2017. december 16. szombatEtelka, Aletta
21°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Öt dolog, amiről nem te döntesz, pedig biztos voltál benne

Fülöp Betti 2014. április 09. 16:41, utolsó frissítés: 17:01

Ha van valami, amiben nagyon szeretünk hinni, az az, hogy nálunk van a kontroll. Pedig nagyon sok helyzetben a génjeink már eleve döntöttek helyettünk.


A Cracked.com szerzői összefoglalták az idevágó legmeglepőbb kutatások eredményeit. Következzen 5 dolog, amiről azt gondolnánk, hogy befolyásolhatjuk, közben pedig valójában a génállományunktól függ.


A politikai nézetek

Kötelességtudó állampolgárokként lépést tartunk a politikai eseményekkel, mérlegeljük a felvetett kérdéseket, hogy aztán a választások közeledtével minél racionálisabb döntést tudjunk hozni, mégis kiknek a kezébe adjuk a vezetést. Aztán kiderül, hogy hiába minden mérlegelés a felek érvei és ígéretei közt, ugyanis amikor eljön a szavazás pillanata, igaziból a génjeink már rég eldöntötték, kire adjuk a voksunkat.


A tudományos kutatások alapján kijelenthetjük, hogy a politikai hovatartozásunk kevésbé az információk mérlegelésétől és a megfontolásoktól függ, hanem sokkal inkább genetikailag előre beprogramozott. Egy tanulmányban, amely a biológiai különbségeket vizsgálta a liberálisok és konzervatívak között, a kutatók azt találták, hogy tényleges eltérések vannak a demokraták és republikánusok agyi funkcióiban.

A szakemberek megállapították, hogy a liberálisok agyának nagyobb az elülső cinguláris kérge, amelynek az ellentmondásos információk feldolgozásában és a bizonytalansággal való megküzdésben van szerepe. Másfelől, a konzervatívok tábora nagyobb amygdalával rendelkezik, amely a fenyegető szituációk azonosításáért és az azokra adott válaszokért felelős.

Úgy néz ki, az emberek agy szerinti felosztása egész jól megfigyelhető az élet sok más vonatkozásában is: kérdőívek segítségével felfedték, hogy míg a konzervatív beállítottságúak életmódja rendszerezettséget és jól felépítettséget tükröz, addig a liberálisok inkább hajlamosak a rendetlenségre. Az előbbiek ugyanakkor jobban kezelik a zavaró információk kizárását, és inkább fókuszálnak az egyéni kérdésekre, ugyanakkor hajalmosabbak fekete-fehérben látni a világot. Eközben a liberálisok nyitottabbak az új tapasztalatokra és könnyebben fogadják el a változásokat, még ha ez azzal is jár, hogy sokkal szétszórtabbak.

Bár ezek a megállapítások meglepőnek tűnhetnek, a statisztikák szerint 83 százalékban mégis bejönnek.

A hit

Úgy gondolnák, rengeteg oka lehet a vallásosságnak: lehet valaki azért hívő, mert vallásos közegben nevelkedett, vagy lehet része volt egy halál-közeli élményben, és komolyabban kezdett foglalkozni a spiritualitással, de az is előfordulhat, hogy valaki egzisztencialista szemléletűként úgy döntött, ez a helyes út. Vagy ott van még az az lehetőség is, hogy valaki egyszerűen csak azzal a potenciállal született, hogy higgyen Istenben.


Egy 2004-es, nagyon is vitatott kutatásban Dean Hamer molekula-genetikus több mint 2.000 DNS-mintát vizsgált meg, hogy aztán levonja a következtetést, miszerint egy egyén spiritualitásra való hajlama attól a géntől függ, amely a hangulatmódosító vegyi anyagok áramlását is szabályozza az agyban. Nem meglepő, hogy a média egyből úgy harangozta be az eredményt, hogy megtalálták az Isten-gént.

Az Isten-gén kutatás szerint, az ezzel rendelkező személyek hajlamosabbak hinni egyfajta felsőbbrendű hatalomban, és a hitük a neveltetésüktől függetlenül kifejlődhet (például ateista szülők gyermeke könnyen válhat idővel vallásossá, és fordítva). Ezt a felfedezést tovább vizsgálták egy másik tanulmányban, ahol ikreket kértek meg, hogy beszéljenek a vallásos hátterükről. Gyerekként az alanyok hajlamosak voltak ugyanazokat a vallásos hiedelmeket osztani, mint a család többi tagja, viszont az idő múlásával az ikrek (akik, ugye, genetikailag majdnem teljesen azonosak) egyre inkább csak egymással maradtak egy véleményen.

Az Isten-gén kutatásnak nyilván megvannak a bírálói és ellenzői. De egy frissebb, 2013-as tanulmány szintén azt mutatta ki, hogy a vastagabb agykéreggel rendelkező személyek spirituálisabbak. Bár ez a kutatás nem tudja meggyőzően bizonyítani, hogy a vastagabb kortex lenne a spiritualitás oka, azonban ezáltal a tudósok rábukkantak egy másik érdekes korrelációra: a spirituálisabb emberek alacsonyabb depresszió-kockázatnak vannak kitéve.


A népszerűség

Mindenki látott már legalább egyet azokból a tinikomédiákból, amelyben a különc fiatal teljes átalakításon megy keresztül, és hirtelen ő lesz az iskola sztárja. Illúzióromboló ugyan, de a valóságban a szakemberek szerint ez sem így működik.

Úgy néz ki, a népszerűségnek a nagy része (vagy annak hiánya) megint csak valami olyasmi, ami velünk született. Egy érdekes vizsgálatban a kutatók összegyűjtöttek 100 férfi diákot, akik előzőleg nem ismerték egymást, és kisebb csoportokba téve őket feladatokat adtak nekik, majd hagyták, hogy “barátkozzanak”.


A DNS-vizsgálatok és a kérdőívek kitöltése után kiderült, hogy azok a diákok váltak a csoporton belül a legközkedveltebbekké, akik mind osztoztak abban a génben, amely az enyhe szabályszegő viselkedésért felelős (nyilván nem tartoznak ide azok az antiszociális viselkedések, mint pl. az erőszakosság). Vagyis azok az egyének, akik “vagányul” szegik meg az előírásokat, nagyobb népszerűségnek örvendenek.


A magabiztosság

Mindenki találkozott már olyan felfújt hólyagokkal, akik úgy viselkednek, mintha ők lennének a világ közepe - és ami a legidegesítőbb, hogy ezeknek az embereknek a nagy része sikeres is. Nem számít, hogy milyen butaság hagyja el a száját, mások csüngnek minden egyes szaván, és hisznek neki, mert azt látják, bármit mond, azt meggyőződéssel mondja.


Szóval a kérdés csak az, hogyha ezeknek az embereknek a magabiztossága nem az aktuális teljesítményéből származik, akkor honnan? A legutóbbi kutatások azt bizonyítják, hogy bizony ezért is a gének a felelősek. 3.700 ikerpáron végezték el felmérést, és meg is találták azokat a testvérpárokat, akik mindentől függetlenül meg voltak győződve, hogy ők simán csodálatosak. Sőt! A természetes magabiztosság a jelek szerint nagyobb valószínűséggel jelzi az iskolai teljesítményt, mint az IQ.


Vezetői képesség

Sokszor hallottuk már azt a kifejezést, hogy valaki "született vezető", de talán nem értjük, hogy mire is kell ilyenkor gondolni. Tény, hogy léteznek bizonyos tulajdonságok, amik elősegíthetik, hogy jó vezetőkké váljunk, mint például az intelligencia, erőszakosság, karizma és tapasztalat, de ide sorolható a fizikai vonzerő is. Mégis, a kutatók megállapították, hogy azokban az emberekben, akik munkahelyükön vezető szerepet töltenek be, rendszerint megtalálható egy olyan DNS-szakasz, amely nagyjából csak rájuk jellemző.


Természetesen csak azért, mert egy csecsemő a génjei alapján két méter magas lesz felnőtt korában, ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy kosaras sztár is lesz belőle. Ennek a "vezetői génnek" a jelenléte sem egyenlő azzal, hogy mindenképpen egy magas vezetői beosztás vár rá. De az egyértelműnek tűnik, hogy egyes emberek nagyobb irányítói képességgel születnek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS