2019. április 26. péntekErvin
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Milyen zenét hallgatnak az erdélyi magyarok?

G. L. 2014. április 13. 13:14, utolsó frissítés: 2014. április 14. 14:49

Elsősorban magyart, mert a nyelv az egyik legmeghatározóbb tényező. De vajon Zámbó Jimmy vagy az Edda a népszerűbb?


Ha jó magyar zenét játszol az erdélyi magyaroknak, akkor hallgatni fogják a rádiódat. Mert a fiatalok és az idősek egyaránt meghallgatják az Eddát és az X-Faktorban feltűnt tehetséget is – mondta az erdélyi magyarok rádiós zenehallgatási szokásairól Illés Márton rádiós szakember a 4. Szociológus Napok keretében szervezett kerekasztal-beszélgetésen. Érvelése szerint a kereskedelmi rádióknak a legszélesebb zenei igényeket kell kielégíteniük Erdélyben, így az olyan műfajok nem férnek bele, amiről eltekernek a hallgatók. Ugyanakkor a népszerű lakodalmas sem tuti siker, mert egy bizonyos szint alá a rádióreklámokat rendelő üzleti szféra szereplői már nem mennek, így a kereskedelmi rádióknak nem éri meg ezt a lenézett műfajt játszani. A lakodalmas ciki lenne már a MOL-nak, vagy egy másik hasonló nagyvállalatnak.


Az Edda a legnépszerűbb,

utána pedig Tamás Gábor, majd Zámbó Jimmy következik az erdélyi magyarok kedvenc előadóinak a listáján – mutatta be az erdélyi magyarok kultúrafogyasztási szokásait vizsgáló reprezentatív, kvantitatív kutatás zenei preferenciákra vonatkozó részét Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Az előadók megnevezésével készült 2011-es felmérésből az derül ki, hogy a legnépszerűbb műfaj a mai mainstream könnyűzene, majd a táncdal, a ’70-es, ’80-as ’90-es évek popslágerei, a magyar beat együttesek zenei, a rock és a mulatós következik.

A mainstream könnyűzenén kívül, ahol a nemzetközi, főleg angol nyelven éneklők a legnépszerűbbek, minden kategóriában a magyar nyelvű eladók és együttesek zenéit szeretik és hallgatják leginkább. A manapság népszerű könnyűzenei előadók közül Rihannát említették a leggyakrabban, a táncdal műfajában Tamás Gábor és Kovács Kati neve fordult elő a leggyakrabban, míg a retró popslágerek előadói közül Zámbó Jimmyt, az Abba együttest és a Neotont említették a legtöbbször. Meglehetősen konzervatív, retrós az erdélyi magyarok ízlésvilága, kommentálta Kiss az eredményeket, amely szerint


erdélyiek ízlése a magyar populáris kultúrához kötődik leginkább, és a magyar médiatérből táplálkozik.

A kerekasztalon résztvevő szociológusok ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az ilyen kvantitatív kutatásnak megvannak a korlátai, például mellőzi a kontextust, nem mutatja be a zenehallgatási szokásokat, egy házibuliban teljesen természetes lehet, hogy a 90-es évek vicces zeneit is meghallgatjuk, épp azért, mert nevetni és szórakozni akarunk. Zilahi Csaba, a Kolozsvári Rádió magyar adásának szerkesztője ugyanakkor azt jegyezte meg, lehet, hogy csak azokat a neveket említik, de simán előfordulhat, hogy slágereket már nem tudnak tőlük említeni.

Kiss Tamás, Barna Emília, Patakfalvi Czirják Ágnes, Zilahi Csaba, Illés Márton és a moderátor Papp LeventeKiss Tamás, Barna Emília, Patakfalvi Czirják Ágnes, Zilahi Csaba, Illés Márton és a moderátor Papp Levente

Az adatokra reflektálva Illés elmondta, vannak olyan műfajok, ilyen például a mulatós, ami hiába népszerű, elég széles réteg utasítja el, s ha meghallja azt a rádióban egyszerűen mást adást keres, ezért is nem játsszák. Emellett olyan rétegzenék is vannak, például a blues, amit egyszerűen nem vállalnak be rádióba, mert nem hallgatná senki, esetleg kilógna a kínálatukból. „Az Erdély FM-en szoktak olyan zenét is játszani, amit máshol nem, nincs is jelentős hallgatóságuk ahhoz képest, hogy mekkora területen foghatóak” – jegyezte meg Illés. Zilahi szerint a közszolgálati rádió olyan rétegzenét is sugározhat, amit a kereskedelmi rádiók nem engedhetnek meg maguknak, így belefér a népzene, a jazz vagy a komolyzene is.


Nagyjából 330-360 dalra van szükség egy 24 órás műsorhoz

a kereskedelmi rádió esetében, ezeket a nagyobb adók teszteléssel választják ki, s csak azt játsszák, ami azon átment – magyarázta a szerkesztési folyamatot Illés, hozzátéve: egyetlen zenei szerkesztő sem kockáztat meg egy rizikósabb rétegzenét, mert nagy az elkapcsolási faktor. Az erdélyi kereskedelmi rádiók anyagilag nem engedhetik meg maguknak, hogy teszteljék a zenéiket, ezért általában a szerkesztők kezében van a döntés, hogy mit játszanak. Mivel az emberek azokat szeretik a rádióban hallani, amit már ismernek, általában inkább megvárják, hogy egy új dalt megismerjen a közönség, és csak utána kezdik el játszani.


„Hiába éreztük a Paprika Rádió zenei szerkesztőjével, hogy mennyire ütős Adele Rolling in the Deep száma, amikor az angliai toplista 100. helyen először bemutatkozott. De addig nem játszottuk a rádióban, amíg más be nem törté, ameddig megismerte a közönség már valamennyire” – magyarázta Illés.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS