2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ciánozás Verespatakon: drága, szennyező, de hatékony

kérdezett:Gozner Gertrud 2004. június 23. 18:36, utolsó frissítés: 18:20

Miért ragaszkodnak #b#az aranybányászatban a ciánhoz#/b#? Milyen veszélyeket rejt magában a technológia? És hogyan lehetne kiküszöbölni, avagy semlegesíteni ezt a veszélyes anyagot? – faggattuk Verespatak apropóján a szakembert.




Miért olyan fontos alkotóeleme a cián az aranykitermelésnek? – tettük fel a kérdést Dr. Kékedi Nagy Lászlónak , a Babes-Bolyai Tudományegyetem vegyészprofesszorának.

– Az aranynak nagyrésze elemi állapotban, úgynevezett termésarany formájában van jelen a környezetben, és nagyon kis mennyiségben található meg különböző szulfides ércekben, tehát vegyület formájában.

Egy adott ércben ha már van tonnánként 2-3 gramm belőle, az már nagyon gazdag ércnek számít. Ha ennek a töredéke, néhány tizedgrammnyi van is jelen, akkor már érdemes kibányászni. Az eljárás a következő: az ércet kitermelése után különböző fizikai, kémiai eljárásokkal, úgynevezett flotációval, őrléssel stb. felaprítják. Ezek után az aranyat valamilyen formában fel kell oldani.


Kémia folyamat során ebből az elemi aranyból keletkezik a vízben oldódó, cián-tartalmú diciano-aranykomplex. Ezen komplex létrehozásához van szükség tulajdonképpen a ciánra. Ezt iszapként kell elképzelni. Az arany így oldatba kerül, utána leszűrik és ehhez finom eloszlású, elemi cinket adnak. Végbemegy egy redoxi folyamat, s az arany nagyon finom kolloid formájában csapódik ki.

Verespataki utcarészlet (Kovács László Attila fotója)Verespataki utcarészlet (Kovács László Attila fotója)


Hogy miért szükséges a cianid? Mert nagyon hatékony. Nagyon kis mennyiségű nemesfémet is képes feloldani, és ez a lényege az egész folyamatnak.

Ezt az oldatot aztán kiengedik egy gyűjtőtóba, és hagyják leülepedni a szilárd részecskéket. Majd az oldat tetejéről, az úgynevezett tiszta oldatot – amelyben elég szelektíven csak az arany oldódik ki – visszaszivattyúzzák a technológiai folyamatba. A másik probléma, hogy nem kimondottan csak az arany oldódik: mellette jön még réz is, cink, kadmium és ólom is.


Úgy tudjuk, a nagybányai aranyvállalat ausztrál tulajdonosa azzal védekezett, hogy náluk egyszerűn elpárolog a cián…

Veszteségek vannak, ami abból ered, hogy ez a hidrogén-cianid közönséges hőmérsékleten gázhalmazállapotú. Egyszerűen elillan. Ha bekerül a levegőbe, az atmoszférába, a Nap UV sugárzásának hatására elbomlik, semlegesítődik. Ausztráliában azért nem volt gond, mert szárazság van – itt sem lett volna annyi probléma, ha Nagybánya mellett nem lett volna sok eső és hirtelen hóolvadás, hogy átfolyjék a gáton.


Milyen más módszerek léteznek még?

Nátrium-tioszulfáttal is ki lehet vonni az aranyat. Ez a technológia azonban egyelőre jóval drágább, és még nincs teljesen kidolgozva. Ellentmondásosak még a kísérleti eredmények, hogy miként lehetne optimálisan a teljes aranymennyiséget az ércből kivonni.

Verespatakon is a cianidos eljárást tervezik használni, de nem tudom pontosan, hogy melyik technológiát – ugyanis létezik egy másik, nagyon érdekes módszer. Először kibányásszák a kőzetet, alaposan összetörik, és egy betonalapra néhány tíz, vagy százezer tonnányi halmot képeznek.

Egyszerűen feltornyozzák az egészet és felülről, mint egy tusolóval, öntözik a cianidos oldattal. A folyadék az egész dombon átszűrődik, és nagyon szelektíven kioldja az aranyat, majd az aljáról leszűrik az oldatot. A halmot állandóan öntözik, és így néhány hónap alatt az egészet ki lehet szedni belőle.

Dr. Kékedi Nagy László, vegyészDr. Kékedi Nagy László, vegyész


A probléma itt az, hogy ez a cianidos oldat nagyon könnyen beszivárog a talajba, a vizekbe. Nagybánya környékén nem is a cianid, hanem a nehézfémek okozzák a nagyobb gondot: sok az ólom, a kadmium, az arzén.


Világszerte ezt a technológiát használják?

Kisebb-nagyobb eltérésekkel gyakorlatilag igen. Felmerül az a probléma, hogy hogyan lehetne ezt a cianidot, illetve a ciánkomplexeket valahogy elbontani, környezetbarát vegyületté tenni? Vannak különböző eljárások vannak, de ezek kizárólag zárt, ipari, ellenőrzött körülmények között végezhetők.

Az elv az, hogy olyan vegyületet használjanak az oldáshoz, amely a környezetet nem szennyezi, vagy maga ez a vegyület is elbomlik, és a környezetben is megtalálható vegyületekké alakul. Például ilyen az oxigénes víz.


Van erre valamilyen biológiai eljárás?

Különböző egysejtűek, baktériumok számára a cianidion a táplálékforrás. Ahhoz, hogy az egysejtűek, baktériumok, gombák szaporodjanak szükségük van nitrogénre, foszforra, és szénre. Egyeseknek viszont a cianidok szolgálnak élelmül; például miután kivonták a fent említett halomból az aranyat, után átmossák vízzel és beoltják egy tápoldattal, amiben ezek a baktériumok elszaporodnak.

Egy bizonyos idő után azok az egész dombot feldolgozzák és átalakítják a cianidot. A biológiai lebontás másik nagy előnye, hogy a baktériumok a talajban felgyűlt fémcianidokat is képesek elbontani. Most kísérleteznek különböző törzsekkel, ennek az eljárásnak van nagy jövője.


Milyen negatív hatása van a ciánnak a környezetre?

Verespatakkal az a gond, hogy elég magasan fekszik, és ha ezek a cianidos vizek beszűrődnek a talajba, a folyókba, akkor az egész völgyet elszennyezhetik – és nemcsak cianiddal, hanem a nehézfémekkel is.

A halak a legérzékenyebbek a ciánszennyezésre, s pusztulnak el leghamarabb. A növények kevésbé érzékenyek, mint az állatok. A folyóvizek ciántartalmát gyakran úgy mérik, hogy belehelyeznek egy kis ketrecbe egy halat. Aztán beteszik az áramló vízbe, és nézik a halat, mi történik: ha vidáman úszik, az azt jelenti, hogy nincs baj.

Verespataki látkép 
<br />
(Kovács László Attila fotója)Verespataki látkép
(Kovács László Attila fotója)
Ugyanis pillanatnyilag nincs olyan egyszerű és olcsó detektor, amivel a kismértékű cianidion-koncentrációt ki tudnánk mutatni. Vannak ugyan eljárások, de azok nem elég gyorsak, vagy nem elég érzékenyek.


Miért mérgező az élő szervezetre a cián?

Az állatok szervezetében nagyon sok enzim található. Rendkívül bonyolult enzimrendszerük van, és kb. 110 cinktartalmú enzim létezik. Adott egy fehérje molekula, amelynek közepén van valahol egy cinkatom. Ha a bekerül a cianid a szervezetbe – mivel nagyon erős komplexképző – egyszerűen kivonja a cinkiont ebből az enzimből, amely abban a pillanatban inaktiválódik.


Nem tudja betölteni a szerepét…

Abszolút nem. Van például egy légzőenzim, amiből szintén ki tudja vonni, ezért a cianid mérgezéses valaki egyszerűen megfullad, pontosan azért, mert gátlás alá kerül ez az enzim, és nem közvetítődik az oxigén a levegőből a tüdőn keresztül a vérbe.

Másik nagy probléma, hogy ez az anyag nagyon nagy sebességgel szívódik fel a szervezetbe. Nem csak a bélcsatornán, hanem a bőrön keresztül is képes bejutni, például a sebeken, horzsolásokon keresztül. Nagyon gyorsan bekerül a véráramba, és hiába van ellenszer, az már nem tudja utolérni: 50-60 milligramm kálium-cianid már egy hetven kilós ember halálát okozhatja.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS