Homeland és a bipoláris zavar: változott a mentális betegek filmes megjelenítése
2013. október 09. 16:28, utolsó frissítés: 2013. október 10. 09:00Korábban több filmben a mentális betegeket erőszakosnak mutatták be. Carrie vagy Hannah (a Girls című sorozatból) karaktere elfogadóbbá teheti a közvéleményt.
Aki nézi a Homelandet, a nemrég kezdődött harmadik évadban azzal szembesülhet, hogy a bipoláris zavarral diagnosztizált főhős, Carrie Mathison abbahagyta a gyógyszerszedést, és meditációval, sok alvással, egyszóval alternatív terápiákkal próbálja kontroll alatt tartani mentális egészségét.
Az egykor tabutémának számító mentális betegségek egyre-másra előkerülnek a tévésorozatokban, és orvosok szerint befolyásolják a betegeket abban, ahogyan állapotukhoz viszonyulnak – áll a Time magazin elemzésében.
Claire Danes Carrie szerepében itt épp egy zöld golyóstoll hiánya miatt akad ki
Nemcsak a Homelandben küzd mentális betegséggel a főhős, a Girls című sorozatban Hannah kényszerbeteg (hivatalos nevén obszesszív-kompulzív megbetegedés), amikor stresszes, kényszeresen nyolcas csoportokba rendezi a tárgyakat maga körül.
A mentális betegségek nagy nézőközönségek előtti tematizálása kétélű kard lehet: egyrészt felhívja a figyelmet azok problémáira, akik ezekkel a betegségekkel küzdenek, ezáltal érzékennyé teszi a közvéleményt, ugyanakkor gyakran a legszélsőségesebb tüneteket és terápiákat mutatják be a sorozatkészítők a minél nagyobb nézettség érdekében - írja a Time.
Egyes mentálhigiénia-szakértők szerint egyre több a mentális betegségben szenvedő szereplő, és a kezelésükről is egyre több részletet mutatnak meg a képernyőn, Carrie esetében egy olyan ember mindennapjait ismerjük meg, akinek „epizódjai” vannak, azaz rendkívül szélsőséges hangulatingadozásokon megy keresztül, amelyek hosszabb időszakon át tartanak.
Dr. Vasilis Pozios, az Amerikai Pszichiátriai Társaság szóvivője szerint a karakter nemcsak egyszerűen éppen „vidám” vagy „szomorú” – ahogy általában a bipoláris zavarral küzdőket az átlagember észleli –, hanem a tévésorozat bemutatja, hogyan váltakozik nála a mániás és a klinikai depressziós korszak, valamint a pszichotikus állapot.
Carrie Mathison karaktere sok olyan szimptómát mutat, amelyet a bipoláris zavarral kötnek össze: impulzivitás, kockázatkereső viselkedés, szexuális promiszkuitás. Ez mind megtörténhet azzal az emberrel, aki a mániákus szakaszban van, azzal kiegészítve, hogy paranoiddá válhat és nehézséget okozhat számára a valóság és az illúzió közti különbségtétel – magyarázza Pozios.
Ami bátorító lehet Carrie vagy Hannah karakterének megformálásában, az az, hogy a mániákus epizódjaikon kívül viszonylag „normális” életet tudnak élni. Nagyon sok ember valóban éli a mindennapi életét, családja van, dolgozik, és közben a bipoláris zavarhoz hasonló mentális betegséggel küzd; a szakértő szerint nagyon jó, hogy a tévésorozatok megtörik az elmebetegek stigmatizációját, és nem tüntetik fel negatív színben ezeket a szereplőket.
Korábban több filmben a mentális betegeket erőszakosnak, gyilkos hajlamúnak mutatták be (pl. a Halloween, amelyben Michael Myers kiszabadul egy ideggyógyintézetből, és tinédzsereket gyilkol; a Fatal Attraction, amelyben Glenn Close erőszakos és öngyilkos hajlamú karaktere Borderline-személyiségzavarban szenved).
Ugyanakkor a szórakoztatás céljával felépített történetekben gyakran elvesznek a teljes hitelességhez szükséges részletek. A Homeland első évada úgy zárul, hogy a főhős elektrosokk-terápiának veti alá magát, aminek következtében fontos részleteket felejt el az ügyről, amelyen CIA-ügynökként dolgozik. Az emlékezetvesztés valóban lehet egyik mellékhatása ennek a kezelésnek, ám ezt a filmkészítők eltúlozták – közölte Pozios.
Végül fontos szempont, hogy a mentális beteg sorozathősök segíthetnek a való életben beteg embereknek azáltal, hogy pozitív viselkedésmintát állítanak eléjük – véli a szakértő. „Ha ők túljutottak rajta, én is túl fogok”, gondolhatja a néző, aki könnyen tud azonosulni a vele hasonló problémákkal küszködő hőssel. A mentális betegek könnyebben elfogadhatják a saját állapotukat és a gyógyszeres kezelés szükségességét is a sorozatok hatására – véli Pozios.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!