2017. aug. 24. csütörtökBertalan
25°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mérföldkő a kutatásban: kész az első disznó-ember kiméra

2017. január 27. 16:51, utolsó frissítés: 16:51

De nem kell semmi rémisztőre gondolni.


Még mielőtt a mitológiai oroszlán-kecske-kígyó összetételű szörnyetegre gondolva hátrahőkölnénk, hogy most aztán emberfejű disznókat kell elképzelni, mindenki nyugodjon meg. Egyelőre csak olyan disznó embriókról van szó, amelyeknek kevesebb mint 0,001 százaléka ember sejt. Annál is inkább, mert a disznó-ember hibrid létrehozásának az a célja, hogy emberi szerveket növesszenek az állatokban, amiket aztán a szervátültetéseknél használhatnak. Ettől várják, hogy megszabadítja az orvostudományt a szervhiánytól.

Ez az első alkalom, hogy az ember embrióját keresztezik egy állat embriójával

A disznó-ember kiméra létrehozásához a kaliforniai Salk Institute biológusai, Juan Carlos Izpisua Belmonte és Jun Wu felnőtt emberi őssejteket - olyan sejtek, amiből még bármilyen szövet kialakulhat - fecskendeztek disznóembrióba. Ezután az embriót beültették egy kocába egy hónapra. A beültetések nem voltak nagyon hatékonyak, a 2075 beültetésből 186 érte el a 28 napos stádiumot. De fontosabb, hogy voltak jelei annak, hogy az emberi sejtek működőképesek egy sertés-ember kiméra részeként.

"Ez az első alkalom, hogy emberi sejtek egy nagytestű állat belsejében növekedtek megfigyelhetően" - hangsúlyozta a BBC honlapjának Juan Carlos Izpisua Belmonte, a kísérletet végző Salk Institute kutatója.


Fotó: theguardian.com


"Azért korlátoztuk egy hónapra a disznókban a fejlődési időt, mert ennyi most elég nekünk, hogy megértsük a sejtek keveredését, elkülönülését és integrálódását (egységbe rendeződését)" - nyilatkozta a szakember.

A kutatás azért is jelentős, mert először sikerült két ilyen nagy távolságban lévő faj embrióját keresztezni. "Az emberek és a sertések fejlődése hosszú ideje különvált az evolúcióban" - mondta Izpisua Belmonte. A fejlődés a disznó méhében sokkal gyorsabb, mint az emberében. A disznó vemhességi ideje rövidebb, nagyjából négy hónapig tart, szemben az ember kilenc hónapjával.

"Olyan ez, mint amikor egy autópályán az egyik autó sokkal gyorsabban halad a másiknál - nagy a valószínűsége a balesetnek" - magyarázta a kutató. A kutatók azért választották a sertést, mert velük már régóta kísérleteznek a gyógyászatban. A szívtranszplantációkhoz gyakran használnak sertésektől származó szöveteket, és a rekombináns DNS-technológiák bevezetése előtt gyakran ezekből nyerték a mesterséges inzulint is. A kutatók szerint hosszú távon a tehén valószínűleg jobb gazdateste lehetne az emberi szerveknek, mert a tehenek vemhessége és az emberek terhessége egyaránt 9 hónapig tart.


Ez az első fontos lépés afelé,

hogy a disznóban beültetésre alkalmas emberi szervek és szövetek növekedjenek. De az még igen messze van, hogy átültethető szívet, hasnyálmirigyet vagy májat állítsanak elő. És nem csak azért, mert rengeteg etikai kérdést vet fel a disznó-ember kiméra létrehozása. Például ott van elsőnek rögtön az intelligens állatok az emberéhez hasonlatos aggyal, vagy a bizarr hibrid lények megjelenése, amelyek az egész társadalomra veszélyesek lehetnek. Izpisua Belmonte a Guardiannak erről csak annyit nyilatkozott, hogy inkább a mitológiai lények inspirálják a félelmeket, mintsem a valóság aprólékosan ellenőrzött kísérletei. De elismerte, hogy az emberi sejteket tartalmazó állatok körüli érzéseket meg kell oldani.

Fotó: Salk Institute / Cell


Az első lépés a sejtszaporodás hatékonyságának növelése lesz, hogy a disznó sejtjeinek ne csupán a 0,001 százaléka legyen emberi, hanem 0,1 vagy 1 százaléka - mondta Jun Wu, a kutatócsoport másik tagja. De addig is a kimérák hasznosak lehetnek a kutatók szerint például a gyógyszerkísérletekben, a betegségek kialakulásának a tanulmányozásában, az embrió fejlődésének a legkorábbi szakaszainak tanulmányozásában, illetve a különböző fajok szervei közötti különbségek szemléltetésében is.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS