Elkezdődött a vörös bolygó újbóli meghódítása
Gozner Gertrud 2004. január 05. 17:40, utolsó frissítés: 16:44Üdvrivalgással fogadta a NASA, amikor vasárnap épségben #b#leszállt a Marsra#/b# a #i#Spirit#/i# névre keresztelt amerikai űrszonda. Az európaiak még mindig keresik a saját mars-járójukat.
Sikeres landolás
A kaliforniai Pasadenában lévő irányítóközpontban két alkalommal is ünneplésben törtek ki az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA munkatársai. Előbb akkor, amikor bizonyossá vált, hogy az űreszköz talajt fogott, majd néhány perccel később ismét, amikor maga a szonda is jelezte: sikeresen Marsot ért, és az önjáró rover bevethető állapotban vészelte át a manővert.
A leszállási folyamat követésére bevetették a vörös bolygó körül keringő amerikai Mars Global Surveyor műholdat és a kaliforniai Stanford Egyetem óriás rádióteleszkópját is.
Maga a leszállási művelet hat percig tartott azt követően, hogy a szonda nyári indítása óta 500 millió kilométer megtétele után, 130 kilométeres magasságban óránkénti 19.200 kilométeres sebességgel belépett a Földtől jelenleg 100 millió kilométerre lévő Mars légkörébe. Két perccel a talajt érés előtt kinyitotta fékezőernyőjét, majd 20 másodperccel később ledobta magáról a már feleslegessé vált hővédőpajzsát, amely túlhevüléstől védte meg a légkörbe történt belépés után.
Hat másodperccel a felszínre érés előtt felfúvódtak a szonda légzsákjai, begyújtotta helyzetének stabilizálásra szolgáló rakétákat, majd 15 méteres magasságban csupán már csak a puha talajfogást szolgáló légzsákok maradtak rajta, és innentől kezdve szabadesésben tette meg útja utolsó szakaszát. Miután a felszínre ért még körülbelül egy kilométer hosszan pattogott, majd megállapodott a Gusev-kráterben kijelölt leszállókörzetének a területén.
Víz és élet után nyomoznak
A NASA tudósai most azon fáradoznak, hogy közvetlen kommunikációs kapcsolatot alakítsanak ki a Spirit-szondával. Jelen pillanatban csak közvetett úton, a Mars körül keringő műholdon keresztül tudják tartani a kapcsolatot a robot-járművel. Ugyanakkor próbálják meghatározni, hogy milyen irányba fordítsák a hatkerekű robotot, amikor az megteszi első „lépéseit” a bolygó felszínén. Ehhez jobb minőségű képekre van szükségük, hogy elkerülhessék a szondára leselkedő veszélyes krátereket és sziklákat.
A jármű jelenleg összecsukva vesztegel, és egy héten, illetve kilenc marsi napon belül nem indítják útjára. Aggodalommal tölti el a szakembereket, hogy egy fekete tárgy kapcsolódik a szonda egyik sarkához, amely később a mozgását is akadályozhatja. A gyanús tárgy valószínűleg a landoláshoz használt légzsák egy darabja.
A Spiritnek és szakasztott másának, az Opportunity nevű ikertestvérének, amely január 25-én érkezik meg a Mars egy másik vidékére a víz, és az esetleg életnyomok utáni kutatás lesz a feladata. A 2 kilométer mély és 166 kilométer átmérőjű Gusev-kráterben - mint arra korábban készített fényképek mutatnak - olyan üledékes lerakódások találhatóak, amelyek jelzik, hogy itt hosszabb ideig folyékony víz lehetett, tehát van remény a jelenlegi, vagy az egykori marsi élet nyomainak megtalálására.
A 173 kilogramm tömegű és golfautó méretű, hatkerék-meghajtású Spirit - akárcsak az Opportunity - naponta 100 méter távolságot fog bebarangolni, és úgy viselkednek majd, mint valami robot-geológusok. Eközben panoráma- és közeli fotókat készítenek, színképi méréseket végeznek, illetve talajmintákat vesznek. Ezek alapján meghatározzák a felszíni anyag, illetve a légkör elemösszetételét, és keresik a marsi élet biológiai jeleit.
Fotók a Mars-felszínről
A Spirit már haza is küldte az első figyelemre méltó fényképeket. A fekete-fehér képeken az űrszonda egy része, a marsi horizont és a leszállókörzetnek kijelölt hatalmas Guszev-kráter egyes részletei láthatók. A hat perces marsot-érés volt az 500 millió kilométeres utazás legijesztőbb szakasza.
A közelmúltban ugyanis a vörös bolygón történt landolások kétharmada kudarccal végződött. Ezzel hat és fél év elteltével ismét ember alkotta szerkezet érkezett meg épségben a Vörös Bolygóra.
A Pathfinder 1997-es landolása óta két malőr is becsúszott: mindkét több száz millió dolláros szonda elveszett, több mint egy évtizeddel vetve vissza ezzel a Mars-kutatást. Az 1999-ben megsemmisült Polar Lander kudarca óta a Spirit az első emberkéz készítette jármű, amely képes volt épségben landolni a vörös bolygón.
Az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) a karácsony első napjára tervezett landolása óta keresi a brit fejlesztésű Beagle2-öt. Európa eddigi legnagyobb űrbéli projektje a jelek szerint sikertelen. De az ESA még nem adta fel: néhány óránként újra és újra megkísérlik a kapcsolatfelvételt az elveszett szondával, ám a sikerre egyre kevesebb a remény. A Beagle2 valószínűleg rossz terepviszonyok közé kerülhetett és fennakadhatott a sziklákon, megsérülhettek napelemeit kinyitó motorjai, vagy - akár teljesen szét is zúzódhatott.
Hírforrás: MTI, BBC
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!