2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Verespatakon 1 milliárdot ér egyetlen kimeszelt pajta

Sipos Zoltán 2003. december 09. 20:16, utolsó frissítés: 20:01

A Gold Corporation túl sok pénzt fektetett be Verespatakon, semhogy lenyelje az esetleges buktát, a lakosság #b#nem enged#/b#, Fehér megye prefektusa általánosságokba burkolózik. Az uniós környezetvédelmi bizottság szkeptikus.





Nem az aranykitermelést ellenzi az Európai Unió, hanem a környezetszennyezést – mondták az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottságának tagjai hétfőn a Fehér megye prefektusával, Mugurel Viorel Sarbu-val folytatott tárgyaláson. Sarbu egyetért – mint mondja, a prefektúra álláspontja is semleges az aranykitermeléssel kapcsolatban – amennyiben a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) betartja az érvényben levő törvényeket.

Az uniós szakértők azonban szemmel láthatóan elégedetlenek: miután hangsúlyozták, konkrét válaszokat várnak, a víz ciánszennyezésével kapcsolatos aggodalmaikra Sarbu csak annyit tartott fontosnak közölni, a román törvénykezés már átvette az uniós vízügyi szabályozás 85%-át, illetve a hulladék-szabályok 90%-át. Ugyanakkor a prefektus hangsúlyozta, hogy amennyiben törvénytelenséget észlelnek, felfüggesztik a beruházást.


Mire megépül a gát, mentési tervek is lesznek

Az aranykitermeléshez jókora ülepítőtó is szükséges. Az RMGC váltig állítja, ebbe káros mennyiségű cián nem kerülhet, de ettől függetlenül is nyugtalanító, mi történik a sűrűn lakott Aranyos völgyével, ha gátszakdás esetén a 180 méter magas víztömeg megindul. A bizottság emellett hiányolta a környezetterhelési tanulmányt is.

Sarbu elmondása szerint a tanulmány a törvénykezés módosulása miatt késik, s csak az RMGC tudja megmondani, mikor lesz kész. Ami pedig a gátszakadás veszélyét illeti, a prefektus elmondta: biztos benne, hogy mire megépül a gát, a mentési terveket is kidolgozzák. Majd hozzátette: ez a polgári védelem hatásköre.

Az uniós bizottság ezután az Richard Hill RMGC-igazgatóval, illetve a cég vezetőségével tárgyalt zárt ajtók mögött, míg a sajtóval Adrian Dascalu, a cég PR-menedzsere foglalkozott. Dascalu minden aggodalmat eloszlat: a ciános aranykitermelés az 1930-as évekből származó technika ugyan, de ennek új változata, az ún. INKO-rendszer révén az ülepítőtóba jutó ciánmennyiség az EU-határértéknél tízszer kevesebb.

Elcsúszott a jövő? Szánkázó gyerekek Verespatak főutcájánElcsúszott a jövő? Szánkázó gyerekek Verespatak főutcáján


Az RMGC nem sért törvényt: túl sok pénzt veszítene

Spanyolországban ezzel a módszerrel jelenleg is folyik a kitermelés, és évek óta nem tapasztaltak semmilyen rendellenességet – tájékoztat a PR-menedzser, majd hozzáteszi: kötelezettséget vállaltak a Verespatakon jelenleg is működő, teljesen korszerűtlen és környezetszennyező aranybánya felszámolására, illetve az azáltal okozott természeti károk semlegesítésére.

A RMGC-kitermelés 17 évig folyik majd, az első három évben 2000 embert foglalkoztatnának, ez a szám azonban a kitermelés felfutásakor körülbelül 450-re csökkenne.

– Nagyon sok pénzt fektetünk be Verespatakon, így nem engedhetjük meg magunknak, hogy a román törvénykezés vagy az uniós szabályozás megsértése miatt leállítsák a kitermelést – mondta Dascalu. Érdeklődésünkre azt is elmondja, hogy a kitermelés gyakorlatban nem érintené a települést – a verespatakiak elköltöztetése azért indokolt, mert egy uniós szabályozás szerint a bánya körüli 500 méteres körzetben nem lehet emberi település.

Románia ugyan még nem fogadta el ezt a szabályt, azonban ha az országban is érvénybe lép, akkor nem szeretnék, ha ez gondot okozna. A verespatakiak ingatlanjait így felvásárolja a RMGC: saját kritériumrendszert alkalmaznak, ami szerint felbecsülik az ingatlan értékét – egy átlagos ház Dascalu szerint 30-40 ezer dollárt ér, a vállalat ezen kívül 2000 dollárt fizet a költözködési költségeket fedezendő. A vállalat jelenleg a verespataki ingatlanok 35%-át birtokolja.

A lakosság, miután eladta házát és telkét a vállalatnak, a hegy lábánál levő, RMGC által felépített Piatra Alba nevű településre (itt egy ház ára 20 000 dollár körül alakul), vagy pedig egy új, ugyancsak RMGC által felhúzott gyulafehérvári negyedbe költözhet. Természetesen egyik változat sem kötelező – mondja Dascalu – a lakosok végső soron oda költözhetnek, ahová a szívük akarja.

Ahol a madár sem jár: elhagyatott, műemlék-értékű házakAhol a madár sem jár: elhagyatott, műemlék-értékű házak


A verespatakiak bizalmatlanok és nem engednek

Verespatakra érve groteszk látvány fogad: a falu határában hatalmas reklámpannó, mely megköszöni a Rosia Montana Gold Corpartion nagylelkű befektetését, a villanyoszlopokon piros-sárga-kék zászlócskák – mintha valamilyen orwelli hangulatú, állandó népünnepély lenne a faluban

A faluközpontban nyugati autók, elhagyatott házak és düledező kerítések – szinte mindegyiken ott a kék tábla, miszerint az épület az RMGC tulajdona. Egyes házakon további táblát is látni, azt írja rajta: ez a ház műemlék... Egy autószerelő műhely mellett megállunk – az ott dolgozó fiatal srácok gyanakvóan méregetnek, majd csókolomot köszönnek és összesúgnak: "ez biztosan újságíró..."

Mindenhol a környező falvak lakóinak hirdetései – ilyen-olyan ingatlanok eladók. Az utcákon szinte senki nem jár, ha pedig szembejön valaki, tekintetéből azonnal látjuk, hogy nem szívesen állna szóba velünk. Egy szépen tatarozott, Információs központfeliratú ház előtt állunk meg.

A központban egy kedves titkárnő kávéval fogad – a tágas teremben kellemes meleg, padlószőnyeg, internet-kapcsolatos számítógép, valamint térképek, makettek, promóciós anyagok a RMGC projektjéről. Nagy pannókon fotók: boldogan mosolygó helybéliek, akik már beköltöztek új házukba. A fényképeken hifi-tornyot, mosógépet, nyugati autót látni – a szövegek: "nem bántam meg, hogy eladtam a házam. Az első lépés volt nehéz, azután már minden magától jött. Az RMGC betartotta a szavát."


Kimeszelt pajtáért 1 milliárdot adnak – ha az egy fejesé

Következő állomás a központban levő italmérés: itt öregek és fiatalok vitatkoznak felháborodottan, percenként sok milliárd röpköd a levegőben, de végül mindenki egyetért. – Nem adom oda a házam ezeknek – mondják. A csaposnő felcsattan, mikor megkérdezzük a vitázóktól, hogy odaülhetünk-e: szépen kéri, interjút ne az ő kocsmájában készítsünk, menjünk inkább ki.

A vitatkozók azonban meggyőzik, hogy maradhassunk, leülünk, és azonnal elárasztanak a panaszok: azt hisszük, ők milliárdosok? Hát nem. Egy pillanatig se higgyünk a falubeli "fejeseknek". Persze ők szépen megszedték magukat, az RMGC főmérnöke ablakokat vágott pajtájának a falára, kimeszelte a deszkafalakat, beállított egy ágyat, és lakóházként több, mint egy milliárdért adta el a vállalatnak.

Másvalaki 200 diófa-vesszőt szúrt le a kertjébe, s diófákként passzolta el. "– Az én alig 30 éves lakásomra és négyszáz szilvafámra alig adnak 800 milliót. Hova menjek azzal a pénzzel?" – mondja egy fiatal férfi. Itt a központban mindenki hazudni fog nekünk – mondja az asztaltársaság – de menjünk csak ki a falu végébe, és az ott lakókkal beszélgessünk.

Az RMGC csak akkor alkalmaz helybélit, ha az illetőnek kapcsolataik vannak. A polgármester összes rokona az RMGC-nél dolgozik, több, mint 15 milliós a fizetésük – mondja nyugodt hangon egy harmincas férfi, akit egy sikátorban szólítunk meg. – Látják ezt a sok nyugati autót? Hát nem a mieink, az RMGC-seké. És nem tudni, milyen alapon veszik fel oda az embereket.

Mi köze például a bányászathoz annak a fiatalnak, aki a minap járt nálunk győzködni minket, hogy adjuk el a házunkat? Megkérdeztem, teológiát végzett Galacon. Leginkább Déváról hoznak munkásokat, mi, akik eddig bányászok voltunk, ülünk és nézzük, amint mások dolgoznak. Előfordult olyan is, hogy nyugdíjasokat alkalmaztak.


– Sok dolog megkérdőjelezhető

a projekt kapcsán – nyilatkozik lapunknak Jonas Sjöstedt, az EP környezetvédelmi bizottságának tagja. – Nagyon bonyolult ez a befektetés – itt lenne Európa legnagyobb külszíni fejtésű aranybányája, a kitermeléshez ciánt használnak, ami veszélyes lehet a környezetre, amennyiben nem megfelelő technológiát használnak. Ezenkívül a víztároló, illetve a gát hatalmas környezeti változást fog okozni, és ezt a helybéli lakosság is megsínyli. Meg kell vizsgálnunk az összes aspektust, mielőtt ítéletet hoznánk. Romániában nagyon sok baj van a környezetvédelemmel, és tudjuk, hogy az ország GDP-jének csak nagyon kis hányadát költi ilyen célokra.


A lakosság 80%-a ellenzi a kitermelést

A bizottság tagjai közben a helybéliekkel, illetve a civil szervezetek képviselőivel találkoznak egy, az RMGC információs központjával szemben levő, Bufet feliratú épületben. Körülbelül 100, lelkes ember gyűlt össze a girlandokkal feldíszített teremben – a polgármester nem vett részt a találkozón. "– A lakosság szerint ezeknek a hegyeknek más sorsuk kellene legyen" – mondja Eugen David, az helyiek érdekvédelmi egyesületének, az Alburnus Maior-nak az elnöke.

Ünneplésre nincsen ok: helybéliekkel, illetve civil szervezetekkel találkozott a környezetvédelmi bizottság a girlandokkal díszített terembenÜnneplésre nincsen ok: helybéliekkel, illetve civil szervezetekkel találkozott a környezetvédelmi bizottság a girlandokkal díszített teremben


Mindenki a beruházásról beszél, de senki nem kérdezte meg a lakosságot, hogy akarják-e ezt – szólal fel Stephanie Roth, az Alburnus Maior tagja. – A jelenlegi polgármestert két évvel ezelőtt választották. Programja egyetlen pontból állt – ha megválasztják, nem engedi az RMGC-t bányászni. A lakosság 80%-a rá szavazott – ez, azt hiszem, eléggé fontos jelzés arra vonatkozóan, hogy mi a helybéliek akarata. A polgármester megválasztása után nem sokkal már az aranykitermelés pártolójaként szerepelt.

– Az Európai Unió támogatja a felelősségteljes bányászatot, az olyan vállalatokat, melyek nem rövid távú nyereséget remélnek, hanem a környezet védelmére is hangsúlyt fektetnek – kezdi beszédét Jonas Sjöstedt EP-képviselő. Nem csak Románia küzd ilyen gondokkal – szerte a világon jelen vannak a multinacionális vállalatok. A legfontosabb az, hogy a hatóságok és a törvénykezés kordában tudják tartani őket.

A jelenlevő bizottság szerepe az, hogy megvizsgálja: Románia, mint a jövőben EU-hoz csatlakozni kívánó ország, betartja-e az uniós környezetvédelmi törvénykezést, illetve hogy tiszteletben tartja-e a helyiek akaratát. Az uniós szabályok tiszteletben tartása nélkül Románia nem csatlakozhat az unióhoz.

– De senki nem tartja be a törvényeket Romániában! – kiáltja be valaki a tömegből.

– Tudom – szólja el magát Sjöstedt –, majd gyorsan másra tereli a szót.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS