2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A NLP az a mosószer, amellyel a TDRP a világ előtt tisztára mossa a szennyesét

fordította: Zsidó Piroska 2001. október 04. 17:06, utolsó frissítés: 17:06

Interjú Radu Sirbuval, az Állami Vagyonalap elnökével és a KDNPP alelnökével


[Monitorul, 11.08.2000] Kezdjük egy olyan "kérdéscsomaggal", amely az ön politikai funkciójára, a KDNPP alelnöki tisztségére irányul. Milyen nagyszabású változtatásokat eszközölt a KDNPP, hogy a helyhatósági választások sikertelenségét elkerülje? A SZR csökkentette az alelnökök számát, és a helyi szervezetek több képviselőjét is lemondatta.

Nem szeretném a SZR párthoz hasonlítgatni magunkat, egy olyan párthoz, amely politikai személyiségek begyűjtésével jött létre. Teljesen természetes, hogy a karrierizmus vágyából született struktúrákat lecseréljék, módosítsák. A SZR párttól minden szempontból különböző KDNPP most egy generációváltás kellős közepében van. Az első lépést ez év februárjában tettük meg, és a folyamat folytatódni fog. Folytatódni fog, és a választások utáni kongresszuson majd ki is fogjuk elemezni.

Jelezni szeretném a folyamat egyik lényeges mozzanatát: a párt csúcsvezetésébe helyi képviselőket is bevettünk. Ez jobb kapcsolatokat eredményez a vezetés és a megyei szervezetek között. Sajnos az ilyenfajta változtatások által hozott előrelépések elég jelentéktelenek voltak, aminek az volt az oka, hogy a helyhatósági választások nagyon korán jöttek. Ha csak a KDNPP eredményeit vesszük, a helyhatósági választásokat elvesztettük, de a teljes DK szintjén, a NLP eredményeit is beleértve, a Konvenció megtartotta 1996-os szintjét. Természetes is, hogy a KDNPP valamennyit veszítsen, hiszen a reformigenlő pártok veszítenek. A TDRP politikái által okozott helybetopogás miatt nekünk sokkal lényegretörőbb reformprogramot kellett kidolgoznunk.

A KDNPP elszigetelődött a politikai életben


Úgy gondolja, jelenleg a KDNPP el van szigetelődve? A politikai életben érződik egy olyan irányzat, hogy a KDNPP-t el akarják szigetelni?

Nyilvánvalóan létezik egy ilyen politika. Megnyilvánul egy olyan akarat, hogy a KDNPP-t elszigeteljék, hogy egyedül azt tehessék felelőssé a durvább reformok szigoráért. Ez helyes észrevétel, mert a KDNPP miniszterei a szó legszorosabb értelmében vett reformot hajtották végre. Nagyon ki vagyunk ábrándulva, hogy a NLP ilyen hűtlen és kusza politikát folytat. Észrevehető, hogy ők személyes érdekeik beteljesítésére használják fel a Konvenciót, 1996-ban például arra, hogy bekerüljenek a parlamentbe.

Valeriu Stoica úr politikai újdonságot hozott, amikor a NLP politikai üzenetének megváltoztatását bejelentette. Szerinte le kell mondani az antikommunista hozzáállásról, és a pártoknak inkább Románia mai problémáival kell foglalkozniuk anélkül, hogy "történelmi" példákba kapaszkodnának. Milyen üzenetváltás fog bekövetkezni a KDNPP-nél?

A KDNPP üzenete sem főleg kommunista-ellenes. Régóta lemondtunk erről a hozzáállásról. Ezzel szemben mi nemcsak a pillanatnyi helyzethez igazodva politizálunk, hanem igyekszünk hosszú távú politikákat kidolgozni, amit a NLP-ról, különösen a Stoica úr által vezetett frakcióról, nem lehet elmondani. Ha jóhiszeműen viselkedtek volna, a NLP már régen kialakíthatott volna egy jobboldali szavazóközönséget, és azt nem a Konvenciótól kellene most elvonnia. A helyhatósági választásokra gondolok. A NLP a jobboldali szavazókat ölelte fel. Akik nem a baloldallal, azok a NLP-tal szavaztak. Ilyenformán a DK vált a kormányzás nehézségeiért felelőssé. Sőt, a NLP nem olyan jobboldali politikai üzenetet közvetített, hogy azzal saját választóközönséget alakíthatna ki. Összezavarta a választókat azzal, hogy baloldali elemeket is kevert az üzenetébe. A SZR párttal folytatott tárgyalásokat így értelmezték. A NLP még a SZR párttal kapcsolatban is furcsa magatartást tanúsított azzal, hogy Stolojan urat "elkobozta" és elnökjelöltet csinált belőle.

Az ön nagyon egyértelmű és kemény nyilatkozataiból a jobboldali választók azt értik, hogy a KDNPP és a NLP között már nincs semmilyen dialógus. Mégis megkérdezem: léteznek még nyitott kiskapuk a két párt között?

Mi már egy új szövetséget kötöttünk, a jegyzőkönyvet is aláírtuk már. Emlékeztetem, melyek azok a pártok, amelyek alkotják: KDNPP, JESZ és a RÖSZ. A szövetség nyitott, várjuk a NLP rendkívüli kongresszusának a döntését. A dialógus nyitott. A feltételeinket ismerik: közös választási jegyzék és egyetlen elnökjelölt. Természetesen a feltételek között ott van a közös program is. De a NLP a TDRP-vel kötött egyezséget egy jövendőbeli együttműködés tekintetében.

Ön a NLP-on belül frakciókról beszélt. A KDNPP a NLP melyik szárnyával működik együtt?

Sok olyan személyiség van a NLP-ban, akinek a véleménye nem egyezik a Stoica úréval. Ezek nem értenek egyet a NLP irányváltásával egy olyan lehetőség felé, amely a TDRP-hez való csatlakozást jelentené egy leendő kormányban. Ezek az általunk tisztelt emberek hűek az elveikhez. Látványos lemondásokról beszélnek, és biztos vagyok benne, hogy tartják a szavukat. Akkor, ha a párt továbbra is a Stoica úr játékait játssza. Fenntartom, hogy Stoica úr egyezséget kötött a TDRP-vel egy jövendőbeli együttműködés tekintetében. A TDRP reformista szárnyáról van szó.

Határozott információi vannak, vagy csak a Stoica úrétól különböző véleményen levő politikus spekulációi ezek?

Ezek az én következtetéseim, miután két hónapon át elemeztem a TDRP vezetőségének tevékenységét. Stoica úr csakis a baloldallal tárgyal. És ezt olyan körülmények között tette, amikor a NLP a Konvenció teljes értékű tagja volt. Elfelejt határozott választ adni a DK képviselőinek. A TDRP egyes személyiségeitől kapott információim szerint, akiknek nem fedhetem fel a forrásait, Stolojan az a jelölt, akit a TDRP is akar magának. Ez akkor, ha a Cotroceni-i palotába bejutva, Stolojan úr a TDRP-t támogatja. Ez késztet arra, hogy azt higgyem, Stolojant támogatva Stoica a TDRP reformista vezetőivel kötött egyezség szellemében jár el. A NLP az a mosószer, amelyre a TDRP-nek egy jövendő kormánykoalícióban szüksége van ahhoz, hogy a nemzetközi közvélemény előtt a bűneit lemossa magáról. Ebből a szempontból Stoica úr többszörös áruló, elárulta a pártját, a Konvenciót és saját elveit.

Az állami tőkével működő társaságokban általános a korrupció

Sirbu úr, az Állami Vagyonalap tulajdonába tartozó társaságoknak nagyon nagy adósságai vannak az állami költségvetés felé. Több százmilliárd lejről van szó. Mi az ÁVA stratégiája, hogy a törvényt szándékosan nem tisztelő társaságokat a helyes kerékvágásba zökkentse?

Ahogy az ÁVA tárcája egyre csökken, mi a kevésbé vonzó vállalatokra koncentrálunk. Ezek közül egyesek a bruttó eredmény tekintetében jegyzett veszteségeiknél fogva egyáltalán nem vonzóak. Közbelépésünknek köszönhetően azonban már csak nagyon kevesen működnek veszteségesen ezek közül a vállalatok közül. Ilyen körülmények között már csak bizonyos időszakokban dolgoznak veszteségesen. A teljes üzleti forgalomhoz viszonyítva a veszteségek hányada 6,7 százalékról 0,3 százalékra csökkent. Technológiai szempontból ezek a vállalatok gyakorlatilag alkalmazkodtak a piac elvárásaihoz. Azt mondhatnám, hogy a kihasználásban mindenik nyereséggel működik.

Mégsem mondhatja, hogy ezek közül a vállalatok közül néhány nem jegyzett több száz milliárd lej értékű veszteséget.

Igaz, a bruttó eredmény sok vállalatnál van pirossal írva. Ami veszteséget jelent. Ezek olyan veszteségek, amelyeket többnyire az okoz, hogy ezek a vállalatok magukkal cipelik az időben felhalmozott veszteségek terheit. Az állam a legbőkezűbb, legtürelmesebb hitelezőnek bizonyult. Az adósok jegyzékét figyelve megállapíthatjuk, hogy a tavalyi évhez viszonyítva sokkal alacsonyabb árban tartoznak. Az adósságok és hátralékok értéke nőtt, de a tavalyi évhez viszonyítva dollárban csökkent. Az ilyen társaságok privatizálásának a késleltetése minden bizonnyal az ilyen adósságok átütemezési periódusának a megnövekedéséhez vezet.

Ön azt sugallja, hogy az ÁVA elkezdte az ilyen veszteséges vállalatok újjászervezését, de ezzel ellentmond önmagának. A Képviselőház Visszaélésekkel Foglalkozó Bizottsága előtt ön kijelentette, hogy az ÁVA képtelen egy jó menedzsment-politika alkalmazására, és azt állította, hogy a "kullancs-jelenség" folytatódik.

Amit akkor mondtam, az most is érvényes. A veszteségeket az ÁVA csak kis mértékben tudja csökkenteni. Csak korlátozni tudjuk azokat. Pénz és tőkeinfúzió nélkül ezeket a vállalatokat nem tudjuk nyereségessé változtatni. Az adósságok kiküszöböléséhez és a gazdasági folyamatok újratechnologizálásához pénz kell. Az állam már nem tud ilyen átalakításokat végezni. Az állami vállalatok menedzsmentje kevésbé eredményes. A menedzserek motivációja is kisebb, de másrészt létezik a korrupció is, ami az állami tőkével működő vállalatoknál általánossá vált. Ahogy olyan menedzsereket fedezünk fel, akik az ÁVA érdekeihez nem hűek, leváltjuk őket.

A fővállalatok kérdése marad a legégetőbb

Túl keveset beszélgettek a pénzügyi blokádról, a társaságok egymás közti adósságairól. Milyen méretei vannak a blokádnak, hogy ön azt mondta, hogy a vállalatok gyenge eredményei részben ennek tudhatók be?

Őszintén szólva, nem tudom. Több tízezer milliárdról van szó. Romániában nőtt a hátralékok összértéke, de ahogyan már mondtam, az ÁVA az utóbbi időben csökkentette azok abszolút értékét. Az ÁVA által javasolt átszervezéseket azonban nem alkalmazták a gazdasági minisztériumok alárendeltségébe tartozó fővállalatok szintjén. A veszteségek többsége Romániában a gazdasági minisztériumok felelősségébe esik. Az ÁVA példáját az Iparügyi Minisztériumnak is követnie kellene.

Egy törvénynek, talán a 99/99. számú törvénynek megfelelően, ön köteles csődeljárást hirdetni azon vállaltoknál, amelyek az államnak nagyon nagy összegekkel tartoznak. A sajtó elítéli önt, amiért késlekedik rendet teremteni az ÁVA portáján. A 2000. augusztusig esedékes törvénynek megfelelően miért nem zárja be azokat a vállalatokat, amelyek évek óta veszteségesek?

Amikor 1999. augusztusában a privatizációs törvényt módosították ezzel az előírással, amelyre most ön utalt, megállapították, hogy azokat a vállalatokat, amelyeknek 60 naposnál régebbi adósságai vannak, és annak az értéke meghaladja a nettó könyvelési aktívák 50 százalékát, fel kell számolni. Időközben a határozat hatáskörét csökkentették az adósságok újrafelosztásával. Az első fázisba azok kerültek, akiknek több mint 120 százalékos adósságaik voltak, 2000. január 1-je után jöttek azok, akiknek 80 százalékos adósságaik voltak, 2000 augusztus 1-jétől következett az alsó határ, azaz az 50 százalékos. A törvény szerint ezeket a vállalatokat fel kell számolni. De nekünk először meg kell kapnunk az év első felének a pénzügyi-könyvelési mérlegét. Ezt a Pénzügyi Minisztériumnak láttamoznia kell, mi pedig most azt várjuk, hogy ez a felszámolási hullám a törvény szerint beinduljon. De ebből a szempontból a nagy gondok már nem az ÁVA-nál vannak. A nagy gondokat továbbra is az országos fővállalatoknál kell keresni.

A TDRP az ország gazdaságának szövetkezetesítését szerette volna

Amikor az ÁVA több száz milliárd lej értékű adósságairól beszélünk, meg kell említenünk, hogy az ÁVA a megkötött eladási szerződésekből jövő pénzek beszedésénél is rosszul áll. Mekkorák a tartozott összegek?

Összesen 13 277 eladási szerződést kötöttünk, amelyből 9000 teljesen ki van fizetve. 1100-at érvénytelenítettek, 3161 pedig folyamatban van. Utóbbiak közül 6-nak valutában, 1766 pedig lejben már vannak elmaradt részletei. Ezek az elmaradások legtöbbször a munkásszövetségek fizetésképtelensége miatt jönnek létre. De olyan vállalkozók is vannak, akik nem jegyeztek jövedelmet. Leggyakrabban a munkásszövetségek nem tudnak jövedelmet megvalósítani. Az ilyen esetekben csakis a szövetkezetek jövedelmeiből lehet beruházni. Ahogy ön is tudja, 1996 előtt a vállalkozások 80-85 százaléka ilyen típusú volt.

A TDRP a nemzetgazdaság szövetkezetesítését szerette volna, az államot egyféle szövetkezettel helyettesítették be. Másrészt nem is létezett olyan román tőke, amit befektetésre szántak. Ezért aztán a munkásszövetkezetek akkor megoldást jelentettek. Vannak olyan vállalatok, mint amilyenek a kereskedelemben és a turizmusban lévők, amelyeket a munkásszövetkezeteken keresztül könnyebb volt privatizálni. Ezeken a területeken nincs szükség hatalmas befektetésekre. Nem olyan, mint a autóipar vagy a faipar. Ezekben az ágazatokban a szövetkezeteknek nem áll tőke a rendelkezésükre.

És mi a helyzet a komolytalan befektetésekkel?

Ezeknek a száma rendkívül alacsony. De azért léteznek. Mert mit is jelent tulajdonképpen a komolytalan befektető? Senki nem dob ki nagy összegeket a biztosításokra, csak azzal a szándékkal, hogy a dolgokat összezavarja. Többségükben olyanokról van szó, akik életképtelen üzleti terveket alakítanak ki, és még a részvénycsomag kifizetését sem tudják állni. Vagy mások, akik már túllépték ezt a küszöböt és nem tudnak gazdálkodni egy vállalattal. És vajon hány román képes megszervezni egy vállalatot, ahol több mint 500-1000 alkalmazott van? Nagyon kevés. Láthatja, hogy nagy nemzetközi vállalatok is csődbe mennek. Ha a Renault csődbe megy, hibáztatható az ÁVA, hogy hozzá nem értő vállalkozó kezébe adta a Dacia gyárat?

A Képviselőház Túlkapásokért Felelős Bizottsága körülbelül 100 olyan dossziét vitatott meg, amelyben az ÁVA által foganatosított eladásokban több törvénytelenséget fedeztek fel. Melyek azok a szabálytalanságok vagy törvénytelenségek, amelyeket ez a bizottság önök elé tárt?

Most nem tudnék statisztikát készíteni... De teljes bizonyossággal állíthatom, hogy a bizottság eljárását a TDRP-s bizottsági elnök, Honcescu úr politicizáló szándékkal indította. A kérdőre vonást egyszerű politikai témává akarta tenni. A bizottság által jelzett 100 vállalat közül körülbelül 25-öt még csak nem is privatizáltak, ott pedig korrupt privatizálásokként szerepeltek. Bebizonyítottuk, hogy a jelzett esetek nagy többségében a dolgok törvényesen folytak le. Honcescu úr is tudja, hogy nagyon szigorú törvénykeretünk van. Ha néha engedtünk az árból, ahogyan az ÁVA néhány esetben határozott, azt azért tettük, hogy azok az összegek, amiket nem nekünk adnak, a vállalat befektetéseit biztosítsák, és ilyenformán megteremtsük a munkahelyek garanciáját.

A TDRP azzal fenyegetőzik, hogy a kormányra kerülve törvényes eszközökkel ki fogja vizsgálni az ÁVA által 1996 után végrehajtott összes eladás dossziéját. Mit gondol, mi lesz ennek az ellenőrzésnek a törvényes alapja? Igaz az, amit a TDRP állit, hogy az ÁVA eladásait kívülről senki sem ellenőrzi?

Minden általunk megkötött szerződés teljesen törvényes. Egyetlen kivétel van: a Bukarest Szálló privatizálása. Ebben az esetben a szerződés érvényét vesztette az ÁVA alkalmazottainak hibái miatt. Nagyon sok vitás ügy volt, de minden esetben bebizonyosodott, hogy törvényesen jártunk el. A TDRP szemszöge hibás. A tevékenységünk egy részét a Számvevőszék ellenőrzi, különösen az állami költségvetésbe való átutalások helyességét. Másrészt a Pénzügyi Minisztérium az árverések megszervezésének szintjén is szigorúan ellenőriz. Helyi szinten négy hónapja létezik a Pénzügyi Minisztériumnak egy bizottsága, amely ilyen típusú ellenőrzéseket végez. Azokra a tisztségviselőkre, akik hibáznak, büntetéseket vagy fizetéscsökkentést rónak ki. Úgy vélem, a TDRP vádja az átlátszatlanságra vonatkozóan valótlan.

A TDRP idején csak 11 szerződést kötöttünk külfölddel

Ön előtt teljes kép lebeg a romániai befektetésekről, azok trendjéről. Megállapítható, hogy állandóan csökkennek. Hogyan magyarázná, hogy ilyen kevéssé vonzó Romániában befektetni?

Nagyon igaz, hogy a külföldi befektetők tekintetében nagyon rosszul állunk. És ennek az az oka, hogy nagyon rosszul viselkedtünk, amikor az idegen tőke vonzásáról volt szó. Pedig ott voltak példának a magyar szomszédaink. Ott a privatizálások hatvan százalékát az idegen tőke javára végezték. Ez nagy értékű idegen tőkét jelent, ami egy jó gazdaság egyik feltétele. Romániában a külföldi beruházások száma jelentéktelen. Számbelileg 5 százalék alatt van, ami pedig a beruházott tőkét illet, az nem éri el a 12 százalékot. A TDRP ideje alatt például 11 privatizálási szerződés kötődöttünk külföldiekkel. 1996 után több mint 260-at.

Azonban csökkenő tendencia észlelhető, különösen az 1998-as felső küszöb elérése után. 1999-ben kezdődtek a badarságok az idegen befektetőknek nyújtott kedvezmények felfüggesztéséről. Aztán visszaállították a kedvezményt a nagyszabású befektetések esetében, végül a rendeletet, amely még ezt a kedvezményt is megvonta a külföldi befektetőktől, felfüggesztették az ÁVA javaslatára kiadott újabb rendlettel. Ez az összevisszaság, ami különben a Radu Vasile kormány jellemzője volt, a külföldi befektetések számának a csökkenését eredményezte. 1999-ben 89 ilyen privatizálásunk volt, ez év első felében pedig alig 32. A többségi csomagokat belföldi beruházóknak kellett eladnunk. El kell mondanom, hogy ez a tőke bizonytalan, mert a kormány nem segíti. A kormány most a nagy adósságokkal rendelkező vállalatok újraszervezésére koncentrál. Ott sikerrel tevékenykedett, de ezzel veszítettünk a tőke fejezetnél.

Az újjászervezések következtében tényleg csökkentek a veszteségek, a kereskedelmi mérleg pedig érezhetően javult. Mi bevezettünk egy adókedvezmény-csomagot, ami Románia gazdaságának újjászületését ígéri. Különösen az export által. Az exportból 5 százalékos jövedelmünk van, ami európai rekord. Ilyen körülmények között a kivitel hirtelen felélénkült. Az exportra támaszkodó román gazdaság megújítását ki kell egészíteni a belső fogyasztásra támaszkodó gazdaság megújításával. És ezt sokkal nehezebb megvalósítani. A belső fogyasztás növelése a lakosság jövedelmének növelésétől függ. Ezt pedig nem lehet egy-kettőre elérni a társadalmi struktúra miatt. A főleg az 1996 előtti kormányok által alkalmazott nyugdíjaztatási politikák, amelyekkel a munkanélküliséget csökkentették, oda vezettek, hogy ma Romániában 4,7 százalék fizetett alkalmazottra 4,1 millió nyugdíjas jusson, és csak 900 000 költségvetési alkalmazott. A románok számára ez óriási teher. Ezért olyan nehéz az adókönnyítést is alkalmazni.

Isarescu főleg a parasztpárti miniszterekre számit

Isarescu úr minden politikai párttal találkozott. A párbeszédekre vonatkozóan szinte közhelyszerű választ adott: még nem döntötte el, belevág-e a politikába vagy sem. Milyen alapon tartja úgy a KDNPP, hogy Isarescu úr az elnökjelöltje?

Igaz, hogy Isarescu úr még nem nyilatkozott jelöltségével kapcsolatban. Mi megértjük, hogy ez egy személyes döntés. De a mi szempontunkból, a KDNPP szempontjából ő lenne a legalkalmasabb elnökjelölt. Stolojantól vagy a többi jelölttől eltérően Mugur Isarescu biztonságot jelent a KDNPP számára. Az általa vezetett kormány határozott lépéseket tett az európai integráció felé. És ezt első sorban a parasztpárti miniszterek megvalósításaira támaszkodva érte el. A reformot első sorban a mi pártunk képviselői csinálták. Gondolok a mezőgazdaság átalakítására, a privatizációra, a bankrendszer privatizálására ahol a meghatározó szerep az ÁVA-nak jutott. A Brüsszelben letett program, ami most már bizonyosság, az Isarescu úr által vezetett kormány műve. Ha Isarescu lemond a jelölésről amiről el kell gondolkodnunk, mégpedig nagyon rövid időn belül -, akkor más nevekre kell gondolnunk. És már néhányat számításba vettünk.

Kérem, mondjon néhány nevet, akiket a Konvenció 2000 figyelembe vett.

Nem tehetem, ez becsületbeli kérdés. Egyelőre az Isarescu úr jelöltségét támogatjuk A megfelelő percben, amikor az Isarescu válaszát megtudjuk, ha szükséges, akkor nyilvánosságra hozzuk a neveket.

A továbbiakban mit fog jelenteni Constantinescu elnök a KDNPP számára? Az ön pártjából néhány politikus előrelépett azt mondva, hogy Constantinescu úrból "egyféle Coposu" válhat.

Constantinescu úr nagyon sokat köszönhet a KDNPP-nek, és a KDNPP Constantinescunak. Kölcsönös előnyökkel járó kapcsolat ez, ami már több éve tart, és mindkét fél lojálisnak mutatkozott. Azzal, hogy jelöltségéről lemondott, Constantinescu úr megtette azt a lépést, ami a politikust az állam emberétől elválasztja. Ekképp a személyes érdekek fölé emelkedett. A párt szempontjából a Constantinescu visszavonulása veszteség. Ő volt az az ember, akivel azonosultunk, és aki megnyerhette volna a választásokat.

Hogyan alakul a jövőben a KDNPP kapcsolata Constantinescu úrral?

Ezt még nem tudhatjuk. Még nem volt időnk erről beszélgetni, hiszen az elnök úr határidőnaplója nagyon zsúfolt. Mégsem hiszem, hogy függetlenként akarna tovább politizálni. Meggyőződései által ő a keresztény demokrácia része. Hogy milyen szerepet fog játszani a KDNPP-ben, ez csakis az ő választásától függ.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS