2018. november 20. keddJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Miért kellene félnünk a Google-től?

F.J. 2014. május 16. 14:33, utolsó frissítés: 15:10

A digitális világ mamutja, a Google lassan átnyúlik a fizikai világunkba. Milyen veszélyeknek tesz ki ez minket?


Tegyük fel, hogy elromlott az autód, és írsz egy emailt a legjobb barátodnak, hogy mi történt. Azt gondolnád, hogy ebből senki nem profitál, pedig nem így van.

Ha gmailes címről írtad vagy arra érkezett meg, akkor nagyon könnyen meglehet, hogy meg fog jelenni valahol a képernyőn egy hirdetés egy, az érzékelt helyzetedhez közeli autójavító reklámjával. A Google meg fizetett hirdetésért járó pénzt kap ezért.

Egy másik példa lehetne a kopaszodás. Tegyük fel, hogy a Google az érzékeli, hogy a keresőjén megnézted a Wikipédián a kopaszodás címszavat, majd rákerestél az esetleges okaira. Nagy valószínűséggel kopaszodás elleni szerekkel fogsz találkozni a további böngészésed közben.

A Google élő időben gigantikus mennyiségű adatot rendszerez, dolgoz fel, majd gyárt ezek segítségével a feltételezett igényeinkhez igazodó választ.



Hogyan lehetséges ez?

A Google személyre szabottan felhasználót követő algoritmusai nagyon pontosan követik a felhasználói szokásainkat, és megpróbálják az igényeinkhez igazítani a reklámokat, amiket elénk tárnak.

Amikor regisztrálunk a Youtube-ra, a Gmailre, a Google Mapsre, vagy akár veszünk egy Androidos telefont, akkor létre kell hoznunk egy Google Plus felhasználót. A Google Plust mindenki a Facebook riválisának hitte, de kiderült, hogy igazából egy kapocs a szolgáltatások között, amelyeket a Google így köt össze.

A mégoly ártatlannak tűnő és hasznosnak bizonyuló Google for Education 30 millió résztvevő diákjáról is folyamatosan adatokat gyűjtöttek, amelyeket reklámhirdetésekre használtak fel. A Google Street Wiew is nagyon hasznosnak bizonyult több esetben is.

Mégis, ha belegondolunk, akkor kissé érdekes, hogy senki nem kérdezte meg, hogy nekünk mindegy-e, hogy a magánterületünket és minket személyesen, beleegyezésünk nélkül feltesznek egy órási nyilvános térképre. Egy amerikai, Google elleni bírósági keresetre a Google védőügyvédei által leadott dokumentációból az derült ki, hogy ennél több történt: a térfigyelő kamera mellett egy másik eszköz adatokat is gyűjtött a környéken lévő magán wifi-hálózatokról.

Ezt azért tehette meg, mert az a terület, ahol a Google mozog, és amit szép lassan feltérképez, majd kolonizál, még annyira új, hogy nincs szabályozva.

Az, hogy megkérdezés nélkül végbevitte terveit, a legjobb megoldás volt, hisz a kész helyzet elé állított embereknek ingyen elérhetővé vált a Street Wiew, így senki nem kezdett el panaszkodni emiatt. Azonban, míg elért olyan államokba, mint Japán, Kanada vagy éppen Görögország, már szigorúbb korlátozásokba ütközött a személyi jogok védőinek tiltakozása miatt. Egyes államokban, így például az EU-ban a magánszemélyek magánélethez való jogukra hivatkozva töröltethetik magukat az adatbázisból. De gondoljunk bele, hogy hány embert ismerünk, aki ezt kérte?

#AB10611 / gettyimages.com


A Google a héten szenvedett egy vereséget ezen a fronton, amikor az Európai Bíróságon az az ítélet született, hogy jogunk van azt kérni, hogy töröljenek a keresőből. A precedensértékűnek nevezett döntéssel kapcsolatban is felmerül az a kérdés, hogy ténylegesen hány személy fogja ezt kérni.

A Google által indexált oldalak mennyiségét jól mutatja az, hogy a keresőmotorja naponta három milliárd keresést teljesít, és messze a legtöbbet használt keresőmotor. Más szavakkal, amit nem dob ki a Google, az majdnem nem is létezik. És, ha létezik is, nem találja meg senki.


Kapcsolat az NSA-vel

Ez a személyre szabott hirdetéseket biztosító algoritmus ráadásul a nagy port kavart NSA-megfigyelésekhez is közel áll, ugyanis 2010 óta az amerikai nemzetbiztonsági hivatal és a Google partnerséget tartanak fenn. A partnerség eredetileg egy Kínából érkező, amerikai állami és magáncégeket érintő, nagy volumenű hackertámadás után jött létre, de hamar átalakult azzá a majdnem tökéletes, mindent megfigyelő rendszerré, amely, mint kiderült, a világ internetes technológiát használó részét így vagy úgy érintette.

Nemcsak az Edward Snowden kiszivárogtatásaiból, de megszerzett bírósági ítéletekből, jelentésekből is az derül ki, hogy a két entitás között kiterjedt egymástól függés és együttműködés figyelhető meg.

Egy szép új világ?

A Google szemüvege, önjáró autója, térképe és navigációs applikációi mind arra mutatnak, hogy a Google lassan, de biztosan kitör a digitális világból, ahol szuperhatalom, és a világunk fizikai részének is egyre nagyobb szereplője lesz. Az eszközök célja értelmezhető úgy is, hogy az a feladatuk, hogy tudassák a felhasználóval és a Google-lel, hogy hol vagy, hol voltál, és befolyásolják azt, hogy merre tartasz, az alapján, hogy mennyit fizettek a Google-nek ezért. A magánszemélyek szabadságát féltő szakértők egy része egyenesen azt sugallja, hogy az ezért fizető cégek elérhetik, hogy egy felhasználó eljusson egy vendéglőbe, megszálljon egy hotelben, betérjen egy üzletbe vagy akár egy politikai felvonulás kellős közepébe kerüljön, ha eleget fizettek a Google-nek ezért.

Emellett az „okos”, akár Android alapú eszközök skálája tovább diverszifikálódik: minden érzékelő lassan az internetre van kötve az autótól a műlábig, de a világítás és a hőberendezések is. A Google mindeközben meg lázasan bevásárol mindent, abból, ami neki nem volt vagy nem ő járt az élen az abban a szegmensben folyó kutatásban: sztratoszférában repülő drónoktól (Titan Aerospace) „okos” házi eszközöket gyártó cégekig (Nest Lab).

A Google nem egyedüli szereplő ebben a történetben, vannak erős riválisai, mint például a Facebook. De az a fajta széles skálájú, integrált szolgáltatás, amit a Google biztosít, messze a legnagyobb és legjelentősebb "királysága" az internetnek.


A Google válasza

A felsorolt, problematikusnak ítélt kérdések a Frankfurte Allgemeine Zeitung hasábjain jelentek meg. A vádakra maga a Google vezérigazgatója, Eric Schmidt válaszolt. Ő arról beszél, hogy nem fair így közelíteni a kérdéshez.

Az ő felfogásában a Google és az internet egy óriási lehetőség, és maga a jövő. A csökkenő piaci ágazatokhoz képest folyamatosan növekszik, munkahelyeket teremt, és az, hogy megtalálják az médiaszolgáltatókat, a cégeket és magukat az embereket is, boldoggá kellene tegyen minket, hisz így lehetőségek sokasága nyílik meg előttünk.

#177662951 / gettyimages.com


Schmidt véleménye szerint a Google növekedésének a titka az internet szabályozásának a minimálisságában rejlik. És ez az ő megítélésében mindenkinek előnyös. Ráadásul Schmidt azt is elmondja, hogy a Microsofttal ellentétben a Google leült tárgyalni az EU-val, és megpróbál megfelelni, vagy legalábbis kompromisszumra jutni a vitás kérdésekben, amelyek a felhasználók személyes jogainak veszélyeztetését illetik.


Kinek nincs szüksége a Google-re?

Mathias Döpfner, az Axel Springer médiabirodalom vezérigazgatója nyílt levélben reagált erre. Döpfner kifejti, hogy ugyan tárgyalnak sajtóorgánumként a Google-lel, de korántsem egyenrangú partnerekként.

A probléma ott van szerinte, hogy a Google-nek nincs szüksége rájuk, míg ők a Google nélkül a digitális médiapiacon nem maradhatnának meg.

Emellett a Google lassan eggyé válik az internettel, és amikor az internet szabadságáról beszél, akkor a saját szabadságát és korlátok nélküliségét kéri.


Ha minden ingyen van, akkor mi az áru?

Mindent egybevetve az látjuk, hogy a Google-ről pont azért nehéz lemondani, mert minőségileg messze magasabban és egyszerűbben nyújtja mindazt, amire a digitális világban szükségünk van. Ráadásul mindent ingyen. Azonban nem kell ahhoz zsenik legyünk, hogy nem véletlenül van minden ingyen:


mi magunk vagyunk az áru.

És hogy erre miért kellene figyelnünk? Nem kisebb nevek, mint Stephen Hawking brit elméleti fizikus, Stuart Russel amerikai számítógép-kutató, Max Tegmark amerikai fizikus és Frank Wilczek Nobel-díjas fizikus hívták fel május elején a The Independent-ben a figyelmet a veszélyre, ami ezekben a technológiákban rejlik.

Hawkingék úgy látják, hogy a mesterséges intelligencia létrehozása a legfontosabb eseménye lenne az emberi történelemnek. Szerintük ettől csak egy kisebb lépésre vagyunk, és minden jel arra mutat, hogy a közeljövőben ez meg fog történni.

De ez lehetne az utolsó nagy megvalósítás is, amit az emberiség letett az asztalra, ha ez kiszabadulna a kezünkből. A világ háborús drónokkal rendelkező hadseregei már most azon gondolkodnak, hogy a drónjaik maguk dönthessék el, hogy embert akarnak-e ölni, és az ENSZ pont ezért konferenciát hívott össze, hogy szabályozzák a drónhadviselést.

Hawkingék Irving Good 1965-ös jóslatára hivatkoznak, amikor felhívják a figyelmet, hogy egy mesterséges intelligencia és annak a szingularitása, a folyamatos újrarendeződése, valamint tökéletesedése könnyen és hamar túlnőne minket.

#156285331 / gettyimages.com


Ez a mesterséges intelligencia képes lehetne manipulálni a piacokat, a vezetőinket, vagy akár arra, hogy olyan fegyvereket hozzon létre, amit meg sem értünk, nemhogy képesek lennénk harcolni ellene.

Hawkingék véleménye szerint ha a mesterséges intelligencia rövid távú kérdése az, hogy ki kontrollálja azt, hosszú távon az a nagy kérdés, hogy kontrollálható-e egyáltalán?

Forrás: a Frankfurter Allgemeine Digital Debatte vitája

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS