2017. január 22. vasárnapVince, Artúr
-5°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A kismamák a szüléstől, az orvosok a műhibaperektől félnek?

G. L. 2013. április 26. 15:24, utolsó frissítés: 16:13

A Transindex által megkérdezett orvosok túlzónak tartják az adatot, miszerint a romániai újszülöttek közel fele császármetszéssel születne, de egyetértenek abban, hogy az utóbbi években emelkedőben van az arányuk.


Túlzónak tartják a Transindex által megkérdezett nőgyógyászok a HotNews portálon (a Viaţa medicală c. hetilap által kikért statisztikákra hivatkozva) hétfőn közzétett adatokat, amelyek szerint a romániai újszülöttek több mint 40 százaléka császármetszéssel jön a világra, a magánklinikák esetében pedig ez az érték akár 60% is lehet. Ugyanakkor egyetértenek abban, hogy tisztán látható tendencia, hogy ez elmúlt években összességében megemelkedett a császármetszések aránya.

Zsigmond István, a kolozsvári Gynia magánszülészet és nőgyógyászat vezetője szerint az országban

jelenleg 30-35 százalék közötti lehet a császármetszéssel születők aránya.

Véleménye szerint a kolozsvári állami kórházban ez az arány nem haladja meg a 30 százalékot, míg a saját intézetében stabilan 43-45 százalék körül van a császármetszéssel születő babák aránya. Ugyanakkor egyes magánrendelők esetében nem tartja kizártnak a HotNews cikkében is említett 60 százalékot sem, sőt, bukaresti magánklinikák esetében már 80 százalékos arányról is érkeztek hírek.


Szabó Sándor
Magánrendelések esetében szintén elképzelhetőnek tartja ezt a magas arányt Szabó Sándor, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház nőgyógyászatának főorvosa is, aki szerint a magas százalék hátterében az lehet, hogy medikális indikáció nélkül, a beteg kérésére is végeznek császármetszéseket, amennyiben a kismama meg tudja azt fizetni. A főorvos arról is beszámolt, hogy a székelyudvarhelyi kórházban 17-18 százalék körüli a császármetszéssel születő babák aránya, de tisztában van azzal, hogy ők a nagyon alacsony indexű kórházak közé tartoznak.


A császármetszés gyakorlatilag egy műtét,

amelyet több okból is elvégezhetnek – magyarázta Zsigmond, egyrészt bizonyos betegségek esetén, amelyek ellenjavallják a hüvelyi szülést, másrészt sürgősségi esetekben, amikor a megkezdett hüvelyi szülés elakad vagy rosszul van a baba. Harmadrészt kérésre is megtörténhet, amikor a kismama kifejezetten ezt igényli. Állami ellátásban hivatalosan csak az első kettőre van lehetőség, mivel a biztosító nem fogadja el megfelelő indikációként a műtétét megtérítéséhez azt, hogy a beteg kérte; magánkórház esetében, amikor gyakorlatilag mindenért a beteg fizet, természetesen elvégzik a műtétet. Zsigmond véleménye szerint a kérésre történő császármetszés 5-10 százalékkal emeli a magánklinikákon a beavatkozások arányát az állami intézményekhez képest.

Fotó: wikipedia.com


Állami kórházban, amennyiben felmerül a császármetszés lehetősége, azt a előírás szerint az osztályvezető főorvosnak kell jóváhagynia. Addig nem lehet műtéti beavatkozást végezni, amíg ő rá nem bólint. „Megvannak a protokollok, hogy mikor végzünk császármetszést, például téraránytalanság, farfekvés, szűk medence vagy túl nagy magzat esetén. Ilyenkor legalább telefonon értesítenek és ismertetik az esetet, ha szükséges, én is bejövök, és ellenőrzöm, és csak utána végezhetnek műtétet. Ez általában minden kórházban így van. A felelősségvállalás miatt is meg kell várni az osztályvezető jóváhagyását” – magyarázta Szabó Sándor.

Az egészségügyi világszervezet adatai szerint 2008-ban Romániában a császármetszések aránya 23,6 százalék volt, vagyis ha némiképp túlzónak is vesszük a Hotnews által említett arányt, akkor is egyértelmű a növekedés. De ez az emelkedés nem példa nélküli: míg Magyarországon 2008-ban, szintén a világszervezet adatai szerint 28 százalékos volt a császármetszések aránya, addig 2011-ben a csaszermetszesek.hu szerint már 33,5 százalék. A székelyudvarhelyi kórház szülészetének vezetője szerint

tény, hogy a világon mindenhol megemelkedett a császármetszések száma.

A megkérdezett nőgyógyászok egyetértenek abban, hogy a beavatkozást kérő nők leggyakoribb motivációja, hogy félnek a fájdalomtól, és azt hiszik, hogy császármetszéssel minden probléma megoldódik, és nem léphet fel semmilyen komplikáció. Ha tájékoztatják is őket a kockázatokról, a döntés alapvetően az övék.

Zsigmond István
„Az általam ismert orvosok általában megpróbálják meggyőzni a kismamákat, hogy a természetes szülés az egészséges, és a császármetszésre úgy tekintünk, mint egy B tervre, ha az nem működik. Nem hiszem, hogy a kommunikáción múlna, hiszen mi mindenkit felvilágosítunk, de van, akit meg lehet győzni és van, akit nem. Nekünk kötelességünk, hogy felvilágosítsuk, és elmondjuk a kockázatait, a lehetséges szövődményeit, hogy melyek az előnyei és melyek a hátrányai, de azon felül a páciens dönt. Nem követik már vakon az orvost” – magyarázta Zsigmond István.

Szabó Sándor szerint, amikor a hozzájuk forduló terhes nőknek elmagyarázzák, hogy az állami szülészeten nem lehet "csak úgy" kérésre császármetszést végezni, rendszerint elmennek egy magánkórházba, ahol jó pénzért elvégzik.

„Újabban már bővebben, írásban is tájékoztatjuk a várandós anyákat, amelyben le van írva, hogy a császármetszés egy műtét, így tízszer gyakoribb a fertőzés veszélye, mint egy spontán szülés esetében, a vérvesztés is duplája, és érzéstelenítéssel kapcsolatos szövődmények is lehetnek. Ennek ellenére elég nagy a nyomás, hogy végezzük el a császármetszést” – magyarázta Szabó, aki azt is elmondta, hogy

összességében a császármetszéssel történő szülés sem könnyebb,

hiszen nehezebb a gyerekágyi időszak, később, csak 7-8 nap után mehetnek haza, és a műtét utáni periódus is fájdalmasabb, mint a természetes szülés után.

A hüvelyi szülés esetén a fájdalom csökkentésére használt epidurális érzéstelenítés nem mindig megoldás, hiszen ezzel csak a vajúdás időszakát lehet fájdalommentesíteni, a kitolás időszakára ideális esetben a zsibbasztó hatása el kellene, hogy múljon, mert akkor már szükség van a kismama részvételére is, hogy érezze a tolófájdalmat. Másrészt érzéstelenített szülés is jórészt csak a magánklinikákon lehetséges, az állami kórházakban ebben az esetben is bonyolultabb a helyzet, mert a hatóanyagról a páciens kell gondoskodjon, és külön altatóorvos is kell hozzá - az pedig nem mindig áll rendelkezésre. Szabó Sándor is arról számol be, hogy bár elméletileg Székelyudvarhelyen lehetséges az érzéstelenített szülés, de jelen pillanatban nincs elég altatóorvosa a kórháznak, a szülészetre már nem jut. „Bár szeretnénk, de jelenleg nem tudjuk megoldani az érzéstelenítést, nincsenek meg hozzá a személyzeti feltételek” – magyarázta.

A császármetszések számának emelkedésében amellett, hogy a nők kérik, az orvos-beteg viszony megváltozása, az orvosok hozzáállása,

az orvosi műhibaperektől való félelem is szerepet játszik.

Zsigmond István szerint manapság egyre értékesebbnek számít egy gyermek. Az emberek már nem fogadják el, hogy lehet sikertelen a szülés, születhet sérült gyerek, és emiatt megszaporodtak a műhibaperek is. A betegek pedig azt hiszik, hogy császármetszéssel mindez megelőzhető.

„Míg régebben a farfekvésű baba esetén csak akkor engedélyezték a császármetszést, ha volt egy kisebb probléma is, addig manapság mindenhol bevett, hogy ha az első gyerek farfekvésű, akkor császármetszéssel jön a világra. Régebben még elfogadták, hogy szülés közben komplikációk léphetnek fel, és emiatt egy-két baba sérülhet a rosszul sikerült szülés miatt. A császármetszéssel el lehet kerülni azt a 2-3 százaléknyi komplikációt, ami eddig felléphetett. Én személy szerint azt hiszem, ez a fő oka annak, hogy megnövekedett a császármetszések aránya” – magyarázta a Gynia vezetője.

Szabó Sándor is egyetért a HotNews cikkének érvelésével, amely szerint az orvosok félnek az utólagos felelősségre vonástól, ezért inkább elvégzik a műtétet. Véleménye szerint valós orvosi indikációja a császármetszések kevesebb, mint 20 százalékának lenne. „Nálunk még nem olyan gyakori, de előbb-utóbb ide is begyűrűzik az, hogy olyasmiért is beperelik az orvost, amiért nem kellene. A császármetszés pedig egyszerűbb, fél óra alatt elvégzik, ami hüvelyi szülés esetén akár 12-13 óra hosszúra is elhúzódhat. Az orvosnak ebből annyi haszna van, hogy sokkal kényelmesebb” – mesélte.

Ugyanakkor Zsigmond azt hangsúlyozza, hogy egy szülés levezetése végeredményben lehet könnyebb, kevésbé stresszes, mint a műtét. „Inkább az lehet a problémás, hogy a szülés kevésbé kiszámítható. A császármetszés nagy műtét, néha komplikációkkal és stresszesebb pillanatokkal. És lehet egy olyan aspektusa is, hogy rövidebb ideig tart, de azért nem minden orvos olyan, hogy csak a saját idejét nézi”- nyilatkozta.

Bár egyik általunk megkérdezett orvos sem tért ki erre a szempontra, de az olvasók és több állami kórházban kezelt kismama is jelezte, hogy

egy-egy császármetszéssel magasabb csúszópénz is jár az orvosnak,

így még inkább érthető, hogy az állami alkalmazottak is szívesen bevállalják a műtétet. Papíron pedig könnyen lehet orvosi indikációt is találni.





ÉletmódRSS