A családi erőszak befolyásolja az embercsempészek áldozatait
Szin Péter 2004. március 24. 17:11, utolsó frissítés: 17:11A 15-25 éves, kisvárosban, felbomló családokban élő lányok egyre gyakrabban válnak prostituáltakat futtató embercsempészek áldozatává nyugaton. Az új szabályozás szerint itthon öt év börtön jár szexuális zaklatásért.
A kommunikációhiány kiszolgáltatottá tesz
A családon belüli erőszak, a szülők nemtörődömsége, hanyagsága, az egymásra és a gyermekre való oda nem figyelés mind ahhoz járul hozzá, hogy a 15-25 éves lányok mindegy tizede nagyobb valószínűséggel váljon embercsempészek áldozatává. Rizikófaktornak számít az is, ha a szülő nem igazán érdeklődik gyermeke neveltetése, iskolai előmentele iránt, mert így a fiatal nehezebben illeszkedik be a társadalomba.
Ez az állapot lelki zavarokat, elhagyatottság-érzést kelt: mindez még védtelenebbé teszi a fiatalokat. Mindez abból a jelentésből derül ki, melyet a párizsi központú, kilenc ország, köztük Románia hatóságaival közreműködő Nemzetközi Migrációs Hivatal (NMHR) készített arról, jellemzően kik esnek áldozatául az embercsempészeknek.
A kockázatvállaló hajlam kockázatos
A hivatal robotképe szerint a tipikus áldozat 15 és 25 év közötti nő, rendszerint 30-100 ezer lakosú városban, szüleivel együtt él Erdélyben vagy Moldvában. A felmérést tegnap hozták nyilvánosságra Bukarestben.
A Ki a legközelebbi áldozat című tanulmány szerint a csempészek dolgát segíti az is, hogy a fiatalok egyik leghőbb vágya külföldön munkát találni, és ennek érdekében hajlamosak jogszabályokat és íratlan szokásokat is megszegni. A HMHR romániai vezetője, Cristina Gheorghe azt is közölte, előfordul, hogy egyszerűen rabszolga-jellegű munkára fogják be az áldozatokat, tehát nemcsak a szexuális jellegű kizsákmányolás a jellemző.
A robotkép alapján a 15 és 25 év közötti nők 6-12%-a fokozottan veszélyeztetett: körükből kerülnek ki a mérés szerint az embercsempészek legbiztosabb áldozatai. Sebastian Lazaroiu szociológus a potenciális áldozatok világképét jellemző értékeket felsorolva azt magyarázta, ez a csoport jellemzően független egyéniségekből áll, akik készen állnak kockázatot vállalni és elfogadják a bizonytalanságot.
A mérés szerint a család nem számít túlságosan jelentős értéknek, nem a képzettségben látják az esélyt az érvényesülésre, és hajlamosak elfogadni azt az állítást, hogy jó fizetésért szinte bármilyen munkát érdemes elvégezni. A hivatalos intézményekbe vetett bizalmuk az átlagosnál csekélyebb – ugyanakkor az egyházban, a sajtóban és az iskolában bíznak leginkább. A fiatalok a munkavégzési képességben és a pénzben látják a legfőbb értékeket, melyek révén sikeresek lehetnek.
Az áldozat családja a mobilitásban hisz
Ugyanakkor könnyebben válik áldozattá az, akinek a környezetében sikeres migránsok élnek. A felmérés szerint a potenciális áldozatok családja nagyra tartja a rugalmasságot, a mobilitást, és arra neveli gyermekét, hogy minél önállóbban keresse meg saját kenyerét. Az áldozatok családja jellemzően szegény, de a szülők folyamatosan propagálják a pénzügyileg sikeres élet ideálját.
A mérés szerint ugyan a potenciális áldozatok családja inkább tisztában van a külföldi munkavállalás jelentette kockázatokkal, az embercsempészek célcsoportja viszont alulinformált a témában. Az NMHR szakemberei azt állapították meg, hogy a lehetséges áldozatok oly mértékben óhajtják a külföldi munkavállalással elérhető életszínvonal-jobbítást, hogy egyszerűen nem veszik figyelembe a figyelmeztető jeleket, a csalásokról szóló beszámolókat, mert ezek a távozási szándékot megalapozó, pozitív jövőképüket kezdenék ki.