2019. november 18. hétfőJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Tudósok az SMS-ről

K. A. 2004. augusztus 18. 13:42, utolsó frissítés: 13:00

Persze nem tudhatunk sokat a jövő kütyüiről, de sejthető, hogy a leendő mobiltelefonos dolby surround videokonferencia sem válthatja fel a jó kis #b#fapados#/b# SMS-t. Hogy is van ez?





A budapesti Médiakutató folyóirat legújabb számának tematikus összeállítása néhány SMS-sel kapcsolatos tanulmányt tartalmaz. A blokk címe: M-demokrácia.

A szövegeket átfutva alkalmanként az az érzésünk támadhat, hogy jóravaló tudósaink még mindig nem elég perverzek ahhoz, hogy az SMS-ről mint gyilkos, alakját sátánian váltó médiatartalomról reflektáljanak, az összeállítás mégis a téma egyféle antológiájának tekinthető.

Az egyik szerző elgondolkodtató megállapítást tesz. Annak ellenére, hogy Magyarországon a mobiltelefon használat 70%-os, az internetes penetráció pedig 20% körüli, a Magyar Információs Társadalom Stratégiája nem foglalkozik kiemelten a mobiltartalommal. Talán mert az internethez képest az SMS-tartalom túl sztoikus ahhoz, hogy komolyan vegyük.



Az SMS: SMS és kész, mire jó ez a nagy cécó? Ha arra gondolunk, hogy már itthon is SMS-ben fizetünk elő a Ziarul Financiarra, SMS-ben rendelünk az Erdélyi Magyar Könyvklubtól, vagy SMS-ben küldünk másnap megbánt jópofizást a girl next doornak, vagy ha visszaemlékszünk arra, hogy SMS-hirdetéseket is rendszeresen olvastunk, akkor a kép kezd árnyaltabbá válni.

A Médiakutató néhány nemzetközi példája: Sri Lankában SMS-tartalommal mobilizáltak önkéntes véradókat, Norvégiában SMS-ben is megtehető a jövedelemadó-bevallás, Nagy-Britanniában, Rushmoorban SMS-módban működik a programajánló magazin, vagy ismét Norvégiában SMS-ben érkezik a traffipax-riasztás. De a magyarországi példák sem érdektelenek. Villantsunk fel párat:

Nem beszéltünk semmitNem beszéltünk semmit
Politikai marketing

A magyarországi pártok két évvel ezelőtt is tudatos politikai marketingeszközként használták az SMS-t. A szimpatizánsok SMS-ek és ellen-SMS-ek hullámaival, oplogók gigabyte-jaival valóságos mobil-folklórt teremtettek, így helyenként a pártoknak már semmilyen eszköz nem állt rendelkezésükre a fanatizáló-ironizáló-mobilizáló SMS-szónokok kordában tartására.

A konkrét politikai mozgósítás, például a Kövér beszédét kiváltó Fidesz-székház előtti tüntetés, vagy a Gerbeau-ban tartott MSZP-SZDSZ rendezvény olyan események, amelyekre a mobilizálás elsősorban önkéntes szervezők bekapcsolódásával, SMS-ben történt.

Persze a pártok szeretnének egy közvetlenebb kommunikációt kialakítani választóikkal is, ehhez viszont lehetőség szerint jól tagolt választó-telefonszám adatbázisokra van szükség. Az egyik tanulmány szerint a magyarországi pártok tudatosan építgetik adatbázisukat, persze nem árt a kellő körültekintés, mert már Magyarországon is spamelésnak számit a nem kért üzenetek küldése, és az emberek nem veszik jónéven, ha pont politikai szervezetek sértik meg a privacy-t.

A füstA füst
Üzleti marketing

A fogyasztók hálásak a jól célzott üzenetekért – idézi egy másik tanulmány az Enpocket egyik frontemberét. A cég állítólag heti 15 millió SMS reklámüzenet juttat el például a Nestlé vagy a Nike megbízásából. És tegyük hozzá, a fogyasztók ugyanígy nem hálásak a nem kért üzenetekért.

Annak ellenére, hogy a civilizált világban jogilag védve vagyunk a spamek ellen, Angliában vagy Nagy-Britanniában a kéretlen SMS-reklámok mégis széles körben terjednek. Jobb ötlet híján a Vodafone bevezette, hogy díjtalan jelzést küldhet az, aki éppen nem kért üzenetet kapott. A visszajelzések továbbítódnak a Standards of Telephone Information Services felügyelő szervezethez.

A mobil marketingesek gondolkodásában a spamelés látszatának elkerülése nem kis intellektuális feladat. De nem reménytelen! Egy másik angliai példa: a Costa Coffee 30 ezer fontot költött arra, hogy olyan SMS-eket küldjön szét, amelyek bemutatására ingyen terméket lehetett kapni. Adott pillanatban az emberek egymásnak küldték tovább a promócióba belépést biztosító SMS-t.

Két éve a Dunkin Donuts rukkolt elő egy valóban zseniális ötlettel: a vásárlókat vette rá, hogy SMS-eket küldjenek – ajándékokat sorsolt ki azok között, akik a forgalmazó pontokon kifüggesztett utasítások szerint SMS-eket küldtek a cég adatbázisába. Az eredmény 9 százalékpontos eladás-növekedés az első három hétben!

Martinique-ban speciális sms-kártyákat adott a foci VB ideje alatt kapható speciális menü mellé a McDonald`s. A kártya VB-specifikus sms-ek fogadására, például gólriasztásra volt alkalmas.

Az SMS kézenfekvő eszköze lehet tehát a márkaépítésnek, lojalitásépítésnek vagy éppen a fogyasztói attitűdök szondázásának. Romániában működő multinacionális cégek is elkezdték azt, ami Magyarországon bevett: magukkal a termékekkel juttatnak el a fogyasztókhoz olyan SMS-ben beküldendő kódokat, amelyek közül pár nyer. A cél nyílván nem más, mint telefonszám-adatbázis építés.

Mindent összevetve, ha valaki nem tudja, milyen egy brókerrel asztalhoz ülni, nem sokat ért meg az SMS-marketingről – másfél percenként kapja SMS-ben a különféle üzleti ajánlatokat.

Az első elővigyázatlanságAz első elővigyázatlanság
Mobil content

A pornográfiától az SMS-chatig, a szerencsejátéktól a Big Brotherben éppen zajló veszekedés riasztásáig, az SMS-tartalom sok területen ott van, de alapvetően még nem találta ki önmagát. Valójában az SMS-tartalommal kapcsolatos piaci igények sem igazán egyértelműek – tegyük hozzá.

Magyarországon a valóságshow-k mutatták meg az embereknek, hogy elvileg az SMS-ek nem konvencionálisan is használhatók. Ugyanakkor maguk a valóságshow-k kicsit vissza is vettek az ismeretlen SMS-szavazó naivságából: “A szavazásokkal kapcsolatos bizalmatlanságra okot adó helyzetet jól jellemzi egy bulvárlap esete.

A Best magazin különös módon már 2003. december 30-i számában közölte annak az öt embernek a fényképét, akik csak egy másnapi döntés nyomán, december 31-én költözhettek be a Való Világ 3 villájába. A párok harcát és a nézők sms-szavazását állítólag élőben sugározták december 31-én.” – írja a Médiakutató talán legjobb tanulmányában Csont Szandra és Sengel Ferenc.

Külön tanulmány foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a tévénézők igenis igénylik például az SMS-nyújtotta interaktivitást, arra viszont nem tér ki, hogy az interaktivitás a maga során manipulációs eszköz lehet, mert a szabadság téves illúzióját keltheti – azt hiszem, ez az a pont, ahonnan az M-demokráciával kapcsolatban érdemes gondolatokat fecsérelni.

A valóban értékes SMS-tartalom lehetőségeiről képet adhat, az, ha egymás mellé teszünk olyan alkalmazásokat, amelyek kipróbáltan működnek is. A magyarországi Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda 2003-tól, a felvételi időszakban öt alkalommal küld ki SMS-t a felvételizőknek többek között arról a pontszámról is, amit a felvételin elértek.

Havi bruttó 1000 forintért kezdetben egy szegedi vállalkozás, később más cégek is SMS-ben tájékoztatják a szülőt gyermek jegyeiről, igazolatlan hiányzásairól és lehetőséget nyújtanak a tanárokkal való SMS-párbeszédre is. Pestimre-Pestlőrincen az önkormányzat SMS ügyeletet tart, SMS-ben megfogalmazott kérdésekre 24 órán belül ugyanilyen úton válaszolnak – havi átlag 1500 megkeresés érkezik.

Egy másik hasonló önkormányzati próbálkozás Hajdúszoboszlón emelt díjas SMS-rendszerre épül, de minthogy zárt (vagyis konzerv) és nem különösebben szerteágazó infókat nyújt, nem igazán sikeres.

A magyar belügy SMS-ben segít azonosítani, hogy a megvásárlandó autó lopott-e vagy sem, a budapesti rendőrök pedig készen állnak arra, hogy a süketek és gyengén hallók SMS-riasztásait fogadják. Áramügyeket és korlátozottan parkolásfizetést vagy lottózást is lehet SMS-ben intézni, de szavazni – Magyarországon, akárcsak Romániában – még mindig csak klasszikus módon lehet.

Nem így Írországban, ahol 2002-ben a nizzai szerződésről hét körzetben elektronikus úton is lehetett szavazni. 2003 májusában, egy tesztsorozaton belül Liverpool és Sheffield önkormányzati választásain SMS-ben lehetet szavazni – volt is, aki elvesztette a speciális PIN-kódját, ami némi fejetlenséget okozott.

Amerikai szakértők szerint az SMS-szavazást a rendszer támadhatósága miatt el kell felejteni, de az elektronikus szavazással kapcsolatban ellenérvként az is felmerült, hogy nem lehet garantálni, hogy a szavazó valóban szabad döntése és nem valamilyen kondicionáltság okán szavaz. A jövő csupa talány.


A szöveget Barbier divatképeivel illusztráltuk

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS