2019. november 18. hétfőJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kingdoms: egyszerű, minél több az aranyad, annál jobb vagy

2013. november 11. 08:50, utolsó frissítés: 09:10

A legrosszabb, ami történhet, hogy a sárkányok mindent felégetnek. Persze ettől még gyűjthetünk rekord mennyiségű aranyat, csak jól kell stratégiázni.


Ha már túl hideg van kirándulni vagy a szabadban focizni, akkor lesz tökéletes az idő a benti társasjátékra. Most egy királysággal kezdünk, de hamarosan a csillagokat is lehozzuk az égről.

A Kingdoms nem új játék, ezen a néven 2002 óta van forgalomban, de a játék ősét, az Auf Heller und Pfennig nevű, középkori piacon játszódó építkezős társast már korábban is lehetett játszani. A magyarítása viszont még viszonylag új, 2012-ben jelent meg, a nem túl szellemes Királyságok névvel.


A játék lényege az ügyes építkezésben és a jó helyzetfelismerésben van

Egy harminc négyzetből álló táblán kell a királyságunkat szimbolizáló várakat és a pontlapkákat úgy elhelyezni, hogy három forduló alatt minél több aranyat tudjunk általuk összegyűjteni. A sztori egyértelműen nem túl izgalmas, ennél ígéretesebb felvetést is olvastunk (nekem például a Thurn und Taxis postahálózatot építős cucca sokkal jobban tetszik), szerencsére a játékban ennél jóval több van, elsősorban a stratégiakialakításban.





A különböző rangú – egytől négyig a tornyok függvényében – várainkat ugyanis úgy kell elhelyezni a hat oszlopból és öt sorból álló táblán, hogy abba a sorba és oszlopba, amelybe a várat tettük, lehetőleg olyan lapkák – pozitív vagy negatív környezeti elemek – kerüljenek, amik a bevételeinket növelik. A lapkák attól függően jelentenek bevételt vagy kiadást, hogy pozitív vagy negatív szám szerepel rajtuk, amit a speciális – aranybánya, sárkány, varázsló vagy hegy – lapkákkal meg lehet többszörözni, vagy jó adag veszteséget összeszedni. A Kingdoms


attól lesz igazán izgalmas, hogy a játékosok egyszerre játszhatnak teljesen ellentétes stratégiát is:

míg az egyik arra játszik, hogy minél többet összegyűjtsön, addig a többiek a negatív lapkákkal keresztbe is tehetnek neki. De extrém esetben előfordulhat az is, hogy teljesen konstruktívan, már-már egymást segítve próbálják a legtöbbet kihozni a lehetőségeikből.





S lehet, hogy ez így leírva bonyolultan hangzik, mert sokat kell számolgatni és mérlegelni, de gyakorlatilag az első forduló után megtanulod a szabályokat, és a játékmenet is egyszerű, így legfeljebb a fordulók végén kell többet gondolkodni, hogy megtaláljuk az optimális helyet az egyre szűkülő táblán. A játék tesztelésekor az első fordulóban még mi is tapogatóztunk, inkább még találomra raktuk a várakat és a lapkákat, mint egy adott stratégia szerint, viszont a harmadik fordulóban (még mindig az első játékban) már ment a gáncsoskodás.

Egy komolyabb, egész játékon átívelő összefüggő stratégia kialakításához valószínűleg már több gyakorlás kell, de egy tucatnyi játék alatt azért ez is megtanulható. Például már három játék alatt ki lehet tapasztalni, hogy mikor ideális a sokat hozó négytornyos várat feltenni a táblára, az első körben, amikor minden igyekszik megalapozni a vagyonát, vagy a harmadikban, ami már inkább a gáncsoskodásról szól, így már valószínűleg nem hoz annyit, mint az elején, viszont kiélezett helyzetben akár a győzelmet is jelentheti.


És ha már rájöttünk a tökéletes stratégiára, akkor kezdhetünk el parázni a szerencsén,

amely szintén izgalmasan befolyásolhatja a játékot. Sőt, adott esetben már zavaró is lehet, ha már csak egy lapka kellene a tökéletes megoldáshoz, amelyet kigondoltunk, viszont az csak nem jön. Ebben egyébként a játékosok száma is számít, ha csak két ember játszik, akkor a szerencse sokkal lényegtelenebb tényező, mint amikor négyen játsszák, s mindig arra kell várni, hogy a másik három játékos elfoglalja-e az általad kiszemelt – tökéletesnek tűnő – helyet. Viszont ez a szerencse-faktor nem kifejezetten rossz, adott esetben megmentheti a játékot az unalomba fulladástól.



Bár a játék mente nem követelne különleges dizájnt, azért elég logikusan és szépen megcsinálták, nem okozott különösebb gondot a lapkák és a különböző tartozékok beazonosítása. A kivitelezéssel kapcsolatban viszont egyértelmű, hogy


a sztori erősítésére bedobott pénzérmék teljesen fölöslegesek:

csak időtöltés felállítani a táblán az érméket, mert a végén úgyis egy lapon írjuk össze a pontokat. Túl bonyolult mindet kirakosgatni, az aranyak/a pontszám összeszámolása az érméket kihagyva is elég sok időt vesz fel, hát még ha ezt le is akarjuk modellezni. Ráadásul az első körös veszteség bekalkulálására nem is találtak ki egy jó megoldást.

A játékot a Doboz.ro bocsátotta a rendelkezésünkre.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS