2019. október 15. keddTeréz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Letöltések: mindenki bűnös, csak a többség megússza

G. L. 2015. március 23. 08:59, utolsó frissítés: 08:59

A torrentezés már csak a letöltési mechanizmus miatt is bűncselekmény Romániában is. De nagyon könnyen halmozhatjuk a bűnöket, amiért éveket is kaphatunk.


A napokban járta be a sajtót annak a 63 éves kolozsvári nőnek az esete, aki a szalagcímek szerint torrentezésért, fájlmegosztásért került bíróság elé. Állítólag hatalmas mennyiségű szerzői jog által védett zenét, filmet és képet talált nála a rendőrség. Az esetről még a letöltési hírekre szakosodott Torrent Freak is beszámolt, amiben a világ legöregebb ismert torrentezőjeként hivatkoznak a nőre, korábban egy 58 éves skóciai nő volt a csúcstartó. Tekintve, hogy személyes tapasztalatom szerint az ország internetfelhasználóinak jelentős része torrentezik, felvetődik a kérdés, miért nincs mindenkinek bírósági ügye?


Miért nem bukik le mindenki, aki használja?

"Tapasztalatom alapján azt tudom mondani, hogy magát a torrentezést nem büntetik. Megvan ugyan a jogszabály, ami ezt lehetővé tenné, viszont általában nem alkalmazzák, csak akkor, ha a letöltött kalóztermékeket az adott személy megpróbálja árusítani. Nekem is volt olyan esetem, mint védőügyvédnek, hogy egy bizonyos személy letöltött több zenét és filmet, ezeket kiírta CD-re, és különböző internetes oldalakon, például az olx.ro portálon kínálta" - mondta el Kádár Hunor büntetőjogász, akit a torrentezés romániai jogi szabályozásáról kérdeztünk.

Elmondása szerint nálunk a jogszabályi keretet a torrentezés büntetésére az 1996. évi 8-as számú, szerzői jogról szóló törvény biztosítja. Kádár szerint a romániai szabályzás nagyjából olyan, mint a többi európai uniós országban, mert európai jogi normák alapján lettek átültetve a nemzeti jogrendbe. Míg ezeket például Németországban nagyon komolyan veszik, addig nálunk kevésbé szigorúak a hatóságok.



Az említett törvény szerint bűncselekménynek minősül kalóztermékek - szerzői jog megsértésével készült - tárolása megosztás céljából, viszont letölteni és önmagában a gépünkön tárolni ilyet nem bűncselekmény. Így azt hihetnénk, hogy csupán letölteni nem lenne illegális, de a torrendoldalak működési szabályozása, illetve a torrentkliensek (olyan program, amit telepítve fájlokat tölthetünk le - például ilyen a µTorrent) működési logikája miatt nem ilyen egyszerű a helyzet. Ugye, ha csak letöltenének egy kalózterméket a számítógépre, még nem lenne bűncselekmény, mert nem megosztás céljából történt, viszont azzal, ha aktívan hagyjuk a torrentklienst, a legtöbb portál kéri is, hogy seedeljünk (töltsük fel, osszuk meg) a kalóztartalmat, és ezzel már bűncselekményt követünk el. Sőt, mivel már a letöltés közben is zajlik a seedelési folyamat - tehát azokat az adatestmennyiségeket, amiket már letöltöttünk, mások tudják tőlünk tölteni - megtörténik a megosztás céljából való tárolás. Vagyis technikai szempontból már azelőtt megosztom, hogy a gépem teljesen tárolná a fájlt, tehát a torrentezés már a letöltési mechanizmusa szerint bűncselekmény. Az egy másik dolog, hogy nem büntetik.



A hasonló szabályozás miatt történhet meg Németországban, hogy egyetlen aktívan felejtett torrent, tehát seedelt kalóztartalom miatt 1000 eurós pénzbírságot szabnak ki az internetszolgáltatón keresztül. A rendőrségnek megvannak hozzá az eszközei, amivel nyomon tudja követni a torrentezést. Az IP-cím alapján azonosítják a szolgáltatót, aki majd értesíti az IP-címhez tartozó bérleti szerződés tulajdonosát a büntetésről. Németországban nagyon durván büntetnek torrentezésért, de Kádár elmondása szerint Franciaországból és Belgiumból is hallani eseteket. Ezzel szemben Nagy-Britanniában például nem veszik nagyon komolyan.

Kádár szerint a hatóságok úgy derítik fel a kalóztermékeket kínáló személyeket, hogy a film és zenei szerzői jogok védelmének romániai egyesülete állandóan figyeli a különböző internetes oldalakat, illetve újságokat, ahol kalóztermékeket kínálhatnak, s amint látják, hogy bizonyos személyek pénzért vállalják, hogy bizonyos filmeket postán elküldenek, ők rögtön visszajeleznek, hogy vásárolnának tőle. Amikor pedig megkapják, már fennáll a bűncselekmény ténye, és tudják igazolni, hogy attól a személytől olyan adathordozókat kaptak, amin kalózfájlok voltak. Ha bíróság elé kerül egy torrentezési eset, akkor Kádár szerint az eseték jelentős többségében ez azért történik, mert kereskedelmi céllal árusította ezeket a termékeket. De ugyanakkor arra is felhívja a figyelmünket, hogy nem feltétlenül szükséges a kereskedelmi céllal történő megosztás, az is elég, ha egyszerűen csak ismerősöknek és barátoknak készítünk másolatot.

A büntetőjogász ugyanakkor több torrentezéssel összefüggő bűncselekményre is felhívta a figyelmünket, amit szintén a már említett szerzői jogról szóló törvény szabályoz.


"Már az is bűncselekmény, hogy katalógusokat töltünk fel, osztunk meg a kalóztermékekről.

Egy külön bűncselekmény ilyen jellegű hirdetések közzététele online vagy újságban nyomtatva. Ha én katalógus formában közlöm a kalóztermékek listáját az olx.ro-n, akkor a kalóztermékek kereskedelmi célból történő megosztásanak bűncselekménye mellett még egy másikat is elkövetek, ami bűnhalmazatban áll, és az ilyen jellegű ajánlatokra vonatkozik" - magyarázta.

De a torrentezésnek nemcsak a letöltői, hanem a feltöltői oldalát is szabályozza az említett szerzői jogi törvény. A legálisan megvásárolt filmről, zenéről, játékról vagy bármilyen más jogvédett tartalomról jogunk van korlátozott számú másolatot készíteni saját felhasználásra, viszont nincs jogunk megosztani másokkal azt a szerzői jog tulajdonosának az engedélye nélkül. Tehát nem készíthetünk a szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül torrentfájlokat, hogy azokat majd feltöltsük a torrentoldalakra. Ha a megosztott termék már önmagában is kalóztermék, akkor már két bűncselekményt követünk el. És legtöbbször a torrentoldalakra ilyen kalóztermékek kerülnek fel.

Szintén a torrentezéssel összefüggő bűncselekmények között említette Kádár azt is, ha egy személy reprodukciót csinál egy kalóztermékről, és azt az otthonában őrzi például. A számítógépen tárolni még nem bűncselekmény a kalóztartalmat, egészen addig, amíg kiírjuk CD-re vagy DVD-re, kimásoljuk valamilyen külső adathordozóra: akkor máris bűncselekményt követünk el. A reprodukciónak nem is kell megosztás céljából készülnie. "Ha egy házkutatás során találnak kalóztermékeket tartalmazó DVD-t, amiről nem tudom igazolni, hogy licencelt termék, akkor az bűncselekmény. Már hallottam olyan esetről, amikor más célból házkutatást csináltak, és találtak ilyeneket, de akkor nem került bíróság elé az eset. Ott a nyomozási fázisban megszűnt az ügy" - nyilatkozta Kádár.



Különböző oldalakról legálisan lehet kalóztartalmat letölteni, ha az nem megosztással történik, mint torrent esetében. Viszont a szerzői jogi törvény különböző passzusai érvényesek ebben az esetben is, így nem lehet legálisan reprodukciót készíteni róla, és nem lehet megosztani. Kádár elmondása szerint ugyanakkor nem lehet felelősségre vonni Youtube-on vagy hasonló portálokon szerzői jogokat sértő tartalmak megnézéséért. Ebben az esetben azt lehet felelősségre vonni, aki feltölti, megosztja azokat.

Viszont a Youtube-ról egy dalt letölteni és átkonvertálni mp3 formátumba véleménye szerint már bűncselekmény, mert értelmezésében akkor egy reprodukció a dalról. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy minden esetet egy informatikai szakértőnek kell minősítenie, aki megmondja, hogy reprodukcióról vagy csak sima letöltésről van szó. "Ezek nagyon kényes dolgok, olyanok, amelyben még a jogi szakértők sem tudják a konkrét eseteket ugyanúgy minősíteni, mivel gyerekcipőben jár még ilyen tekintetben az ország. A szakemberek sem eléggé képzettek" - jellemezte a romániai helyzetet a szakértő.

A megosztás céljából történő tárolásért, ami leginkább összefügg a torrentezéssel, a jogszabály szerint 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetést vagy pénzbírságot lehet kapni nálunk. A bíró dönt, hogy melyiket szabja ki. Ugyanennyi jár engedély nélküli megosztásért. Ha valaki kereskedik a kalóztartalommal, akkor 2 évtől 7 évig terjedő börtönbüntetést kaphat. Ha a kalóztermékről reprodukciót készítenünk, akkor 1 hónaptól 1 évig terjedő börtönbüntetést vagy pénzbírságot kockáztatunk. Bűnhalmazat esetén az új Btk. szerint összeadódnak a különböző bűncselekményekre kiszabott büntetések.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS