2017. október 21. szombatOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A rák korai diagnózisát célzó nanoszenzorokkal is foglalkozik egy szentgyörgyi kutatóintézet

B. D. T. 2017. február 03. 14:56, utolsó frissítés: 2017. február 07. 10:13

A Pro Vitam Alapítvány keretében működő intézet kutatói hisznek abban, hogy nemzetközi szinten is releváns kutatást lehet folytatni Székelyföldön.


Négy éve alakult Sepsiszentgyörgyön egy alkalmazott kémiai kutatóintézet a Pro Vitam Alapítvány keretén belül, a Pro Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpontban dr. Fejér Szilárd vegyészkutató, a diagnosztikai laboratórium vezetőjének kezdeményezésére, amely mostanra már 7 fős kutatócsoporttal és nemzetközi partnerségekkel rendelkezik, több nemzetközi publikációt tud felmutatni, és három párhuzamosan futó kutatási projektje mellett továbbiak megpályázását tervezi – derült ki a mai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón, ahol Fejér Szilárd bemutatta a csapatot és a projekteket.

A kutatócsoportban 5 doktorátussal rendelkező, valamint két doktorjelölt kutató dolgozik: Fejér Szilárd Cambridge-ben, Antal Zoltán Kanadában, Jenei Zsuzsanna Warwickban, Rákosi Kinga Szegeden, Neaga Emil biokémikus Bukarestben doktorált, Szövérfi János és Kákes Melinda pedig még doktorandusz. A kutatóintézet megalapításának egyik célja az volt, hogy a külföldön tanult, hazatérni vágyó fiatal kutatóknak biztosítson lehetőséget a szakmájukban való elhelyezkedésre.

A kutatóintézetnek jelenleg három projektje van, az első egy alapkutatási projekt, amely Fejér doktorátusának témájából indult ki, és a vírusok önszerveződésének vizsgálatát célozza. A román állam fiatal kutatócsoportok megalapítására kiírt kutatási pályázatán nyert rá támogatást, a kémia szekcióból az övé volt az egyetlen olyan pályázat, amely mögött nem egy egyetemi kutatóintézet, hanem egy kis magánintézet állt. A munkát az összetoborzott fiatal kutatókkal 2015-ben kezdte el, és mivel alapkutatás, hozadéka nem közvetlenül és azonnal hasznosítható.

A második projekt viszont egy alkalmazható fehérjekutatás, amelyet Antal Zoltánnak az elméleti kémia tematikájú doktorátusát továbbgondolva indítottak el, és amelyre alapozva egy start-up céget hoztak létre. Sikeresen megnyertek európai uniós alapokból egy két évre szóló, 200 ezer eurós támogatást erre – mondta el Fejér Szilárd. Antal Zoltán hozzátette, ennek köszönhetően nemcsak külföldről hazatérő, szakmai tapasztalattal rendelkező kutatókat, hanem frissen végzett szakembereket is fel tudnak venni. Egy innovatív szoftvert terveznek létrehozni, amelyet a gyógyszeriparban lehetne majd használni.


A harmadik projekt a bukaresti Anyagkutató Intézettel közös, négyéves futamidejűre tervezett projekt, vírusmarkerekkel foglalkoznak, ez laboratóriumi projekt. Új nanoszenzorokat terveznek – ezekből még csak prototípusok léteznek, gyártásuk nagyon drága, ám ők megpróbálnak egy olcsóbb eljárást kidolgozni -, amely a diganosztikát segíti, például a rákos elváltozást tudnák ily módon kimutatni vérből, korai stádiumban – emelte ki Fejér Szilárd.

A GDP 3%-a kellene legyen az országban a kutatásra fordított költségvetési összeg, ám meg sem közelíti ezt. Viszont 2020-ig még lehet pályázni európai forrásokra, ezt a hátralevő 3-4 évet a romániai, kutatással foglalkozó szakembereknek, kutatócsoportoknak úgy kell megtervezni, hogy az innovációra kerüljön a hangsúly, hogy utána eladható terméke legyen egy start-up cégnek. Ez a termék lenne a második projekt során kidolgozandó, a gyógyszeriparnak eladható szoftver – magyarázta Antal Zoltán. A modellezési módszert, amelyen alapszik – hogy pl. egy fehérjének a szerkezetét felbontani, külön-külön vizsgálni, majd „összerakni” a kapott adatokat - a toxikológiában, gyógyszertervezésben lehet alkalmazni. A számítógépes kémia területén mindig szükség van innovációra, mert olyan ütemben mutálódnak a vírusok, hogy másképp nem lehet lépést tartani az ellenük folyó küzdelemben – tette hozzá Jenei Zsuzsanna.

Jelenleg összesen 500 ezer eurónyi költségvetésük van ezekre a projektekre. „Hátrányai, de előnyei is vannak annak, hogy egy kis intézeten belül implementálják a projekteket, mert pl. egy egyetemi kutatóintézetben a projektek költségvetésének 15%-át rezsire költik, ezt mi a kutatás infrastruktúrájának fejlesztésére, pl. nagy teljesítményű számítógépekre tudtuk fordítani” – emelte ki Fejér Szilárd. Amire még nincs saját felszerelés, azt a partner kutatóintézeteknél oldják meg.

Számos egyetemmel van közös projektjük, Cambridge-től Illinois-on át Szegedig és a hazai egyetemekig. A Román Tudományos Akadémiával, a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel és a Sapientiával is kooperálnak. A három projekten kívül még nagyon sok tervük van, sokat pályáznak, legutóbb egy Horizont 2020-as pályázatot adtak le, rengeteg külföldi kapcsolatot építenek.

Ennek ellenére Kovászna megyén kívül inkább elismerik az eddigi munkájukat, mint helyben, feltehetően azért, mert megyén kívül nem sértenek bizonyos üzleti érdekeket az orvosi szolgáltatások terén – jegyezte meg Fejér.

„Tudományos eredményeinkkel és minőségi szolgáltatásainkkal szeretnénk kitűnni; egy közösség akkor erős, ha tudományos elitjét haza tudja csábítani és itthon tudja tartani, ehhez egy helyi összefogásra lenne szükség, aminek viszont egyelőre nem látjuk jelét; a lokálpatriotizmust nem hangoztatni kell, hanem bizonyítani” – szögezte le Fejér Szilárd.

„Hiszünk abban, hogy nemzetközi szinten is releváns kutatást lehet folytatni itthon is. Külföldről jöttünk haza, az ott tanult módszereket használjuk; egy ilyen kis kutatóintézetnél, mint a miénk, a bürokrácia is kevesebb, mint egy egyetemi intézetnél, az eszközökhöz való hozzáférés viszont biztosított, és más a mentalitás és a munkamenet is” – magyarázta Fejér. Ez nem egy napi nyolcórás munka egy motivációszegény környezetben, emiatt akár valószínűleg vonzó lehet azoknak a fiatal kutatóknak, akik éveket töltöttek külföldi kutatóintézetekben, és hozzászoktak azokhoz a standardokhoz. Ugyanakkor a frissen bekapcsolódó fiatal kutatók lehetőséget kapnak saját kutatási témájuk, ötletük kibontakoztatására, az érdembeni szakmai továbbfejlődésre.

Fejér Szilárd a Pro Scientia Siculorum Egyesület egyik alapítója Barabási Albert-László hálózatkutató, Kristály Sándor matematikus, Andrew Balas egészségügyi informatikus mellett. „Az apolitikus, független, non-profit civil szervezet célja az élvonalbeli tudományos kutatás népszerűsítése és támogatása, illetve a kutatók közötti hatékony kommunikáció ösztönzése a Székelyföldön. Az alapítók meggyőződése, hogy csak az élvonalbeli tudományos kutatásoknak lehet jelentős akadémiai, kulturális, gazdasági, technológiai, illetve társadalmi hatása. Tagjai csak olyan nemzetközileg elismert, székelyföldi kötődésű kutatók lehetnek, akik a világszinten legrangosabb tudományos folyóiratokban publikálnak” – áll az egyesület bemutatkozójában. „Az Egyesület neves kutatóinak életpályamodellje révén szeretné felmutatni a székelyföldi fiataloknak, hogy komoly tudományos karriert építhet bárki – akár itthon, a Székelyföldön is” – áll a Sapientia weboldalán közölt leírásban.

A sajtótájékoztatón az újságírók érdeklődésére Terza Lívia, a Pro Vitam alapítója és igazgatója elmondta, a naponta több mint száz pácienst fogadó klinikára és diagnosztikai központba Hargita, Brassó, Szeben megyéből is jönnek. A klinika és laboratórium országosan az egyik legjobban felszereltek egyike, amely a maga során több országos egészségügyi projektbe kapcsolódik be. Nemrég norvég alapos támogatásból részt vettek egy nagy országos vizsgálatban, amely során a hepatítisz vírus különböző fajtáira és HIV-re szűrtek ingyenesen embereket a sepsiszentgyörgyi és a kolozsvári központjukban. Több mint 12 ezer embertől vettek mintát, és 4%-uk fertőzött volt úgy, hogy nem tudott róla. A korai diagnózis nagyon fontos ezeknek a betegségeknek az esetében, és ezzel a szűrőprogrammal sokat javítható az életminőség – hangsúlyozta Terza Lívia.

Sok cég, amelynek felajánlották a szűrési lehetőséget az alkalmazottak számára, nem élt vele, nem volt érdekelt, de olyan is van, amely azóta is rendszeresen küldi szűrésre az alkalmazottait, pedig amúgy nem kötelező.

Sok olyan betegség van, amelynek esetében a korai diagnózis létfontosságú lenne, ezeknek a szűrését kötelezővé kellene tennie az államnak – vélte a gyermekgyógyász. Tavasszal például gyermekeknek terveznek ingyenes csípőficamszűrést; a csípőficam 4 hónapos korig teljesen helyrehozható, míg utána műtét vár a gyerekekre, Magyarországon emiatt kötelező is a szűrés, Romániában viszont még nem.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS