2019. december 13. péntekLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Két magyar az 50-es női sikerlistán

Bokor Zsuzsa 2004. március 31. 19:00, utolsó frissítés: 19:00

#b#Égővörös#/b# borítóval ma került a standokra a Capital gazdasági hetilap romániai sikeres nőkről összeállított rangsora. Az egyik nagy tanulság: nem minden nő viselt topot a topba kerüléshez.




A szerkesztők közel 90 nővel beszélgettek el, a névtelenségből emelve ki őket– mondják. A kiadványban változatos szakterületeken tevékenykedő nők listáját találjuk (menedzserektől tévésztárokig, ügyvédekig, művészekig számos típuskarrier előfordul) élettörténet-részletekkel és fotókkal feldobva.

A fő szelekciós szempont a karrier; a mérték az, hogy ki milyen magasra jutott a szakmai ranglétrán. Más kategóriákat – amelyek ugyan nem feltétlenül választhatók le a "karrier" kategóriájáról – a Capital külön pontozott: hírnevet, az anyagi helyzetet, a közszereplést, illetve a tavalyi sikereket. Majd 1-től 10-ig osztályozták az egyes kategóriákat, és ezek általánosát kiszámítva rangsorolták a legjobbakat.

A karrierre alapozott "light" szempontrendszert a 100-ak és a 300-ak listájának összeállításakor nem tartották fontosnak, a férfiak esetében egyértelműen a pénz beszélt. Hogy a nőknél ez mennyire másként van, mutatja az is, hogy legtöbb esetben meg sem jelölik, hogy a szereplők mekkora vagyonnal rendelkeznek.



Az első

Mariana Nicolesco szopránénekesnő, aki minden kategóriát maximálisan teljesített – a gazdaságot leszámítva, és hírnevét is csak 9-essel pontozták a zsűritagok. A szerkesztők viszont nem árulják el, a 8-as osztályzat mekkora összeget fed, pedig ennek révén össze lehetett volna vetni, hol áll a női rangsor első helyezettje a 300-as listavezetőhöz, Iosif Constantin Drăganhoz képest (utóbbi vagyona mintegy 850 millió dollár).


A második

Anca Vlad, a Fildas gyógyszerforgalmazó cég elnöke. Mindenből szintízes, (csupán ismertségét osztályozták 7-essel). Nagy sikere cége profitját meghatvanszorozása – többmillió dollárról van szó. Anca Vladról megtudjuk, hogy másodiknak jutott be az egyetemre 1976-ban, majd azt is, hogy egyike azon keveseknek, akit beválasztottak a Leading Women Entrepreneurs of the World nemzetközi üzletasszony-szervezetbe.


A harmadik

legsikeresebb Maria Grapini galaci születésű üzletasszony, a Pasmatex – textíliákat és szalagokat gyártó cég vezető menedzsere. Osztályzatai nem egyértelműen színjelesek,: karrier: 9, hírnév: 5, anyagi helyzet: 10, társadalmi tevékenység: 9, 2003-as eredmények: 8. Vagyonát 10 millió dollárra becsülik – ritka az ilyen adat a kiadványban, de nem újdonság, mivel Grapini szerepel a 300-ak listáján is.


Magyar szereplők

zavarbaejtően alacsony arányban szerepelnek – nem tudni, hogy azért, mert eleve kevés a romániai magyar sikeremberek között a nő, esetleg a szerkesztőség válogatási módszertana a hibás – vagy ennek a benyomásnak a kisebbségi paranoia az oka.

A listán mindenesetre két magyar üzletasszony szerepel a legsikeresebbek között: Kosza Alíz, aki a Reynolds Tobacco, majd a Procter&Gamble és a Kraft Jacobs Suchard romániai leányvállalatainak menedzsere volt, és a MOL igazgatójaként vált híressé. Jelenleg az Orkla Foods Romania vezérigazgatója. Továbbá Fodor Szilvia, a kolozsvári Euro GSM mobiltelefon-forgalmazó vállalat társtulajdonosa (ő szintén már szerepel a 300-ak listáján is).

Az ötvenes listát többek között Andreea Marin, Andreea Esca és Teo Trandafir TV-sztárok, Romaniţa Iovan divattervező, Simona Marinescu politikus, Maia Morgenstern színésznő gyarapítja (utóbbi ismertségét csupán 8,5-tel pontozzák), de szerepelnek orvosok, fodrászok, divattervezők is, továbbá felfedeztünk egy építészt és egy festő-restaurátort.


Vajon mérhető-e

a karrierizmus és a sikerorientáltság? Ez a 130 oldalas kiadvány áttanulmányozása után is kérdés marad. És egyáltalán miért volt szükség erre a magazinra? Erre Adriana Halper főszerkesztő felel Amikor a másodikból lesz number one című előszavában (innek egyenes az út Simone de Beauvoir-hoz, illetve a második nem fogalmához).

Korábban a 300 leggazdagabb romániai polgár toplistájára alig kerülnek fel a nők, holott ők is – mondja a szerkesztő – számos esetben legalább annyira reprezentálják az illető céget, mint a férfiak. Sokszor – vallja be Halpert, a 300-ak fotózása közben is gondok származtak ebből: a férfiak nem kívántak a nőkkel együtt megjelenni.


Halper továbbá azzal érvel,

hogy a nők vezette vállalkozások jóval tisztességesebben üzletelnek, mint a férfiak által irányított cégek: „rájöttünk, léteznek olyan jelentékeny vagyonok is, amelyeket sokkal becsületesebb úton gyűjtöttek össze, tulajdonosaik nem feltétlenül az államot használták ki boldogulásukhoz” – mondja.

A főszerkesztő-asszony érve elgondolkodtató, de az összeállítás sztárjait bemutató szövegeket nézve indokolatlan marad: az olvasó azt sem tudhatja meg, miben tisztább és támadhatatlanabb a női cégvezetés a férfiakénál.

A listát áttekintve kiderül, 50-es általánossal senki sem szerepel: mert nincs tökéletesen sikeres nő, vagy mert nem túl egyértelműek a kategóriák? A Capital szerkesztői azt végképp nem válaszolják meg, vajon az itt bemutatottak azok a nők, akik lemaradtak a 300 leggazdagabb romániai polgár toplistájáról?

(Mint ahogy azt sem tudjuk meg, miért alacsonyabb a legszuperebb nők bérezése is a férfiakénál.) Bár annak örülhet az olvasó, hogy a kiadványban megszólaltatott neves fejvadász-szakértő férfi szerint pénz és funkció nélkül is el lehet kezdeni híressé válni.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS