Sízés a Mikulás földjén: jelentés Lappföldről
Szabó Annamária 2013. február 14. 09:26, utolsó frissítés: 09:26Este csodálatosak a fények, bárányok helyett rénszarvasok legelésznek a kertben, a madarak az ember tenyeréből esznek.
Dániai multikulti baráti társasággal kitaláltuk, hogy elmegyünk a Mikulás földjére sízni, hátha látunk északi fényt, és simogathatunk rénszarvast. Bár végül minden nem teljesen az előzetes tervek szerint alakult - az északi fény helyett ködöt és felhőt láttunk, a rénszarvasok meg félve elfutottak, egyáltalán nem bántuk meg a választásunkat.
Szóval miért is érdemes akkor Lappföldre menni sízni?
Mert este csodálatos fények vannak még akkor is, amikor az északi fényt nem látni; bárányok helyett rénszarvasok legelésznek a kertben, vagy akár a házőrző feladatát látják el; itt van Skandinávia legnagyobb sífutó-paradicsoma Finnország harmadik legnagyobb nemzeti parkjában.
Mert kedves összkomfortos (padlófűtés, beépített elektromos szauna, kábeltévé stb.) faházakban lakhatunk (részletek itt). Mert kiváló minőségű friss hóval fedett, kivilágított sípályák vannak kezdőknek és haladóknak (pályatérkép itt tekinthető meg).
Kocsmázni is lehet, de nem ajánlatos, hacsak nem akarunk 7 eurót fizetni egy helyi csapolt sörért és mellé ízes finn népi muzsikát hallgatni. Vendéglőzni is lehet: van rénszarvassült vagy füstölt rénszarvascsemege, de készüljünk fel rá, hogy az árak borsosak (min. 25-30 euró egy vacsi). A helyiek viszont nagyon kedvesek, mosolygósak, segítőkészek és beszédesek - ha angolul nem megy, akkor kézzel-lábbal és mosollyal komunikálnak.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!