2018. november 20. keddJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ingyen internetet mindenkinek!

F.J. 2014. március 06. 15:21, utolsó frissítés: 15:34

Nyugodtak lehetünk, előbb-utóbb lesz ilyen, ugyanis a Google és a Facebook szállt egymással versenybe érte: ötmilliárd emberhez szeretnék eljuttatni a netet.


A Facebook és a Google is azon dolgozik, hogy ingyen, vagy legalábbis nagyon olcsó internet-hozzáférést tudjon biztosítani. A két techóriás a sztratoszférába, 20 kilométer magasba küldené eszközeiket, kétszer magasabbra, mint ahol az utasszállító repülőgépek általában repülnek. A Google léggömbökkel oldaná meg az internet biztosítását, míg a Facebook drónok révén. A Facebook nem csinál titkot a projektből, úgy tűnik, hogy határozottan világdominanciára törekszik. Ha a technológia sikeres lesz - és miért ne lenne az? -, akkor hamarosan a mobilszolgáltatók is komoly problémákkal fognak szembesülni.




A Facebook drónokkal próbálkozik

A Techcrunch értesülései szerint a Facebook most épp a Titan Aerospace nevű céget szeretné megvásárolni. A 16 milliárd dollár értékű WhatsApp után a Titan Aerospace 60 millió dollár körül fájna a cégnek.



A Solara 50 prototípus
<br />
Forrás: titanaerospace.comA Solara 50 prototípus
Forrás: titanaerospace.com






A Facebookot a felvásárolt cégek révén lassan, de biztosan araszolva halad az egész világra kiterjedő dominancia felé. A WhatsApp megvétele után már csak a drónhadsereg hiányzik neki, hogy az egyszerű és alacsony adatátvitelű alkalmazást világszintű szolgáltatássá tegye. Úgy tűnik, hogy a Facebook hosszú távon az egész emberiséget rákapcsolná a "Facenetre".

A drónok egyfajta szálló jeladóként szolgáltatnák a térerőt a tömörített adatfogalmat lebonyolító okostelefonoknak, amelyek révén akár a legszegényebb országokban is ingyenes üzeneteket és hívásokat lehetne bonyolítani a mobilokról, éppen a cég által birtokolt WhatsApp révén. A Facebook tervei szerint a projekt először Afrikában működhetne, miután legyártottak 11 ezer Solara 60 drón prototípusából.




Persze a szolgáltatás nem csak az internet-hozzáféréssel nem rendelkező vagy a szegény felhasználóknak szólna, hanem az amerikaiaknak is. Így nem véletlen az sem, hogy éppen kétszer olyan magasan repülnek majd, mint az utasszállító gépek, de mégis alacsonyabban, mint a műholdak. Az Amerikai Egyesült Államokban a szövetségi törvénykezés 60 000 láb, vagyis megközelítőleg 18 000 méterig szabályozza a repülő tárgyak működését. A műholdak sokkal magasabban találhatóak és a fellövésük is gigantikus összegeket emészt fel, ugyanis rakéta szükséges ahhoz, hogy Föld körüli pályára állítsák őket.

A fejlődő országokban sem valószínű, hogy problémát jelentenének a 20 000 méteres magasságban repülő drónok, hisz legtöbbjük nem nagyon foglalkozott az ilyen új technológiák és az ilyen magasságban repülő eszközök szabályozásával.

A Solara 50 prototípus
<br />
Forrás: titanaerospace.comA Solara 50 prototípus
Forrás: titanaerospace.com



Az internet.org projekt

A Titan Aerospace, a WhatsApp és más techcégek felvásárlása egy nagyobb projekt részeként szeretné megoldani a globális internet-hozzáférést.

Az internet.org projekt mögött olyan cégek állnak, mint az Ericsson, a MediaTek, a Nokia, az Opera Software, a Qualcomm, a Samsung és a Facebook. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg azonban egyfajta személyes projektjévé tette azt, hogy mindenkihez minél olcsóbban jusson el az internet, sőt, ha lehet ingyen.




Így a Facebook drónjai által biztosított internet-hozzáférés, annak ellenére, hogy valószínűleg nem lenne nagyon gyors, elég lenne ahhoz, hogy a WhatsAppon keresztül megoldja az üzenetküldés problémáját, sőt a hang, kép és más média üzeneteket is lehet küldeni a segítségével. A gyengébb internetjel miatt a Facebook azon is gőzerővel dolgozik, hogy minél eredményesebben tömörítsenek az alkalmazásai. Nem meglepő, hogy ezt is egy általa korábban felvásárolt tech-startup, az Onavo végzi.


A Google is ezen dolgozik

Tavaly év közepén jelentette be a Google, hogy olyan léggömböket tervez, amelyek segítségével olyan helyekre is eljuttatná az internetet, ahova különböző okok miatt túl drága infrastruktúrát felhúzni.

A Project Loon (Loon, mint lunatic, vagyis őrült) hasonló, 20 000 méter körüli magasságba bocsájtaná fel a héliummal töltött léggömbjeit, amelyek a 3G-s internet-hozzáférést biztosítanának. Az említett magasságban nagyon egyenletes szelek mozgatnák a léggömböket, amelyek elektronikus berendezéseit napelemek révén töltenének fel. Ha túl messzire sodródott, az irányításra szolgáló ejtőernyője révén "áttelepszik" egy fordított irányú légáramlatra.

Így működne:



És egy egyszerűbb verzió kislányhanggal:



A Google tervei szerint az internet-szolgáltató léggömbjei 100 napot bírnák, ami után a rájuk szerelt ejtőernyő révén kontrolláltan földet érnének. Egy léggömb körülbelül húsz kilométer sugarú körben biztosít internet-hozzáférést. A projekt már tesztfázisban van: Új-Zélandon működött.


Pénz, pénz, pénz

A Facebook és a Google sem teljesen önzetlenül fektet be ilyen mértékben az ingyenes internetet realitássá tevő szolgáltatásokba. Hosszú távon ugyanis több milliárd felhasználót jelent, akik, ahogy növekszik a vásárlóerejük, egyben a techcégek reklámjainak a célközönségévé is válnak. Ha a technológia valósággá válik, akkor valószínű, hogy a világgazdaság globalizálódásának egy újabb lépésének lehetünk tanúi.


A mobilszolgáltatók alkonya?

Majdnem biztosak lehetünk abban, hogy a Facebook és a Google jövőképében a következő generációk techgenerációk lesznek, akik a technológia olcsóbbá válása következtében megengedhető áron jutnak hozzá azokhoz az eszközökhöz, amelyeken igénybe tudják venni a szolgáltatásaikat. Ők nem kell majd fizessenek vagy a mobilszerződések töredékéért küldhetnek SMS-t, képet vagy hangot az ismerőseiknek, miközben a hozzájuk eljutó reklámok révén mégis hasznot hajtanak a világszintű dominanciára törekvő techóriásoknak.

Mark Zuckerberg személyes céljává avatta a világraszóló netet.Mark Zuckerberg személyes céljává avatta a világraszóló netet.


Az érem másik oldala az a pár millió ember, akihez az internet azért nem jut el, mert nem érné meg elhozni hozzá az infrastruktúrát. Ez leginkább gyéren lakott területekre vagy jelvevés szempontjából előnytelen helyen lakókra (pl. szurdokvölgyekben, szigeteken) érvényes. Ilyen helyeken el lehet képzelni, hogy több drón/léggömb nyújt erősebb jelet az infrastruktúra-telepítés árának töredékéért.

A gyors és megbízható netet szolgáltatók valószínűleg nem érzik magukat veszélyben, azonban a nagy telekommunikációs cégek a projektek sikere esetén nehéz helyzetbe kerülhetnek.

Forrás: TechCrunch, cnn.com, Adevărul

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS