten szerette volna, hogy magyar iskolába írassuk a gyereket. A gyerekünk pedig tudja, hogy a férjem családjánál románul kell beszéljen, az enyémnél pedig magyarul" - magyarázta.

Hasonló tendenciáról számolt be a szintén vegyes házasságban élő Judith is, akinek személyes tapasztalata szerint az az általános, hogy inkább román iskolát választanak a szülők.

"Olyan ismerősöm is van, aki osztálytársam volt, falumbeli, és a gyerekei nem tudnak magyarul. A fiam kétéves korában folyékonyan beszélt magyarul és románul is. De mivel édesanyám a Balaton mellett, a testvérem Szamosújváron él, közelebb volt a család román fele, és többet voltak körülötte románok, és észrevettem, hogy már nekem is kezdett románul válaszolni. Ekkor döntöttem el, hogy meg kell tanulnia rendesen magyarul. Így nálunk már az óvoda is magyar volt. De akkor még nem döntöttük el, hogy hová íratjuk iskolába" - magyarázta. Hozzátette azt is, hogy bár neki fontos volt, hogy a gyereke tudjon magyarul, de hogyha a férjének kifogása lett volna, akkor nem erőltette volna a magyar iskolát. Tapasztalata szerint egyébként az olyan vegyes házasságokban, ahol a férj a román, inkább választanak román iskolát.

"Azt mondta a férjem, hogy a magyarok mindig rendesebbek és határozottabbak, akkor biztosan olyan az iskolájuk is, és olyan lesz a fiúnk is. Nálunk ebből állt a döntés. És egy nyelv pluszban" - tette hozzá.




ÉletmódRSS