2019. május 23. csütörtökDezső
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mire is jó a szexualitás?

Gozner Gertrud 2004. május 17. 19:31, utolsó frissítés: 19:08

Megdőlt a híres evolúció-elmélet, amely szerint az ivaros szaporodással lehet kivédeni az élősködőket. A szex továbbra is a természet egyik legnagyobb titka, mert nincs rá világos magyarázat, hogy #b#miért alakult ki#/b#, ráadásul rengeteg érv szól ellene.





Egy tudóskörben elterjedt hipotézist,

amely választ próbált adni az élővilág túlzott szexuális aktivitására, kérdőjeleztek meg a Science magazin legutóbbi számában. A Vörös Királynőnek elnevezett elmélet szerint a szervezet a szex révén védekezik az élősködők ellen.

A paraziták ugyanis folyamatosan újabb módszereket „dolgoznak ki”, hogy előnyre tegyenek szert a gazdával szemben. Válaszreakcióként pedig az állatoknak is gyorsan ki kell építeniük védelmüket, és az ivaros szaporodás segítségével – állítják egyesek – ez sokkal gyorsabban megvalósul.



Most azonban kutatók felépítettek egy modellt, amelynek alapján kiderül, ez a „fegyverkezési verseny” egyedül nem lehet felelős a szexért. Az evolúcióval foglalkozó biológusok megszállottan keresik az okát, hogy mi hozta létre az ivaros szaporodást, és miért van rá szükség? Ez mindmáig a természet egyik nagy titka, mert látszólag több érv szól ellene, mint mellette.


Először: a szex egyáltalán nem hatékony

módja az utódok létrehozásának. Az aszexuális szervezetek kétszer annyi utódot képesek létrehozni, mint a nemiséggel rendelkező társaik.

„A klónoknak óriási előnyük van” – fejti ki Curt Lively, az Indiana Egyetem evolucionista biológusa. „Ha egy nemiséggel rendelkező (szexuális) populációba belehelyezel egy klónt, ez a klón a többiekhez képest előnyt élvez, mert nagyobb a belső növekedési sebessége. Tehát a klón átveszi a vezetést.”

fotó: kpkpfotó: kpkp
Másodszor: azon kívül, hogy a klónok könnyen felülkerekedhetnek és elözönölhetik a populációt, a szex ráadásul még veszélyes is. Könnyen össze lehet vele szedni valami csúnya betegséget, főleg ha egy nem túl biztonságos aktusba keveredünk bele. Az utódok pedig nagy valószínűséggel örökölnek selejtes géneket az ősöktől.


„Paradox állapot,

hogy ennek ellenére rengeteg szervezet használja az ivaros szaporodást” – állítja a tanulmány társszerzője, Sarah Otto, a kanadai British Columbia Egyetemről. Ha adott egy szaporodásra képes szülői egyed, aki életben maradt, tehát valószínűleg hasznos génkombinációkkal rendelkezik, ezért az a lehetőség, hogy ezt összekeverje a másokéval, egyáltalán nem tűnik kifizetődőnek a számára.

Ennek ellenére a szex létezik, és igencsak elterjedt. A természet, valamilyen okból kifolyólag, mégis ezt választotta, és klónoknak nem sikerült elszaporodniuk. Az ivaros szaporodásban rejlő veszély, nem elég nagy ahhoz, hogy az elvegye a természet kedvét.

Az egyik legismertebb elméletet, amely kísérletet tesz a szex megmagyarázására, Vörös Királynőnek hívják. Nevét az Alice Tükörországban egyik szereplőjéről kapta, aki azt tanácsolja Alice-nek, ahhoz, hogy egy helyben tudjon maradni, szaladjon amilyen gyorsan csak tud. Az elmélet szerint a szervezetnek folyamatosan fejlődnie kell és újabb genetikai kombinációkat kell befogadnia, hogy túljárhasson a kórokozók eszén.

A hipotézis azon az elven alapszik, hogy az élősködők mindig a legátlagosabb genetikai állományt veszik célba, amelyet a klón képvisel. Lively professzor kifejtette, ha az élősködő támadása sikeres volt, akkor megakadályozhatja, hogy a klón elszaporodjon és átvegye a vezetést a szexuális populációban. De ahhoz, hogy ez a teória működjön, nagyon sok élősködőre lenne szükség, amelyek óriási pusztítást lennének képesek véghezvinni.

És itt van a bökkenő. Egy matematikai modell szerint, amit Sarah Otto és munkatársa, Scott Nuismer dolgozott ki, nincs elég élősködő, amivel meg lehetne magyarázni, hogy a szervezetek miért szexelnek.


„A gyakori szexnek valamiféle előnye kell legyen”

– tartja dr. Otto. Ha ritkán történik meg, az védelem lehet az élősködők ellen, de ha túl nagy a gyakorisága, tönkreteheti a nyerő genetikai kombinációt. A matematikai modell szerint, ha az ivaros szaporodás egyetlen célja az élősködők kijátszása volt, akkor a szervezetek csak ritkán szaporodnának ezzel a módszerrel, és az ivartalan szaporodásra helyeznék a hangsúlyt.

„Ha kiszámítod, rájössz, hogy a populáció átlag-egyedei jelen pillanatban egész jól végzik a dolgukat, mivel elkerülik az élősködőiket. Egy kis ivaros szaporodás már elég keveredést biztosít a jelenlegi védelemhez, a sok szex viszont már felborítja ezt a védelmet, amit azért alakítottak ki, hogy kivédjék az élősködőket” – véli a kutató.

A Vörös Királynő nem tudja megmagyarázni, hogy az élőlények miért nem érik be minimális ivaros szaporodással. Csak ha a szervezetek ritkán szaporodnának ivarosan, lenne érvényes a Vörös Királynőben bemutatott hipotézis – teszi hozzá dr. Otto.

Forrás: BBC

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS