2018. június 22. péntekPaulina
17°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Folyékony műanyag válthatja le a szilícium-chipeket

S. Z. 2004. április 07. 16:54, utolsó frissítés: 16:54

Három világcég már tesztel egy szobahőmérsékleten tárolható, műanyagos folyadék kifejlesztése, mely elektronikus jelek feldolgozására képes. A műanyag chipet elvileg #b#festék#/b#ként lehetne felvinni – állítólag bármilyen felületre.




Lehetséges, hogy a közeljövőben komoly elbocsátásokkal kell szembenézniük azoknak, akik világ legnagyobb mikrochip-termelőhelyén, a kaliforniai Szilíciumvölgyben dolgoznak. A kutatók szerint öt éven belül elárasztják a piacot a szilícum-alapú chipeknél 50%-al olcsóbb műanyag-chipek.

Többek közt a német Infineon Technologies, a Siemens valamint a cambridge-i Plastic Logic laboratóriumban már tesztfázisban van egy olyan, szobahőmérsékleten tárolható, polimer-alapú folyadék kifejlesztése, mely képes elektronikus jelek tárolására, érzékelésére és feldolgozására – sőt, kommunikálni is képes egy rádióhullámokon alapuló technológia segítségével.

A festhető chip elkészültét
<br />
2009-re ígérik a kutatók

2009-re ígérik a kutatók" >A festhető chip elkészültét
2009-re ígérik a kutatók
A műanyag chipet – folyékony halmazállapota miatt – elvileg festékként lehetne felvinni bármilyen felületre különféle termékek csomagolásától kezdve lakásfalig: így egy reklámplakát akár meg is szólalhatna, a fal pedig időjárástól függően változtathatná a színét – tudósít a HVG online.


Már működik: vonalkódokat helyettesítenek vele

Mindez azonban egyelőre a science-fiction világába tartozik. A műanyag chipeken alapuló technológiát egyelőre a német Metro üzlethálózat teszteli. Az alkalmazással az áruk csomagolásán feltüntetett vonalkódot helyettesítik, így nem kell egyenként kivenni a kosárból és leolvasni a termékek árát.

A Metro szerint azonban ahhoz, hogy azok igazán elterjedjenek, a chipek árának a jelenlegi 3-6 eurócentről 0,2 eurócentre kellene csökkennie. Az új technológiának – bár a hagyományos adattárolóknál olcsóbban tárol nagyobb mennyiségű információt – jelenleg egyetlen hátránya van: a műanyag chip nem írható újra.

Ezt azonban viccel ütik el a kutatók: ha nem lehet újraírni, akkor ebből az következik, hogy állandóan újat kell vásárolni, ez pedig igencsak jót fog tenni a polimer-alapú adattárolókat gyártó iparnak. Ebből a hátrányból azonban talán előnyt is lehet kovácsolni- Adatbázisok rögzítésére egy nem törölhető információ-hordozó az ideális, ráadásul nincsen szükség áramot használó motorhoz vagy lézersugárhoz az adatok leolvasására.


Bővíteni kell még a termékek élettartamát

– hiszen ha a technológiát a mostani mobiltelefonokba szerelnék, akkor a készülékek csak fél évig működnének. Egy másik gond a sebesség: a műanyag félvezető képessége nem éri el a szilíciumét, így egyelőre kizárt a megoldást laptopokban még nem igazán lehet alkalmazni.

A "mindenütt jelenlevő számítógép" atyja, Richard Friend (akit II. Erzsébet brit királynő felfedezéséért lovaggá is ütött) két tanulmányával alapozta meg az új technológiát: az első dolgozat, amelyet 1988-ban publikált a Nature című tudományos szaklapban, a polimer (műanyag) tranzisztorként való használatára vonatkozott.

A következő állomás az a két évvel későbbi újítás, melyben fényvezető diódákat hozott létre a professzor műanyag lapocskákból: ezek a rajtuk áthaladó áram hatására felizzottak.

A diódákról szóló tanulmánya a kísérleti fizika legtöbbet idézett referencia-anyagává vált. Ez a találmány vezetett a ma használatos könnyű, kicsi, olcsó és rugalmas OLED chipekhez, melyeket a villanyborotvától a mobiltelefonig és az eldobható beszélő képeslapokig széles körben alkalmazhatnak.




A Philips Friend cége, a Cambridge Display Technologies szabadalmát megvásárolva azonnal kiadott egy OLED képernyős elektronikus borotvát. Tavaly a brit Marks&Spencer cég olyan Bálint-napi képeslapot dobott piacra, mely először alkalmazta a műanyag vezetők tulajdonságait és egy kicsi, színes kijelzővel volt ellátva.

A képeslap egy bugyuta rajzfilmet jelenített meg a gyenge minőségű kijelzőn, de kiderült, elég olcsó az előállítása ahhoz, hogy eldobható legyen és ezzel egy új reklámfelület jöjjön létre.

Idén több nagy képernyőgyártó is az új OLED technológiával felszerelt kijelzőkkel jelentkezik. A képernyőket mobiltelefonokba és digitális kamerákba építik majd be. Az OLED-eket még üveg háttérre szerelik, de pár év múlva várhatóan lehetőség lesz jó minőségű színes kijelzők rugalmas anyagokra való felvitelére is – így a képernyőket elvben akár fel is lehetne csavarni.


A csomagolás visszabeszél

A Philips és a Xerox már dolgoznak a rugalmas e-papíron. Hogy mekkora potenciál van az OLED kijelzőkben, azt a Display Search piackutató cég felmérése mutatja: az üzletág volumene 2007-re elérheti a 2,7 milliárd dollárt. A hajlékony kijelző csak a műanyag elektronika egyik alkalmazása: a polimer chipeket szinte bármely felületre fel lehet vinni, a műanyag feldolgozása pedig jóval egyszerűbb, mint a szilíciumé: egy tintás nyomtatóhoz hasonló eszközzel lehet nyomtatni.

A "falra fújható elektronikában" rejlő lehetőségeket ma még belátni is nehéz, a mindenütt jelen lévő műanyag chipek egy folyton figyelő világ lelkét jelenthetik. "A hűtődben lévő termékek figyelmeztetnek, ha a termék szavatossági ideje lejárt, de a doktor figyelmét is felhívja majd a gyógyszeres doboz arra, ha a páciens nem szedte rendesen az előírt gyógyszereket" – vélekedik Peter Harrop, az IDTechEx elemzője.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS