2018. május 28. hétfőEmil, Csanád
22°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Veszélyben a fizikaoktatás, nemsokára nem lesz, ki tanítson az iskolákban

G. L. 2016. december 14. 15:40, utolsó frissítés: 15:40

Néda Zoltán fizikus szerint csak financiálisan lehet megoldani a problémát, hogy megfelelő pedagógus-pályamodellt alakítsanak ki.


November elején húsz erdélyi magyar értelmiségi indított petíciót, amelyben egyebek mellett az oktatási rendszer javítását is kérik. A petícióban kevés konkrétum szerepel, hogy miért is tartják rossznak, minőségtelennek az oktatás helyzetét az aláírás kezdeményezői, valahogy természetesnek tűnik, hogy azzal mindenki elégedetlen. Helyette inkább azt fogalmazzák meg, hogy mi várható, ha nem változnak a jelenlegi állapotok: például a gyereküknek minőségi oktatást igénylő szülők inkább román tannyelvű intézménybe íratják a gyereküket, ami rövid idő alatt a magyar közösség zsugorodásához, versenyképtelenségéhez, sorvadásához vezet. Pedig egy laikusnak is súlyosabbnak tűnik a helyzet, ha például azt mondjuk,


2-3 év múlva már nem nagyon lesz, aki fizikát tanítson az iskolákban.


Meg úgy egyáltalán természettudományokat, biológiát, kémiát, matematikát, sőt, még informatikát sem. Néda Zoltán, a BBTE tanára és a petíció egyik kezdeményezője szerint márpedig ez a helyzet, és a probléma kezelésével máris késésben vannak. Érvelése szerint a társadalom még mindig nem ismerte fel ennek a problémának a mélységét.

"Mindenkinek van problémája az oktatással, mindenki kifogásol valamit, vagy a tananyag tűnik túl nehéznek, vagy az oktatás színvonalával elégedetlenek, vagy azt, hogy a tanárok nem elég jól képzettek. De senki nem gondolkodik el a probléma lényegéről. A petícióval a probléma lényegére akartuk felhívni a figyelmet, mert az az érzésünk, hogy ez valahogy elsiklott. Amikor egy fizikus egy komplex rendszert tanulmányozni próbál, akkor nem komplex problémaként próbálja értelmezni azt, hanem megkeresi a legfontosabb okot, ami azt kiváltotta. És a legfontosabb kiváltó ok szerintünk az, hogy a tanári státus nem elismert státusz a társadalmunkban, a tanárok alulfizetettek, és kontraszelekció van" - magyarázta a BBTE Magyar Fizika Intézetének munkatársa.

Azt, hogy mennyire fontos egy megfelelően motivált és elkötelezett tanár, talán a nemrég közzétett PISA-felmérés eredményei bizonyítják a leginkább. Az Európában legjobb eredményt összehozó észt rendszerről nyilatkozta azt Mailis Reps oktatási miniszter, hogy az eredmény leginkább az ambiciózus iskoláknak és az elkötelezett tanároknak köszönhető. Ezzel szemben nálunk a


"csak tanár ne legyek"

-nézet elterjedt a diákok és a szülők körében Néda tapasztalata szerint. Azt is elmondta, hogy a fizika szakról például az elmúlt 10 évben senki nem választotta a tanári szakmát. Volt két diákjuk, aki a mesteri elvégzése után próbálkozott a tanári szakmával, de egy év után inkább külföldre futottak, ahol tárt karokkal várták őket. Kutatóként dolgoznak. Érvelése szerint ennek pedig nagyon hamar olyan következményei lehetnek, hogy nem lesznek természettudomány tanáraink, sem fizikában, sem biológiában, sem matematikában, sem informatikában. Főleg nem informatikában. A szakember, utalva a petícióra, azt is elmondta, annak a veszélye is fennáll szerinte, hogy a magyar diákok inkább a minőségibb román nyelvű oktatást választják.

"Ha megnézzük az iskoláinkat, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy korábban jelentős számú olyan iskolánk volt, amely egy kategóriában versenyzett a nagy román iskolákkal. Kolozsváron például a Báthory István Elméleti Líceum és az Emil Racoviţă Főgimnázium egy szinten voltak. Ezt nagyon szépen fel lehetett mérni a matematika és a fizika országos olimpia eredményeken, mindenféle bejutási arányokon például az orvosira. Mára a román iskolák úgy leköröztek bennünket, hogy az már veszélyes" - mondta Néda Zoltán, aki szerint a román iskolák esetében a pedagógus-pályamodell hiánya még nem olyan nagy probléma.

Két indokot is felhozott ennek alátámasztására. Egyrészt nincsen elszívó erő, mint a magyar diákok esetében, akik megengedhetik maguknak, hogy román iskolába menjenek, ha úgy látják, onnan több esélyük van bejutni egy egyetemre. Másrészt Néda véleménye szerint egy átlagos román családban még mindig presztízsnek számít, hogyha valakiből tanár lesz.

"Ez sajnos nem igaz a magyar közösségre. Mindig is azt mondom, hogy tegyük szívünkre a kezünket, és tegyük fel magunknak a kérdést, szeretnénk, hogy a gyerekünk tanár legyen? A magyar közösségben azt tapasztalom, hogy 80-90 százalékban nem a válasz. Ez ijesztő dolog, hogy az egyetemen, a fizika, kémia és biológia karon azzal kell kampányolni, hogy a diákok jöhetnek nyugodtan, mert nem lesznek tanárok" - mondta keserűen.

Véleménye szerint ahhoz, hogy a szülőknek és a diákoknak megváltozzon a hozzáállása, megbecsültebb legyen a tanári szakma a szemükben, és megfelelő tanárokat tudjanak képezni, legalább 8-10 évre van szükség. Ehhez képest a legtöbb iskolában már nem lehet megfelelő fizikatanárt találni.

"Van még egy öregebb, jól képzett gárda, aki tényleg tudja, hogy mit csinál, de utána van egy 20 éves szakasz, ahol senki nincs. Ha az öregebb gárda elmegy nyugdíjba, akkor nagy bajban leszünk. És ez nagyon hamar be fog következni. Az az érzésem, hogy ha most kezdünk el ezen gondolkodni, máris késésben vagyunk, de mindenképp lépni kell" - mondta.


Csak financiálisan lehet orvosolni a problémát,

ha megfelelő támogatásokat és ösztöndíjakat adunk a tanároknak. Néda szerint a kutatók esetében 10 évvel ezelőtt már sikerült megoldani egy hasonló problémát. "Nagyon sokan haza akartak jönni, nagyon sokan haza is jöttek, sokan elkezdtek komolyan foglalkozni a kutatással, vagy éppen ezért jöttek fizikára, kémiára vagy biológiára, mert pont ebben gondolkodnak. A financiális ösztönzés nagyon erős lehetőség, amivel javítani lehet a problémán" - mondja.

Elmondta, a financiális ösztönzéssel el lehetne érni, hogy azok a gyerekek, aki valamiféle elhivatottságot éreznek a tudományok és az iránt, hogy tanítsanak, tanárok lehessenek. A fizikus a romániai német közösséget hozta fel példaként, akik már léptek, és bizonyos mutatókhoz kötött ösztöndíjat biztosítanak a tanáraiknak. Tehát nem feltétlen kap minden tanár, csak a jól teljesítőket jutalmazzák. A Romániai Német Demokrata Fórumnak sikerült elérnie a német állam segítségével, hogy Brassóban létrehozzanak egy alapítványt, amelyen keresztül minden németül tanító tanár fizetéskiegészítést kap.

"Persze, mindenki azt mondja, hogy ez csak országos szinten orvosolható, ha olyan fizetéseket szavaznak meg a tanároknak. Ebben nem értek egyet. Ha erre várunk, akkor nagyon nagy bajban vagyunk. Nekünk kell még az előtt lépnünk, hogy az országban ezt a problémát orvosolják, mert országosan ezt nagyon nehéz megcsinálni, mert nagyon sok a tanár. És bármikor megpróbálják a tanárok fizetését emelni, akkor nagyon sok kényszerfeltétel van, ami miatt nem lehet végrehajtani. De szerintem ezt meg tudnánk a magyar kisebbség keretében is oldani, ha egy olyan alapítványt hoznánk létre, ami megfelelő, teljesítményalapú ösztöndíjakat ad a tanároknak" - mondta.

A címoldali fotónk illusztráció.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS