2017. június 26. hétfőJános
26°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az egyedüllét a leginkább pihentető?

2016. október 11. 10:24, utolsó frissítés: 10:24

A Nagy Pihenés Teszt eredményei legalábbis erre engednek következtetni. Adjatok néhány órácska magányt, és kifordítom sarkaiból a világot.


Mennyi pihenésre van szüksége az emberi szervezetnek, kinek jut belőle a legtöbb, és melyek a legpihentetőbb tevékenységek? Az eddigi legnagyobb közvélemény-kutatásból kiderül, nagyon sokan akkor érzik magukat igazán kipihentnek, ha egész egyszerűen sikerül néhány órát egyedül lenniük.

A The Rest Test című online kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, mit jelent a pihenés a különböző társadalmi közegből érkező emberek számára, hogyan szeretnek pihenni, és hogy van-e az emberek percepciójában összefüggés a pihenés és a jó közérzet között. A Hubbub nemzetközi kutatócsoport online kérdőívét 18 ezer ember töltötte ki 134 országból, a kutatási eredményekről a BBC közölt részletes összefoglalót.

A válaszadók több mint kétharmada úgy érzi, több pihenésre lenne szüksége, mint amennyiben jelenleg része van. Közel egyharmaduk szerint nekik az átlagosnál több pihenés dukálna, míg azok aránya, akik úgy ítélték meg, személy szerint az átlagembernél kevesebb pihenéssel is simán beérik, mindössze 10 százalék volt.

A válaszadók átlagosan három órát és hat percet pihentek előző nap saját bevallásuk szerint. De hogy kinek mit jelent a pihenés, az egészen változó: a fizikai aktivitás, kirándulás, sport ugyanúgy kerülhet ebbe a kategóriába, mint a nyugalmi állapotban végzett szellemi tevékenység (zenehallgatás, olvasás).


Mi a legpihentetőbb tevékenység?

Attól függ, kit kérdezünk. De a sokféle válaszból kirajzolódik egy eléggé egyértelműnek tűnő minta.

Amikor a megkérdezettek egy listából választhatták ki, melyek a leginkább pihentető tevékenységek, a topot magasan az olvasás vezette. Az ötös toplista így alakult: olvasni, természetben lenni, egyedül lenni, zenét hallgatni, különösebben semmit sem csinálni. Ezek mindegyike szinte kizárólag egyedül művelhető, ezért feltevődik a kérdés: valójában, amikor pihenni akarunk, mentesülni szeretnénk a többi ember jelenlététől?

Legpihentetőbb tevékenységek
Create bar charts


Az olyan szabadidős tevékenységek, mint családtagokkal és barátokkal való találkozás, beszélgetés, közös kocsmázás, mind a lista alján szerepelnek. Ez nem azt jelenti, hogy a válaszadók nem szeretnek szocializálódni, csupán annyit, hogy ezt nem feltétlenül tartják pihentetőnek. Érdekes módon ebben nem különböznek az extrovertáltak és introvertáltak – előbbiek ugyan picit magasabbra értékelték a beszélgetés-szocializálódás válaszlehetőségeket a listán, de náluk is a magányos tevékenységek vezetnek.

Az énidő, azaz a magunkkal töltött, magányos percek, órák azért fontosak, mert ilyenkor tudunk érzelmeinkre, testünkre, érzéseinkre fókuszálni – magyarázta Ben Alderson-Day, a Durhami Egyetemen dolgozó pszichológus, a kutatás egyik tervezője. Ugyanakkor csak részben igaz az, hogy amikor az emberek egyedül vannak, belső párbeszédet folytatnak önmagukkal – legalábbis a válaszadók szerint a magányosan töltött idejüknek csupán 30%-ában teszik ezt.

A semmittevés egyébként nem is azt jelenti, hogy az agyunk pihen: ilyenkor ábrándozunk, és neurológai kísérletek kimutatták, agyunk aktívabb, mint amikor nem egy speciális feladatra fókuszálunk.

Az elfoglaltság és a jó közérzet

“Rohanó korban” egyre nagyobb luxus pihenni, ennek megfelelően panaszkodunk is néha, hogy nem jut időnk a pihenésre. Ennek következményei a kutatás résztvevői által adott válaszok szerint is kihatnak fizikai és mentális jóllétünkre: azok, akik rövidebb időtartamot adtak meg az előző napi pihenési időszakukkal kapcsolatban, saját közérzetüket is rosszabbnak ítélték meg, mint azok, akik saját bevallásuk szerint hosszabb időt tudtak pihenni.

Azok, akik a legmagasabban értékelték saját jó közérzetüket, előző nap 5-6 órát pihentek. Aki ennél is többet pihent, annak közérzete azonban már rosszabb volt, és fordítottan arányosan csökkent a pihenőórák számával. Ez arra utalhat, hogy a kikényszerített pihenés – például ha valaki munkanélküli vagy beteg, nem érzi jól magát – nincs ugyanolyan hatással a szervezetre, mint az önkéntes és “megérdemelt” pihenés.

Ugyanakkor nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy a kipihentség vagy annak hiánya okozója a közérzet szubjektív értékelésének, hiszen fordított kapcsolat is elképzelhető, azaz pl. a jó közérzet mondatja velünk, hogy kipihentek vagyunk.

Felicity Callard, a Durhami Egyetem professzora kiemelte az eredmények kapcsán, hogy elég sok válaszadó esetében (9 százalék) a pihenés fogalmához a bűntudat kapcsolódott, sőt egyeseknek egyenesen “stresszkeltő” olyan tevékenységeket végezni, amelyek pihenésnek minősülnek. Ha többet pihensz, az nem jelenti azt, hogy lusta vagy – ezzel a feltételezéssel szerinte ideje lenne leszámolni, hangsúlyozta a kutató.

Manapság elfoglaltnak lenni kvázi felér egy becsületrenddel, a kortárs társadalmi viszonyok között az elfoglaltság, a teli határidőnapló annak jele, hogy az illető keresett és értékelt személy. Amikor a “hogy vagy” kérdésre az a válaszunk, hogy “nagyon elfoglaltan”, mit árul el mindez a státusunkról? A magas keresetű emberek inkább szeretik elfoglaltnak feltüntetni magukat? Vagy valóban az a magyarázat, hogy olyan munkahelyeik vannak, ahol az új technológiák miatt a munka és pihenés közötti határ még inkább elmosódott, és az az érzésük, hogy soha nem kapcsolódhatnak ki teljesen?

A választ megvilágíthatja a következő adalék: amikor arról kérdezték őket, a pihenés a munkának az ellentéte-e, a teljes munkaidőben dolgozó emberek elsöprő többsége igennel válaszolt, míg az egyéni vállalkozók és az önkéntes munkát végzők kevésbé voltak hajlamosak azt gondolni, hogy a két dolog ellentétes egymással. Úgy tűnik, inkább arról van szó, a munkád fölötti kontroll befolyásolja, mennyire érzed pihentetőnek. Annyi bizonyos, ha valakinek az orvosok pihenést javasolnak, nem biztos, hogy ugyanazt érti alatta, mint egy másik személy: egyesek számára a semmittevés szorongást okozhat, és pont ellenkező hatást érheti el a kívántnak, míg másoknak pont arra van szüksége.

Úgy tűnik, a pihenés mennyisége minden embernél inkább függ a munka, pihenés és szabadidő ritmusától, amit másokkal és egyedül töltünk el, mintsem inkább az össz-munkaidő vagy pihenési idő mennyiségétől; ahhoz pedig, hogy valóban kipihentek legyünk, szükségünk van a megszakítás nélküli énidőre, amikor egyedül lehetünk gondolatainkkal – vonták le a következtetést a kutatók. Egyébként régen az alvást és a nagyon kevés cselekvést – vagyis a két módozatot, amely révén az emberek mindig is kipihenték magukat – nem írták le haszontalan időtöltésként. Az egy kortárs fejlemény, hogy ezeket "az élet nehézségeire adott elégtelen válasz" tüneteként értelmezzük, áll a BBC beszámolójában.

Ki pihen a legtöbbet?

A legkevesebbet egyértelműen a fiatalabb, teljes munkaidőben dolgozó vagy több váltásban dolgozó személyek pihenhetnek, ugyanakkor ez az a csoport, amelynek nagyobbak a bevételei. A leginkább kipihentek az idősebbek, alacsonyabb bevétellel rendelkezők, munkanélküliek, nyugdíjasok, vagy akik megosztott váltásban dolgoznak, vagyis néhány óra munka után néhány órás szünetük van, majd késő délután vagy este dolgoznak ismét néhány órát.

A férfiak hajlamosabbak voltak úgy ítélni, kevesebbet pihenhetnek, mint az átlag – valójában a nőknél átlagosan tíz perccel többet pihentek saját bevallásuk szerint a kérdőív kitöltése előtti napon.

No és mi a helyzet az alvással?

Általában 6-8 órás alvás szükséges ahhoz, hogy testi és mentális jó közérzetünket fenn tudjuk tartani. Akinek problémái vannak az elalvással, és általában “rossz alvóként” ismer önmagára, kutatók szerint segíthet, ha kialakít egy alvásrutint, egy olyan cselekvéssorozatot, amelyet esténként elismételve könnyebben zuhan álomba: az agy felismeri a rutin kezdetét, és egy idő után automatikusan relaxálni kezd - írja a True Activist. Segíthet még a meditáció és a jóga, és ha minden kötél szakad, altatók helyett inkább próbálkozzunk melatonin-tablettával.

A nőknek egyébként több alvásra van szükségük, mint a férfiaknak, mivel az agyuk sokkal komplexebb módon működik – derült ki egy alváskutatásból, amelyben 210 középkorú férfi és nő vett részt. A nők átlagosan húsz perccel többet szeretnek alvással tölteni, márpedig az alvás fő funkciója, hogy lehetővé tegye az agy számára a regenerálódást és helyreállítást. Minél többet használod az agyad egy nap, annál inkább rászorul önmaga újratöltésére, feljavítására, így annál több alvásra van szükséged; mivel a nők agya a multitaskingra van ráállva, és sokkal jobban kihasználják agyuk kapacitását, mint átlagosan a férfiak, nagyobb az alvásigényük is – magyarázzák a kutatók.

Forrás: BBC, True Activist
Címlapfotó: Julia Spranger / wikipedia.com




ÉletmódRSS