2019. május 22. szerdaJúlia, Rita
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

10 friss pszichológiai kutatás, amit minden szülőnek ismernie kell

2013. november 08. 15:09, utolsó frissítés: 15:44

Igaz, hogy a szülők boldogabbak, mint a gyermektelenek? Miért különböznek annyira a testvérek? Mennyi tévézés engedélyezhető egy kisgyereknek?


A Psyblog összegyűjtötte azt a tíz legfontosabb friss kutatási eredményt, amiről a blog szerkesztői szerint minden szülőnek tudnia kell.

A szülők boldogabbak, mint akiknek nincs gyerekük

Bár néhány tanulmány szerint a szülővé válás örömei mellett túlsúlyba kerülnek az ezzel kapcsolatos szenvedések, egy friss kutatás ennek ellenkezőjét állítja: általában véve a szülők jobban érzik magukat, és több boldogságélményük származik a gyerekük neveléséből, mint más jellegű tevékenységükből (Nelson és tsai, 2013). Különösen az apák kapnak magas értékű pozitív érzelmeket és boldogságot.

Megéri első helyre helyezned a gyereked


Ami jó a gyereknek az jó neked is, azaz a gyerekcentrikus attitűd pozitív hatású a szülőkre – állapítja meg egy másik tanulmány (Ashton-James és tsai, 2013). A gyermekcentrikus családok boldogabbak és nagyobb értelmét látják az életnek a gyerekvállalás révén. A gyermekek nevelése kevesebb negatív érzelmekkel járt esetükben. Minél nagyobb figyelmet fordítanak az emberek másokra, annál több boldogságot és értelmet tapasztalnak meg.

A helikopter-szülők depresszívvé tesznek

Hajszálvékony választóvonal van a törődés és a rátelepedés között, és a helyes irányt még nehezebb megválasztani, amikor a gyerek már nagyobb.

A helikopter-szülők azok, akik folyamatosan pörögnek, kontrollálnak, beosztják a gyermekük minden szabad percét. Egy 297 diák megkérdezésével készült kutatás kimutatta, összefüggés van a helikopter-szülő jelenség és a diákok nagyobb fokú depressziója között, ugyanígy ezek a fiatalok a személyi autonómia alacsonyabb fokán álltak, gondjaik voltak a kapcsolatteremtéssel és hiányosabbak voltak a kompetenciáik (Schiffrin és tsai, 2013)

Képeink illusztrációkKépeink illusztrációk


Kerüld a szigorú büntetést

Az amerikai szülők közel 90%-a elismerte, hogy legalább egyszer szigorú verbális megrovásban részesítette gyerekeit, vagyis csúnya szavakkal illette őket, káromkodott rájuk. Ám ahelyett, hogy a serdülőket kordában tartaná, ez a módszer csak elmérgesíti a problémát. Egy 967 család bevonásával készült kutatásból kiderül, a szigorú szóbeli megrovás a 13 évesek esetében a következő évben a gyerek viselkedésének további romlásával járt (Wang és tsai, 2013). A kutatók szerint a kemény szóbeli megrovás minden esetben káros.

Rendszeres esti mese

A gyerekek agyának fejlődése szempontjából nagyon fontos a rendszeres esti mese – derült ki egy kutatásból, amely során 11 ezer gyerek fejlődését követték nyomon 3 éves koruktól 7 éves korukig, azt vizsgálva, az esti mese rendszeressége milyen mértékben van hatással a kognitív funkcióik fejlődésére (Kelly és tsai, 2013). Azok a 3 éves gyerekek, akinek csak időnként, rendszertelenül meséltek, később alacsonyabb teljesítményt mutattak az olvasás, matematika és térérzékelés terén. Fiúk és lányok esetében egyaránt nagyon fontos az esti mese, és minél kisebb korban kezdik a szülők a mesemondást, annál jobb.



Elégedettebbé tesz a közös házimunka

Boldog gyerekeket nevelni könnyebb, ha apa és anya kapcsolata sem túlságosan viharos. Állandó vitatéma lehet a szülők között a házimunka – az elégedett házasság eléréséhez pedig az egyik trükk a házimunka közös elvégzése. Ha a szülők egyidőben végzik a házimunkát, függetlenül attól, ki milyen feladatot vállal, mindkét fél elégedettebb a munkamegosztással (Galovan és tsai, 2013).

Korlátozd a kisgyerekek televízióhoz való hozzáférését

Kétéves kor előtt egyáltalán, utána pedig legtöbb 2 órát nézzék a tévét a gyerekek – ajánlja az Amerikai Gyermekorvosok Akadémiája. Közel kétezer gyerek körében végzett kanadai kutatásból kiderül, azok a két és fél évesek, akiknek plusz napi egy órájuk volt tévézésre, óvodába kerülésükkor kevésbé jól teljesítettek, 5 éves korukra gyengébb szókincsük, matematikai és motorikus készségeik voltak, mint társaiknak (Pagani és tsai, 2013).

A sportolás megnöveli az iskolai teljesítményt

Egy 11 évesek körében végzett kutatás azt találta, az alkalmankénti vagy rendszeres sportolás erősítette az iskolai teljesítményt az anyanyelvhez, matematikához és tudományokhoz kapcsolható tantárgyakban, és még 16 éves korukban is megérződött a vizsgákon nyújtott eredményeiken (Booth és tsai, 2013). Leginkább a lányok természettudományok terén nyújtott teljesítménye növekedett a sportnak köszönhetően.

Az „intenzív anyaság” veszélyei

Néhány anya úgy gondolja, gyereket nevelni stresszesebb, mint munkahelyen dolgozni. Hogyan egyeztessük ezt össze a szülői örömöket hangsúlyozó első tanulmány megállapításaival? A kulcs a szülői attitűdök különbözőségében rejlik. Különösen rossz hatása lehet, ha valaki „intenzív anya”. Gondozd a gyerekedet, de ne áldozd fel a saját mentális egészséged – szól a jótanács. Egy kutatás, amely 181 anya bevonásával készült, akiknek 5 év alatti gyerekük volt, azt állapította meg: azok az anyák, akik leginkább ragaszkodtak az olyan gondolatokhoz, miszerint a gyerekek „szentek”, az anyák pedig jobb szülők, mint az apák, sokkal hajlamosabbak voltak arra, hogy depressziósak legyenek, és kevésbé voltak elégedettek az életükkel (Rizzo és tsai., 2012).



Miért különböznek a testvérek?

Mindenki, akinek egynél több gyereke van, megállapíthatta azt a furcsaságot, hogy gyerekei személyisége gyakran teljes mértékben különbözik. A testvérek személyiségében ugyanannyira kevés hasonlóság van, mint két random idegen esetében (Plomin és Daniels, 1987). Ez nagyon különös, tekintve, hogy a testvérek genetikai kódja 50%-ban azonos, és ugyanabban a környezetben nőnek fel. Ám a környezeti hatásokon túl, minden gyereknek más a viszonya a szüleihez, a testvéreihez, más barátai vannak, más tapasztalatok érik az iskolában, és ezek a különbségek összeadva jelentős eltérésekhez vezetnek a személyiségfejlődésükben. Ez azt is jelenti, hogy azok a szülői stratégiák, amelyek egyik gyerek esetében működnek, nem biztos, hogy nyerőek lesznek a másik gyerek esetében – ez még egy plusz kihívás, ha szülők vagyunk.

Forrás: Psyblog (10 Current Psychology Studies Every Parent Should Know)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS