2019. május 23. csütörtökDezső
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kolozsváron a Györgyfalvi negyedben lenne, amit mutogatni a turistáknak

G. L. 2016. november 18. 13:55, utolsó frissítés: 13:55

Csak ehhez valószínűleg örökségvédelmi területté kellene nyilvánítani a szocialista lakónegyedet.


Szenzációként jelent meg nemrég a sajtóban, hogy támadás érte a kolozsvári ingatlanfejlesztést azzal, hogy Radu Spânu, Kolozs megye egykori főépítésze javaslatot tett a Romániai Urbanisták Kamarájának konferenciáján a Györgyfalvi negyed megőrzendő területté nyilvánításáról. Bár nyilvánvalóan túlzásról van szó, elég rögös az út egy javaslattól a megvalósításig, de mindenképp érdemes elgondolkodni.


A mintalakónegyed

A Györgyfalvi negyedet 1964 szeptemberében kezdték építeni, Kolozsvár egyik első nagy lakónegyede volt sok zöld területtel, parkkal, játszótérrel, sportpályával, üzlettel, iskolával, óvodával. Tehát nagyjából mindennel, ami a normális és kényelmes élethez szükséges. A tervek a Moszkvában tanult Augustin Presecan építész vezetésével készültek, több díjat is nyertek velük, és sokáig országosan is mintául szolgáltak a lakónegyedek építésénél, annyira élhetőnek bizonyultak.



Nem véletlenül számít manapság is Kolozsvár egyik legélhetőbb és legszebb lakónegyedének annak ellenére is, hogy az eredeti terveken azért többször változtattak, a 70-es és a 80-as években több blokképületet emeltek. De a terveket nem csak a funkcionalitás miatt dicsérték, hanem esztétikai szempontból is. És bár különböző méretű, stílusú és funkciójú épületek vannak a Györgyfalvi negyedben, összességében mégis egységes, vizuálisan erős identitású, amely jól tükrözi a 60-as és 70-es évek szocialista városrendezését.


Az értékek megismerése és tudatosítása lenne a legfontosabb


A témában beszélgettünk Barazsuly Viktória művészettörténésszel, a Korzo Egyesület munkatársával, aki szerint a tudatosítás lenne a legfontosabb, hogy az emberek megismerjék a negyed történetét és építészeti értékét. "Egy csomó negatív képzetet társítanak hozzá az emberek a kommunista időszak miatt, és nem érzik, hogy fontos lenne ezzel kezdeni valamit, valamilyen szinten megőrizni" - érvelt a Györgyfalvi negyed megőrzése mellett. Véleménye szerint, hogyha műemlékké nyilvánítanák, akkor valószínűleg az emberek is másképp néznének rá.

A szakember szerint nem csak az lehet a gond, ha rendszertelenül építkeznek, hanem a mostanában népszerű felújításokat is jobban át kellene gondolni. "Persze kell modernizálni, csak fel kellene hívni ezekre az épületekre a figyelmet. Folyamatosan újítják fel mostanság ezeket a kommunista épületeket, de úgy, hogy egyáltalán nincsenek tekintettel a korábbi kinézetükre. Egy csomó fontos elemétől megfosztják az épületet a polisztirénezéssel. Sokan gondolják úgy, hogy a felújítás előtt ronda az épület, de a legtöbb utána még aránytalanabb lesz. Az lenne a megoldás, hogyha nem épületekben gondolkodnának, hanem negyedekben és városrészekben. Mert a manapság tapasztalt felújítások zavaróan heterogén városrészeket eredményeznek, ami csúnya" - fogalmazott a művészettörténész.

1969-ben (Fotó: Minerva Archívum)1969-ben (Fotó: Minerva Archívum)

1969 júliusa (Fotó: Minerva Archívum)1969 júliusa (Fotó: Minerva Archívum)


Barazsuly szerint örvendetes lenne, hogyha a negyed műemléki védelmet kapna, ha legalább a város kinyilvánítaná a megőrzési szándékát, mert azzal, ha új épületeket emelni csak bizonyos előírásokat betartva lenne lehetséges, meg lehetne gátolni a burjánzó építkezéseket. Illetve nem mellékesen a felújításokat is szabályozhatnák, ami után már nem menne olyan egyszerű a polisztirénes felújítás, hőszigetelés.


Turistalátványosság is lehetne

Barazsuly elmondása szerint most pontosan úgy viselkedünk, mint az előző korokban, amikor csak azért rombolták le az épületeket, hogy valami újat építsenek helyette. "Elfogadhatatlan, hogy nem tanulunk az előző korok hibáiból, amikor ugyanúgy egységes városrészeket romboltak le azért, hogy új dolgoknak adjanak helyet. Nagyon általánosítva és borzalmasan leegyszerűsítve, csupán illusztrálásként mondom, hogy a reneszánsz utálta a gótika építészetét, a barokk a reneszánszot, a klasszicizmus a barokkot, a romantika pedig klasszicista negyedeket rombolt le a saját épületei megvalósítása céljából. S igen, szoktunk óbégatni, hogy mennyire kár, hogy nem értékelték azt, amit ma értékelnénk. A Györgyfalvi negyed is egy kornak a lenyomata, ráadásul egy egységes városrendezési terv megvalósulása" - magyarázza a művészettörténész.

1969 júliusa (Fotó: Minerva Archívum)1969 júliusa (Fotó: Minerva Archívum)

1967 augusztusa (Fotó: Minerva Archívum)1967 augusztusa (Fotó: Minerva Archívum)


A városnéző sétákat szervező Korzo Egyesület munkatársaként Barazsuly turisztikai potenciált is lát Ceaușescu-korban épített városnegyedekben. Tapasztalatuk szerint főként a külföldi, nyugat-európai turisták érdeklődnek nagyon a kommunizmus időszaka iránt.

"Amúgy sincs ez a város igazán berendezkedve a turistákra, de a kommunizmus időszakából még annál is kevesebb információt kapnak, mint más korokról. Nem is beszélve arról, hogy ezek a negyedek kiesnek a hagyományosan turistalátványosságként számon tartottak köréből, a város szélén vannak, nem is nagyon mutogatjuk őket. Alternatív megoldásokat kell keresni ezek bemutatására" - mondta, hozzátéve azt is, hogy a Korzo már tervez bevezetni olyan sétákat, amelyek kifejezetten ezt mutatják be.

Még több képet a korabeli Györgyfalvi negyedről, illetve Kolozsvárról a Minerva Archívumában találtok.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS