2019. július 23. keddLenke
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A társadalmi nemekről és a feminizmusról szól az élő Disputa-vita

szerk. 2004. március 03. 16:04, utolsó frissítés: 16:04

"Mi történik, ha döntéshozó pozícióba kerül egy "kritikus tömegnyi" nő? (...) Könyveink #b#csendes#/b# forradalmi hatásúak. Hogy ebből mikor lesz politikai cselekvés, majd meglátjuk..." Szakértők a feminista látásmód esélyeit latolgatják.




Bokor Zsuzsa, március 2., 20:11

A vita animátoraként üdvözölök mindenkit a negyedik Disputa-kerekasztalon! Budapestről jelentkezett be Demény Enikő, a kolozsvári Interdiszciplináris Gender-kutató Központ munkatársa. Magyari-Vincze Enikő Kolozsvárról a BBTE Európai Tanulmányok Karának docense, Pető Andrea Miskolcról, a Miskolci Tudományegyetem és a Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára.

Mai beszélgetésünk a nemi szerepekről, a kelet-európai nemiségről, ennek konstrukcióiról szól. Valójában nem azért született ez a beszélgetés, hogy tovább bővítsük azoknak a skáláját, akik úgy gondolják – gyakran nem hozzáértőkként – hogy a társadalmi nemek tanulmányozása, illetve a feminizmus DIVATOS. Nos, akkor próbáljuk meg megválaszolni, hogy mitől divatos ez a „látásmód”, vagy egyáltalán az-e. Vagy ha nem az, akkor miért ezzel takarózunk, valahányszor szóba kerül a kérdés? Miért kell ez a divat nekünk?



Demény Enikő, 20:16

Vitatkoznék azzal, hogy a feminizmus divatos lenne, főkent a mi kelet-európai régiónkban.
Itt úgy érzékelem, hogy feministának vallani magad egyelőre inkább stigma, mint trendi.


Pető Andrea, 20:21

Sziasztok, hát jó lenne, ha a téma divatos lenne. Mi egy EU-s kutatási keretprogramban végigkérdeztük azokat a magyar nőket, akik részt vettek nőtudományi és/vagy társadalmi nemek képzésen, hogy mit gondolnak a feminizmusról, feministának vallják-e magukat. A minta százfős volt, a kötet a Balassi Kiadónal meg is jelent, és abból kiderül, hogy a három feminista diskurzus, a forradalmi megváltó, a realista kritikus és a karrierista mérsékelt mind-mind defenzív alapokra épült.


A karrierista mérsékelt diskurzus

újdonság-erejével ideiglenesen lehet piacot hódítani. De összevetve a többi nyolc országgal, ahol szintén felmérték ugyanezt, azt lehet megállapítani, hogy ahol mar intézményesült a társadalmi nemek egyenlősége, ott már kevesebb az illúzió és a tér is az Evita Peronoknak. (Strapás azért gépelni. Ki mit gondol, van erről kutatás Romániában?)


Magyari-Vincze Enikő, 20:24

Csatlakoznék ahhoz, amit Enikő mond, vagyis, hogy régiónkban a "feminista" jelző inkább vádszó, mint méltóságot kifejező álláspont: amint tudjuk, a szocialista "női emancipációval" való összekapcsolása miatt. Ma újra ki kell találni, ha úgy tetszik, pontosan megjelölve melyek itt és most a tudományos és a társadalmi-politikai feladatai. Mindezt nyilván a mai, ún. poszt-szocialista helyzetből kiindulva.


Demény Enikő, 20:32

A magyarországihoz hasonló felmérésről nem tudok Romániában. Viszont az tudom, hogy azon nők közül, akik valamilyen formában részt vesznek a közéletben (politikuskent, civil szervezetben stb.)nagyon kevesen vállalják fel, hogy feministák, vagy a nők érdekeit képviselik. Például Romániban 1990 után, nők által alapított civil szervezetek nagyon kis hányada vállal fel feminista eszméket, inkább a hagyományosan női területnek tartott szociális, oktatási problémák megoldására szakosodnak.


Magyari-Vincze Enikő, 20:32

Romániában kutatás főként a női nem-kormányzati szervezetekről történt. Észrevehető, hogy 1990 után a legtöbb ilyen szervezet a nők hagyományos szerepei köré szerveződött, olyan témák köré, mint pl. anyaság, család-tervezés, gyereknevelés, de helyet talált magának a szexuális és a családon belüli erőszak kérdésköre is. Nos, ezek közül igen kevesen vallják magukat feministának. Érdekes az utóbbi téma körüli elkülönböződés az erőszak ellen aktiváló csoportok között: egyesek a családra, mások a nőkre, mint autonóm egyénekre teszik a hangsúlyt.


A politikában szintén ez a helyzet.

Azon kevés nő-politikus között, aki döntéshozó pozícióban van, nemigen akad egy se, aki a feminizmus mentén politizálna, és a pártérdekek határait átlépve a női szolidaritás mechanizmusainak rendelődne alá. De példát hozhatnánk az akadémiai szférából is: vannak eltérések azok között, akik a társadalmi nemek perspektívájára teszik a hangsúlyt, és olyanok, akik a feminista paradigmát vallják magukénak.


Bokor Zsuzsa, 20:38

Magyari-Vincze Enikő egy alkalommal azt írta – és lehet, hogy most nem reprodukálom pontosan, de ő majd kijavít, ha nem így gondolja – hogy a posztszocialista államokban jelentős diskurzusbeli változásokat hoz a feminista szemlélet: a feminizmus a másság felismerését jelentősen befolyásolja. A feminizmus mint elméleti paradigma és társadalmi mozgalom nagyon fontos szerepet játszott (játszik) az identitások felismerésében. Nyilván ez így van. Talán épp a "más" értelmezésért jár ki az ítélet. Hogyan lehet ezt kezelni? A nyilvános szerepvállalásra gondolok.


Pető Andrea, 20:47

Számos interjút készítettem a mai magyar konzervatív oldalon politizáló nőkkel. A feminizmus számukra elfogadhatatlan, ugyanakkor a mindennapi politikai gyakorlatukban, az érdekérvényesítésben és az érzelmi életükben feministábbak, autonómabbak sok hivatásos femokratánál. A politikai nyelv a probléma.


károlyi (disputázó) kérdezi 20:53-kor:

Szerintetek férfiak, pláne nálunkfelé miért nem foglalkoznak a feminizmus témakörrel? Mit gondoltok pl. Veress Károlynak és a filozófia tanszéknek mi a véleménye a feminizmusról? Melyek a kifejezetten kelet-európai feminista témák? Ahhoz a feltevéshez mit szóltok, hogy a rendszerváltás nyertesei a nők, a magasan képzett nők?


Demény Enikő, 20:54


Talán nem is az a cél,

hogy egyre több nő vallja magát feministának, hanem az, hogy a társadalmi élet számos terültén (család, oktatás, munkaerőpiac, politikai élet, stb.), a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek csökkenjenek. Ennek érdekében lehet munkálkodni anélkül is, hogy valaki feministának vallja magát.


Pető Andrea, 20:58

A 'miért nincs nálunk feminizmus, miért szitokszó' típusú áltémák nem hoznak lázba, mert a probléma-szerkezetet évtizede talán elég jól ismerjük. Már pénz is volt empirikus kutatásra. A kérdés a politikai rendszer kirekesztésre épülő jellegzetességeinek megváltoztatása. Szóval az a kérdés, hogy nem üres kategória-e a női kategória a politikai mobilizációban?


Magyari-Vincze Enikő, 20:58

A feminizmus mindenütt változást ígér, és néha hoz azokhoz az uralkodó állapotokhoz képest, amelyeket az egyenlőtlenség, a hátrányos megkülönböztetés és az igazságtalanság jellemez az ún. férfias szerepeket betöltő egyének és csoportok javára. A szocialista gyakorlattal szemben az lenne a mássága, hogy rámutat: a nők jelenléte a munkaerőpiacon lehet, hogy szükséges, de semmiképpen sem elégséges feltétele a nők helyzete megváltozásának. Románia esetében ehhez az általános kritikához annak tudatosítása kapcsolódik,


hogy igenis voltak olyan mechanizmusok

(a munkaerőpiacon, a családi életben, a reprodukciós politikákban), amelyek a nőket másképp érintették, és többszörösen kiszolgáltatták a paternalista államnak a kemény hiánygazdaság feltételei mellett. Ami pedig a mai állapotokat illeti, ezekkel kapcsolatban a feminista kritikának ismét igen sok dolga lehet: a nők eltűnése a politikai életből és általában a döntéshozó pozíciókból a közélet legtöbb területén, a nők átlagfizetésének alulmaradása a férfiak átlagfizetéséhez képest, a családon belüli munkamegosztás "hagyományos" mintáinak fennmaradása, stb. stb.

Szóval, a feminizmus nyilván nemcsak diskurzusváltást hoz mindezen dolgokról való beszéd tekintetében, hanem a társadalmi gyakorlatok megváltozását is célozza. Ehhez lenne szükség azok együttműködésére, akik az akadémiai, illetve a politikai, illetve a nem-kormányzati szférában dolgoznak.


Pető Andrea, 21:02

Enikőnek igaza van. A megélt diszkrimináció képes csak mobilizálni politikai értelemben. A kérdés, hogy a reakció milyen politikai nyelven, milyen eszköztárral megy végbe, ha egyáltalán végbemegy? A konzervatív nők a menedzser-típusú elbeszéléssel jelzik a problémát, de a kereteket nem akarjak megváltoztatni, nem úgy, mint az ún. feministák, s így sikeresebbek is az érdekérvényesítésben. Persze kérdés az egyéni és a kollektív érdek kapcsolata, vagy felléphet e valaki ez utóbbi érdekében?


károlyi kérdezi 21:05-kor:

Mivel magyarázzátok a magyar politikai elitben a nők sikerét Lendvaitól Dávid Ibolyáig? Összehasonlítva a román hatalmi szférával, itt milyen taktikára lenne szükség? Magyari-Vincze Enikő vállalná-e azt, amit Lévai Katalin, és ha igen, hogyan szervezné meg az esélyegyenlőség minisztériumi szintű képviseletét?


Magyari-Vincze Enikő, 21:07


Nem tudhatjuk,

hogy pontosan mi az említett intézmény és személy álláspontja. Amit egyetemi berkekben hallunk, az az, hogy a feminista paradigma veszélyezteti a "tudományosság" egyetemességét, meg az, hogy itt csakis a hozzáértés és a munka, vagyis az egyén képességei számítanak. A sok ellenvetés után, mégis indítottunk az idén a Babes-Bolyai Tudományegyetemen magiszteri programot ebben a témában. És jó néhány szakon találhatunk olyan kurzusokat, amelyek ezt a témát, és/vagy szemléletet vezetik be.


Pető Andrea, 21:09

Lehet, nem jó helyen nézem, de nem látom a magyar politikai életben a nők sikerét. Női nemű politikusokat néha látok, de női politizálást nem. A felmérések mutatják: annál sikeresebb egy nő, minél kevesebbszer lép fel női témával. Persze el lehet alibizni a problémát, meg Evitaként aggódni a szegényekért, de a különböző szakpolitikák átalakítása bizony késik. És lehet nem is női politikusnak, hanem csak egy "politikusnak" kellene ebben meglátnia a politikai mobilizációs lehetőséget.


Magyari-Vincze Enikő, 21:13

Mivel a nők eltűnése a politikából most már több mint egy évtizedes múltra tekint vissza Romániában, és mivel minden politikai pártban jól berögzült, kizárásos kliens-rendszerek működnek, ezért erőszakosabb beavatkozásra lenne szükség, vagy másképp, pozitív diszkriminációra azért, hogy megszűnjön ez a strukturális egyenlőtlenség. Emellett képzési programok, "kedvcsináló" kampányok is kellenének. Mindez pedig "csak" előjátéka a keményebb kérdésnek: mi történik, miután bekerül a döntéshozó pozíciókba egy "kritikus tömegnyi" nő? Egyébként köszönöm a számomra megtisztelő párhuzamot – ha rövid akarnék lenni, azt mondanám, ez most nem aktuális.


Pető Andrea, 21:13

Elég régóta tanítok társadalmi nemeket, és rendkívül optimista vagyok: a sok könyv, amit lefordítunk, csendesen, de forradalmi hatással működik. Hogy ebből mikor lesz politikai cselekvés, azt majd meglátjuk...


Pető Andrea, 21:17

Enikő, szerinted milyen kvótarendszer felelne meg a legjobban a célnak, azaz az "állami feminizmus" utáni korszakban a női politikai részvétel növelésének?


Demény Enikő, 21:18

A feminista diszkurzus fel/el/ismerte, legalábbis elméleti szinten, hogy tévútra vezet az egységesként felfogott NŐ-kategória mentén politizálni és gondolkodni. A napokban jelent meg egy a kutatásnak az eredménye, amelyben én is részt vettem, amely a nemek közötti egyenlőség szempontjából hét kelet közép-európai és közép-ázsiai ország oktatási rendszerét tanulmányozta.


Ebből kiderül,

hogy az oktatásban nem általában a lányok kerülnek hátrányos helyzetbe, hanem a falun élő, szegény családból származó és mondjuk roma lányok. Ugyanígy a munkaerőpiacon nem a jól képzett, mondjuk független nők kerülnek hátrányos helyzetbe, hanem az esetleg szintén jól képzett nők, akik gyermekszülés és nevelés miatt pár évre kiestek a munkából, és most képtelenek újból munkához jutni.


Magyari-Vincze Enikő, 21:24

Talán a 30 százalék – hogy a kritikus tömeg fele haladjunk – vagyis hogy ne legyen "visszás" és machós lekezeléssel elintézhető a feminista álláspont. De ha arra gondolok, hogy lentről nem indult még be igazán a politizálásra való felkészülés, akkor ezt a számot csökkenteném - mert nyilván nagy blamázs lenne, ha a szabályozás ellenére nem lenne jelentkező. Ez nálatok hogy történik?


Pető Andrea, 21:24

Ez nagyon fontos. Kit is akarunk mobilizálni a feminizmussal, ha a nők közötti különbségek olyan nagyok?


Bokor Zsuzsa, 21:26

Szerintetek pl. a migráció milyen szinten jelent változást a nemi szerepek változásában? Vagy lemérhető ez egyáltalán?


Pető Andrea, 21:27

Szép szakdolgozati téma lenne, ha valaki megírná a Magyar Szocialista Pártban a 25%os kvóta történetét, oral history interjúkra alapozva. Tanulnánk belőle.


Pető Andrea, 21:30

Milyen migráció? Készítettünk interjúkat azokkal a nőklel, akik a "nagy szerelem" narratívával férjhez mentek Olaszországba meg Hollandiába. Sokat tanultam belőle, hogy mennyire más körülmények közé kerültek érzelemtörténetileg, és hogyan használják a szerelem-toposzokat. Ha kész a könyvünk, bejelentkezem vele nektek, jó?


Bokor Zsuzsa, 21:31

Valójában itt több szinten folyik a társalgás. El kell különítenünk – akkor is, ha a különbség nem mindig vészesen elütő – a magyarországi helyzetet a romániaitól, a politikai szférát az akadémiaitól.


alef (disputázó) kérdezi 21:32 –kor:

Hogyan viszonyul a feminizmus a gyermekproblémához?


Bokor Zsuzsa, 21:35

Maradt még néhány kérdésem, Andrea, ha még itt vagy:

1. Beszélnél a csendes forradalomhoz fűződő kérdésekről? Mire számíthatunk, hogyan tudjuk mi, kelet-európai társadalmai alkalmazni az EU-s normákat, beleértve a nemekre vonatkozó előírásokat?
2. Egyik utóbbi tanulmányodban azt a kérdést fejtegetted, hogy meg lehet-e változtatni felülről és kívülről a társadalmi nemek viszonyrendszerét egy olyan társadalmi környezetben, ahol még az sem elfogadott, hogy a társadalmi nemek történetileg kialakult változó fogalmak? Van erre a kérdésre végül válaszod?


Pető Andrea, 21:35


Hű, ez nagyon fontos.

Ha igaz, hogy a nők és társadalmi nemek és a korral kapcsolatos különbségek pláne kimaradnak a mainstream-ből. Engem már néninek szólítanak a metrón: ez nem vicc, úgyhogy egyre érzékenyebb vagyok erre...


károlyi kérdezi 21:38-kor:

Milyen ötlettel lehetne népszerűbbé tenni az Eskstein-Kovács féle nőiesítési programot az RMDSZ-ben? Ha jól emlékszem, az MSZP 1998-ban, vagy 1999-ben hirdette meg a párton belül a nem-kvóta rendszert. Úgy tűnik, bejött, több a nő. Hogy emögött nő politika van-e? Na, erre most hadd ne válaszoljak. Szerintetek kb. hány százalék nő a végzett jogászok, politológusok, közgazdászok közül? És hol vannak ezek a hölgyek, miért nem látni őket a közéletben?


Magyari-Vincze Enikő, 21:38

Mindazokat, akik nemük miatt hátrányos helyzetben vannak. És azokat is, akik jobb helyzetben vannak, és másképp nem jut eszükbe, hogy privilegizáltak. És azt hiszem általában, de nyilván ez a ténykedés nem csak a feminizmus előjoga, mindazokat, akik – autonóm egyénekként és csoportokként – artikulálni kívánják rendszer-kritikájukat, élni akarnak jogaikkal és "megengedik" maguknak, hogy kilépjenek a hagyományos, megszokott és ezért elfogadott rossz beidegződésekből.


Demény Enikő, 21:40


A nyugati feminista irányzatokon belül

több vélemény is megfogalmazódott a gyerek/anyaság kapcsán. Vannak feministák, akik szerint a nők éppen amiatt különbek a férfiaknál, mert képesek arra, hogy gyereket szüljenek, tehát az anyaság nagy érték, más feministák szerint a nők reproduktív funkciója (mármint, hogy ők kell szüljenek) az átkuk, és csak akkor lesz igazi egyenlőseg nők és férfiak között, ha a reprodukció mesterséges úton történik majd (lombikban például) Ez két szélsőséges álláspont, ezek között sokminden fellelhető.


Magyari-Vincze Enikő, 21:47

A diákok között nincs kevesebb lány. Kivételt képeznek a technikai szakok. A különbség és az "eltűnés" azután jön. Apropó, az anyasági kérdés, sokszor a családalapítás, gyerekszülés után, és gyereknevelés közben. A karrierépítés minden szakmában felgyorsult, ez lenne a "maszkulin" ütem, ami többnyire egy otthonülő társat feltételez. Ilyen körülmények között jelenik meg és nő a "lemaradás", miközben a társadalom azt jutalmazza, aki gyorsan befut.


Bokor Zsuzsa, 21:48

Tényleg, ti hogyan látjátok az RMDSZ programját, amely (hát) még messze áll a "nőiesítéstől"?


Demény Enikő, 21:49

Az EU-s normák alkalmazásával kapcsolatosan 2002-ben jelent meg egy tanulmány, amely az EU-hoz csatlakozó országokat nemek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó EU-s normák betartása szempontjából monitorizálta. Romániáról az a fő megállapítás, hogy bár az alapvető jogi keret lehetővé teszi a szükséges normák alkalmazást/bevezetését, hiányzik egy egységes, koordinált stratégia és a szükséges politikai akarat a kérdés hatékony rendezéséhez.


Magyari-Vincze Enikő, 21:55

Még volt egy kérdés, a "nőiesitési program" szimpatikussá tétele az RMDSZ-ben. Ne kommentáljuk, hogy hangzik a hozzászólás... Egy kisebbség érdekeiért politizáló szervezettől el lehetne várni, hogy érzékeny legyen saját belső diszkriminációs eljárásaival szemben. De ki szereti a kritikát? Cinikusan azt mondanám, lehet, hogy valami machós eljárással lehetne szimpatikussá tenni. Amúgy azt is megnézhetnénk, miként járt az az igen kevés nő, aki RMDSZ-színekben ott van a parlamentben. Egyébként, Eckstein-Kovács Pétertől tanulva valamit, azt mondanám, hogy ki kell erőszakolni – végső soron ezt nem szeretni kell, hanem egyszerűen csak nem kell kizárásosan működni az egyenlő jogok ellenében.


Bokor Zsuzsa, 22:02

Igen, ha ez miniszoknyás titkárnők sokaságát jelentené, akkor talán még működne a program is.


Demény Enikő, 22:10

Az utolsó felvetett problémához hozzászólva csak annyit jegyeznék meg, hogy nem csak az a fontos, hogy nők kerüljenek be az RMDSZ-be, hanem az is, hogy milyen nők. Akik csak arra jók, hogy javítsák a statisztikát és hogy férfikollégáik beléjük karoljanak, sok változást nem fognak hozni a nemek közötti viszonyok terén... a kérdés az, akarja-e az RMDSZ ezeket a változásokat.

károlyi kérdezi 22:15-kor:

Bocs, hogy erőszakos vagyok, de még mindig nem tudtam meg mi a kelet-európai feminin-program (feminizmus) lényege a nyugati mintákhoz képest.


Magyari-Vincze Enikő, 22:16

Igen, a feminizmus mindenütt kellemetlen tükör. Érdemeként emlitsük meg, néha még saját maga számára is az. Esetünkben arról van szó, hogy intézményesen nehezen kerül be "a nők problémája" egy etnikailag szerveződő szervezetbe (mert legitimációs probléma, mert néhány pontjában ellentmond az etnikai szerveződésnek, stb). És persze ott van a nőkről való bizonyos fajta gondolkodás az egyének szintjén is. Hosszú távú folyamat mindezek megváltoztatása.


[Összeállításunkat Daniel Arsenault fotógrafikáival illusztráltuk]

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS