2017. június 26. hétfőJános
26°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Jövedelmünk harmadát élelmiszerre fordítjuk

Szőcs Csongor-Ernő 2013. március 14. 13:27, utolsó frissítés: 18:10

Húsra már többet költünk, mint péktermékekre, zöldségekre ugyanannyit, mint dohányra. Hogyan változtak a fogyasztói kosár súlyai, és hogy állunk az európai átlaghoz képest?


Gyakran hallani a havi, éves inflációs adatokról, amit a köznyelv csak az átlagos drágulási szintként ismer. A mutató alapja a fogyasztói árindex, ami azt méri, hogy miként változnak a háztartások által az árukért és szolgáltatásokért fizetett árak.

>> Tovább a Kosztkontroll oldalra!


kosztkontroll.transindex.ro
A fogyasztói kosárban azonban nem egyforma súllyal esnek latba a termékek, a sok ezer terméket és szolgáltatást több mint száz csoportba osztják szét, az arányokat a háztartások fogyasztási szokásainak rendszeres felülvizsgálatával határozzák meg. Így a fogyasztói árindex összetevőinek súlya alapján következtetni lehet rá, hogy milyen elem mennyire fontos szerepet játszik a családi költségvetésben.


Ahhoz, hogy az árváltozásokat szorosan figyelemmel lehessen követni,

több nagy- és kisvárosban, illetve faluban követi az Országos Statisztikai Hivatal (INS) a fogyasztói szokások alakulását. A kosár ugyanis nem feltétlenül ugyanaz minden helyszínen: elképzelhető például, hogy egy kisebb községben áruházi termékekből nem áll rendelkezésre akkora választék, mint egy nagyvárosban, egy vidéki háztartás tagjai például valószínűleg többet költenek üzemanyagra, mint egy városi háztartás (mivel nagyobbak a távolságok, messzebb vannak az iskolák és a boltok) – derül ki a fogyasztói árindex módszertani leírásából.

A kosarak tartalmát rendszeresen frissítik, hogy tükrözze a fogyasztási szokások változásait, például azt, ha az emberek egyre több bioélelmiszert vásárolnak. Az Európai Unió tagállamainak statisztikai hivatalai a különféle árukból és szolgáltatásokból egy olyan „kosarat” állítanak össze, amely reprezentatív módon tükrözi az adott ország különféle háztartásainak fogyasztási szokásait. Erre a célra a harmonizált fogyasztói árindexet (HICP) hoztak létre, az egységes jelentési standardoknak köszönhetően pedig a tagállami adatok összehasonlíthatók.

Az összesített árinfláció méréséhez a kosárban lévő termékcsoportokat tizenkét kategóriába sorolják. A romániai fogyasztói kosárban továbbra is az élelmiszerek és alkoholmentes italok játsszák a legnagyobb szerepet, a lakosság keresetének 32%-át fordítja erre a célra.



Ez a legmagasabb arány az EU-ban. Egy romániai háztartás kétszer annyit költ élelmiszerre, mint egy átlag európai, de még a szomszédos országokhoz képest is keresetünk nagyobb részét fordítjuk erre a célra. Keresetünkhöz képest túl drágák az élelmiszerek, vagy csak egyszerűen többet eszünk, mint a szomszédjaink?



Ha viszont sokat költünk élelmiszerre, van, amire kevesebb jut, például éttermekre, hotelekre. Harmad akkora összeget fordítunk ezekre a célokra, mint átlagos európai társaink.



A szabadidő és kultúra súlya azt mutatja, az országban feleannyit tudunk szórakozásra költeni, mint az EU-s átlag.



A lakbérre, számlakra jutó összeg-arány viszont nem tér el jelentősen az átlagtól, jövedelmünk 11,57%-a megy el erre. Németországban dupla ekkora súlya van ennek. Magasabbak a számladíjak és a lakbérek? Részben igen, viszont a magasabb arány annak is köszönhető, hogy a nyugati országokban a lakosság nagyobb része él bérben, mint Romániában, ahol jellemzően a legtöbben saját lakásunkban laknak, még akkor is, ha kölcsönt kell felvegyenek ennek megvásárlására.



Egy átlagos romániai háztartás jövedelmének 6%-át alkoholra és cigarettára, 5%-át ruhaneműre és cipőre, 5%-át háztartási berendezésekre fordítja, míg egészségügyre a családi büdzsé 7%-a, közlekedésre 12%-a, kommunikációra 6%-a, oktatási célra 1%-a jut. A fogyasztói kosár most felsorolt elemeinek a súlyát tekintve nincs jelentős eltérés az ország és az EU-s átlag között.






De melyik ételre, italra költünk a legtöbbet?

Bár soknak tűnik a 32%-os arány, 2004-ben még egy átlagos romániai család bevételének 41%-át fordította élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Ez szinte minden évben csökkent azóta, kivételt a gazdasági válság évei képeznek.



Ha az élelmiszer és alkoholmentes italok, valamint az alkoholos italok kategória különböző elemeit együtt vizsgáljuk, kiderül, hogy a hústermékek játszanak a legfontosabb szerepet egy romániai család kiadásaiban, az étel-ital költségek negyede megy el erre. Kenyérre, dohánytermékekre, tejtermékekre, és zöldségekre is sokat fordítunk, gyümölcsre viszont viszonylag keveset.



2005-ben még a péktermékek voltak a legfontosabb tételei az élelmiszerek és italok alkotta bevásárlókosárnak.



Az Európai Unió átlagában is a hústermékek a legfontosabb kiadások a fogyasztói kosár élelmiszer/ital kategóriáin belül, a dohánytermékek és péktermékek pedig ugyanakkora súlyt kapnak. Gyümölcsre, ásványvízre és halra, valamint sörre és borra többet fordít az európai állampolgár, mint a romániai, tejtermékekre és zöldségekre viszont a jövedelme kisebb része jut.



Ez persze nem azt jelenti, hogy mennyiségileg is kevesebb fogy ezekből a termékekből, ugyanis míg Németországban a nettó átlagbér 2234 euró, addig nálunk mindössze 352 euró. Tehát míg egy németországi lakos esetén a kosár 10%-a 223 eurót jelent, nálunk csak 35-öt, a fogyasztási termékek áraiban pedig nincs 8-9-szeres különbség, legfeljebb 1,5-2-szeres.




ÉletmódRSS