2019. október 22. keddElőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A világ öt legnagyobb bűnszervezete

S.I. 2015. október 08. 10:09, utolsó frissítés: 10:09

A közvélemény Corrado Cattani révén ismerte meg a Cosa Nostrát, de a szicíliai maffia nem fért be a legjobban keresők közé.


A Keresztapa óta az egész világ tudja, hogy a maffia számára az üzlet az első, a vér és a bosszú túl sokba kerül. A világ legnagyobb bűnszervezetei természetesen a leszámolásoktól sem riadnak vissza, ha úgy követeli meg a helyzet, de inkább azon fáradoznak, hogy fenntartsák a jól működő illegális tevékenységeiket, amelyek dollármilliárdokat hoznak a konyhára. A következő szervezetek keresnek a legjobban:

Solntsevskaya Bratva, az orosz maffia

Az orosz maffia erősen decentralizált szervezet, tíz többé-kevésbé autonóm bandából áll, amelyek többnyire egymástól függetlenül működnek. A tagság működését ugyanakkor egy tizenkét fős testület felügyeli, bár az erőforrásaikat nem vonják össze. A testület tagjai a világ különböző pontjain találkoznak, a megbeszéléseket többnyire ünnepi alkalmaknak álcázzák.

A szervezet éves bevételét 8,5 milliárd dollárra becsülik, tagjainak száma mintegy 9 ezer. Anyagi bevételei elsősorban kábítószer-kereskedelemből és embercsempészetből származnak. Meglepőnek tűnhet, de Oroszország jelenti az egyik legjövedelmezőbb piacot a drogkereskedők számára, hisz a világ egyik legnagyobb heroinfogyasztó országának számít. A világ teljes drogforgalmának 12 százaléka itt koncentrálódik, holott a Föld lakosságának mindössze 0,5 százaléka él Oroszországban.


Jamagucsi-gumi, a japán jakuza

A jakuza klánok története a 17. században kezdődik, amikor is a Togukava-sógunátus uralmának megszilárdulása és a polgárháborús időszak lezárulta után számos szamuráj vált gazdátlanná, azaz róninná, akik aztán családokba, klánokba szerveződtek. Történelmi múltja miatt a japán jakuza a világ egyik legrégibb és legnagyobb bűnszervezete, amelynek ráadásul a társadalmi beágyazottsága is óriási. Az európai vagy amerikai maffiától eltérően a jakuzák élete majdhogynem a nyilvánosság előtt zajlik, a közvélemény a társadalom szerves részének tekinti, és ekként is kezeli őket. Adót fizetnek, vezetőik ismertek, és abból sem csinálnak titkot, hogy hol a székhelyük. Ez a sajátosság azonban nem jelenti azt, hogy szabályrendszerét és a hierarchiáját tekintve ne lenne szigorúan zárt bűnszervezet.

A jakuza sok gondot fordít múltjának ápolására. Japánban a prostituáltak ügyfelük iránti odaadásuk jeleként levágták egyik ujjukat, a yubitsumének nevezett gyakorlat pedig megtetszett a jakuzáknak, így átvették. A becslések szerint a jakuza tagoknak több mint egyharmada jelezte ilyen módon hűségét a vezérének. A rendkívül szabályozott társadalomban e szélsőséges rítus a rettegés és a tisztelet keveréke. A japánokra lenyűgözően hat az alvilág, a lapok folyamatosan nyomon követik és dokumentálják a vezérek életét, akik rocksztár státusba emelkedtek.


A Jamagucsi-gumi a legnagyobb és leghírhedtebb jakuza szervezet. Nevét alapítójáról, Harukicsi Jamagucsiról kapta. Eredete a második világháború előtti időkre vezethető vissza, akkor egy dokkmunkásokból álló, laza szövetségű szakszervezet volt Kobe területén. Székhelye ma is Kobéban található, de Ázsiában és az Egyesült Államokban is jelen vannak. 2007-es rendőrségi adatok szerint aktív tagjainak száma meghaladta a húszezret, a betársult tagok száma pedig közel 19 ezer volt. 2005 novemberében a klán vezető tagjainak száma 102 fő volt: egy kumicso, vagyis főnök, 15 szatej (öcs), és a 86 wakacsú (gyerek).

Éves bevételük 6,6 milliárd dollárra tehető, ami zsarolásból, szerencsejátékból, fegyver- és kábítószer-kereskedelemből, valamint ingatlan- és építőipari tevékenységekből származik. E mellett tőzsdei manipulációban és internetes pornográfiában is utaznak. Sinobu Cukasa főnök nemrég jelentette ki, hogy terjeszkedésbe kezdenek, céljuk a hagyományosan nem Jamagucsi felségterületnek számító Tokió. És ha ez nem lenne elég az aggodalomra, néhány hete Sinobu Cukasa mintegy háromezer tagot rúgott ki, akik új szervezetet alapíthatnak. A hatóságok attól tartanak, hogy a klán tagjai között ismét fegyveres konfliktus alakulhat ki, és az 1980-as véres jakuza háború után ismét leszámolások színhelye lesz Japán.

Camorra, a nápolyi maffia

A maffia szót mára valamennyi olasz bűnszervezetre használják, pedig Olaszországban csak a szicíliai Cosa Nostrát nevezik így. A nápolyi rosszfiúk Camorra ( A rendszer) néven futnak. A Camorra jóval szövevényesebb szervezet, a becslések szerint ötször több tagja van, mint a Cosa Nostrának.

A Camorra a 19. században élte első fénykorát, amikor tagjait a Bourbon uralkodócsalád monarchiája, a Nápoly-Szicíliai Királyság idején felhasználta a rendőrségben, hadseregben, és az állami hivatalokban. Miután a nápolyi királyság az egyesített Olaszország részévé vált, a Camorrát elnyomták, ekkor sok tagja az Egyesült Államokba vándorolt, ahol az amerikai-olasz maffiához csatlakoztak.

A Camorra, a Cosa Nostra hierarchikus felépítésével szemben rivális családok törékeny egyensúlyából álló szervezet. 2006-ban a fiatalabb klánvezérek nagyobb részesedést akartak a drogkereskedelemből és nem tisztelték elődeik területfelosztását, így a rivalizálás október vége és november eleje között vérengzésbe torkollott Nápolyban. A leszámolásban 12 ember halt meg, a konfliktusnak a rendőrség szabott gátat, az akcióban több mint ezer rendőr vett részt. A hatóságok 30 bandatagot tartóztattak le, ennek ellenére egyetlen szemtanú sem akadt, aki információkkal tudott volna szolgálni a fényes nappal, csúcsforgalomban történt gyilkosságok körülményeiről.


Nápolyban úgy tartják, nem ajánlatos zárt bukósisakban motorozni, mert könnyen előfordulhat, hogy egy rivális társaság bérgyilkosának nézik a motorost, és a bukósisak sem menti meg az életét. A Camorrán belül legalább 200 klán van, a tagok száma 6500-ra tehető, éves bevételük 4,9 milliárd dollár. Legfőbb tevékenységi körük: szexuális kizsákmányolás, fegyverkereskedelem, kábítószer-kereskedelem, hamisítás, szerencsejáték és uzsora, de befektetései vannak az építőiparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben is, így az egyik legnagyobb nápolyi munkaadónak számít, hisz legalább 50 ezer embert foglalkoztat.

A kétezres években Campania tartományban mintegy 150 ezer üzlettulajdonostól hajtottak be védelmi pénzeket. A Financial Times korabeli forrásai szerint egy kisbolt 100-200 eurót, egy jobban menő üzlet akár ezer eurót, egy szupermarket pedig háromezer eurót is fizetett a Camorrának. A szervezetnek saját boltjai, luxusüzletei is vannak, ahol tisztára mossák a feketén szerzett pénzeket. A leszámolásokat többnyire a nyílt utcán hajtják végre, ezek során több civil is áldozatul esik, ami a kívülállókat is hallgatásra kényszeríti, így ezeket az ügyeket szinte lehetetlen feltárni. Egy jelentés szerint a 'Ndrangheta kartell megerősödésével a Camorra az utóbbi időszakban veszített befolyásából.

‘Ndrangheta

A második legjelentősebb szervezett bűnözői csoport Olaszországban a Camorra után. A ‘ndarangheta szó a maffia szó ősi, calabriai megfelelője, de nevezik még tiszteletre méltó társaságnak. Kitűnő nemzetközi kapcsolatokat ápolnak a dél-amerikai kokainkereskedőkkel, és a transzatlanti drogpiac jelentős részét ellenőrzik.

Szervezeti felépítése nem hierarchizált, klánok összessége alkotja a kartellt. A tagok szigorú vérségi alapon kapcsolódnak egymáshoz. Jó kapcsolatok fűzik a Cosa Nostrához, a Camorrához, a kolumbiai kartellekhez és az orosz maffiához. Főbb bevételi forrásuk a drogkereskedelem, emberrablás, zsarolás, lopás, hamisítás, fegyverkereskedelem, és az ingatlankereskedelemben is érintettek. Éves bevételük 4,9 milliárd dollár. Kanadában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Németországban is megvetették a lábukat. 1994-es adatok szerint 150 család alkotja, tagjaik száma hatezerre tehető, akik mind rokonok egymással. Fő hatalmi bázisuk Kanadában, Torontóban van.

Sinaloa

A Sinaloa kartell a legnagyobb mexikói bűnszervezet, ami nem kis teljesítmény az országban tevékenykedő maffia típusú szervezetek számát alapul véve. Közvetítő szerepet töltenek be a dél-amerikai drogtermelők és az észak-amerikai kábítószerpiac között. A Fehér Ház becslése szerint az amerikaiak évi 100 milliárd dollárt költenek kábítószerre, ebből 6,5 milliárd dollár a mexikói bűnszervezetek számlájára megy. A Sinaloa a piac 60 százalékát tudhatja magáénak, éves bevétele három milliárd dollár.


Vezetőjét 2014 februárjában tartóztatták le, és sejthettek valamit az esetleges trónkövetelők, mivel Joaquín “El Chapo” Guzman 2015. július elején, alagúton, kismotorral szökött meg Mexikó legszigorúbban őrzött börtönéből. 2012-ben a Sinaloa 14 rendőr és bíró levágott fejét küldte el postán különböző hivatalokba, pedig El Chaporól úgy tudni, hogy inkább a vesztegetést és a zsarolást részesíti előnyben a gyilkossággal szemben.

Forrás: Fortune, Wikipédia

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS