A Kalasnyikov szerzői jogáért harcolnak az oroszok
B.P.E. 2004. július 30. 12:44, utolsó frissítés: 12:20Ellentmondásokat szül a világ legismertebb fegyvere, a Kalasnyikov Oroszország és az Egyesült Államok közt. A New York Times értesülése szerint az oroszok szerzői jogdíjat kérnek külföldön – többek közt Romániában – gyártott fegyvereikért.
Az Egyesült Államok erőteljesen lép fel az intellektuális tulajdonjogot megsértők ellen. Románia az egyik olyan ország, amelyben nagyon elterjedt a kalózkodás: az itteni piacon forgalomba hozott szoftverek, zene és filmek 80%-a hamisítvány. A román hatóságok azonban a Kalasnyikov esetében mossák kezeiket: állításuk szerint ezt a fegyvert nem gyártják az országban.
Az amerikai szakértők úgy tartják, Oroszorzágban is nagyon elterjedt a kalóztermékek forgalmazása. A New York Times cikke szerint az orosz hamisítások évi több mint egymilliárd dolláros kárt okoznak Amerikának. Az orosz fél az International Herald Tribune-ben válaszolt a vádakra, a vodka mellett
legismertebb termékük, a Kalasnyikov példáját hozva fel
A feltalálójáról elnevezett gépfegyver a legnépszerűbb fegyver az egész világon. Sikere az alacsony árnak, a tartósságnak, a megbízhatóságnak és a könnyű kezelhetőségnek köszönhető, így éppúgy gyártják ultramodern, számvezérléses esztergákkal, mint egy badakshani hegyi faluban, az afgán paraszt-fegyverkovácsok ezeréves technológiájával.
A Kalasnyikovok elsősorban a volt keleti blokk hadseregeinek és a világ legnépesebb hadseregének, a kínaianak a felszerelését gazdagítják. Amerika közvetítőként juttatott a gépfegyverből Afganisztánba és Irakba, még mielőtt Szaddám Huszeint közellenségnek kiáltották volna ki. Az International Herald Tribune információi szerint a Kabulba és Bagdadba küldött új békefenntartók és katonák is Kalasnyikovokat használnak, amelyeket Bulgáriában, Magyarországon vagy Romániában gyártottak le, vagy az ottani raktárakból származnak. Oroszország
úgy véli, szerzői jogdíjat követelhetne minden,
nem az országban gyártott Kalasnyikovért. Az AK-47 kódnevű gépfegyvert Mihail Timofjevics Kalasnyikov, egy második világháborús tank parancsnoka találta fel: olyannyira megihlette a náci-német Stgw44 (Sturmgewehr) működési elve, egyszerű, a cső kivételével préselt acéllemezekből előállított szerkezete, hogy már a második világháború idején kidolgozta a csak Kalasnyikovként emlegetett AK-47-es automata gépkarabély elődjét. A fegyver rövid időn belül nélkülözhetetlenné vált.
A kommunizmust építő Moszkva nagyvonalú volt: Szovjetunió széthullása előtt a Kalasnyikovokat érvényes licencszerződések alapján csaknem kéttucatnyi államban készítették. A többi között a volt NDK-ban, Magyarországon (mindkét ország Kalasnyikovjai híresek jó minőségükről), Romániában, Jugoszláviában, Bulgáriában. Ezekkel az államokkal, a rendszerváltásig a Szovjetunió fegyverbarátaival viszonylag rendezett alapokon egyeztek meg a nagy hírű gyilkolóeszköz gyártásáról. Ám nem tudni, milyen alapon állították-állítják elő a Kalasnyikovok kínai változatait.
A helyzet több mint pikáns,
hiszen 1969-ben az Usszuri folyó mentén lezajlott kínai-szovjet összecsapásokban (amelyek akkor kis híján atomháborúvá szélesedtek) mindkét fél Kalasnyikovokkal lőtte egymást. Még cifrább lehet az észak-koreai Kalasnyikov-gyárak státusa, hiszen a Kim-dinasztia diktatúrájában gyakorlatilag nincsenek törvények, és holmi licencszerződésekkel sem bajlódnak.
A Kalasnyikovokat éppúgy ellophatták a jóhiszemű vagy nagyon is számító oroszoktól, mint például a Scud-rakéták technológiáját. Ez utóbbira alapozva Észak-Korea – megfelelő mennyiségű készpénzért cserébe – az egész forrongó terroristavilágot elláthatná a tömegpusztító fegyverek hordozóeszközével. Az izraeli katonai hírszerzés minapi bejelentése, hogy a Hezbollahnak vannak kétszáz kilométeren felüli hordtávolságú rakétái (feltehetően észak-koreai gyártmányú Scud-variánsok) arra utalhat, hogy nemrég Phenjanban felbukkantak a palesztin-libanoni terrorszervezet vastag pénztárcájú bevásárlói. Az International Herald Tribune úgy tudja,
Románia is az engedély nélküli Kalasnyikov-forgalmazók közé tartozik.
A ROMARM technikai igazgatója, Gheorghe Stoica szerint Románia nem gyártja ezt a típusú fegyvert. Az AK-74 típusú gépfegyver, amelyet a román hadsereg használ, román tervek alapján készült, a ROMARM-nak tehát nem kell licenszdíjat fizetnie érte.
A ROMARM-hoz közeli források azonban megerősítették a BBC-nek, hogy Oroszország már évekkel ezelőtt felvetette a jogdíj kérdését. Mivel az oroszok követelése, hogy visszamenőleg minden jogdíjat kifizettessenek, elfogadhatatlan a román fél számára, jelenleg tárgyalásokat folytatnak a kérdés rendezése érdekében.
Hírforrás: Népszabadság, Mediafax, BBC
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!