2018. február 18. vasárnapBernadett
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Drogjelentés: nincs okunk a lazulásra

2012. november 23. 09:50, utolsó frissítés: 09:50

Bár a novemberben kiadott jelentés szerint Románia a drogok előfordulása tekintetében az utolsók között van, azért még ne ünnepeljünk: nálunk növekvőben a fogyasztók száma.


A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) november 15-én tette közzé idei éves jelentését, amely az Európai Uniós tagállamok, illetve Norvégia, Törökország és Horvátország éves drogjelentését szintetizálja. Az európai összesített rangsorban a különböző kábítószerek - pl. kannabisz, kokain, ecstasy, amfetaminok - előfordulásának tekintetében az utolsók között van Románia, de ettől még semmi okunk az örömre, mert - az európai trendekkel ellentétben - nálunk lassan emelkedik a drogfogyasztók száma.

A jelentés legfontosabb megállapítása, hogy Európában egyre összetettebb a stimulánsok piaca. A porok és tabletták egyre inkább szélesedő választékával találkozhatnak a fogyasztók. Bár a piac fő szereplői továbbra is a kokain, az ecstasy és az amfetaminok, manapság egyre több, újonnan megjelenő szintetikus kábítószerrel kell versenyezniük, például a katinonokkal, az új pszichoaktív anyagok egyik legnagyobb csoportjával.


Az Európai Unióban idén körülbelül hetente azonosítottak egy új anyagot

az illetékesek, ez pedig az egy év alatt bejelentett anyagok számát tekintve rekord: 2011-ben 49, 2010-ben 41, 2009-ben 24 új dizájner drogról szereztek tudomást a hatóságok. 2011-ben különösen figyelemreméltó volt a bejelentett anyagok számának növekedése és sokfélesége. A tavaly bejelentett új kábítószerek mindegyike szintetikus anyag volt. És ez egyelőre a 2012-ben bejelentettekre is igaz.




Az ügynökség szerint a fogyasztók szemében ezek a dizájner drogok és a klasszikus kábítószerek bizonyos mértékig „felcserélhetők” egymással, így a választásukat olyan tényezők is befolyásolják, mint a hozzáférhetőség, az ár és a tisztaság, ami változékonnyá teszi a piacot. Az érintettek pedig hajlamosabbak átállni a dizájner drogokra, mivel azok olcsóbbak és nagyon hatásosak. A szerhasználók gyakran nincsenek is tisztában azzal, hogy ténylegesen mit vásárolnak. Az új szerek terjedését ráadásul egy kokain és heroin hiány is elősegítette, idén rekordszámú online üzletet találtak, amely ilyen új szereket forgalmazott - 2010-hez képest a számuk megnégyszereződött.

A jelenséggel kapcsolatban Cecilia Malmström, a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáért is felelős európai biztos így nyilatkozott: „A stimulánsok és a szintetikus szerek központi szerepet játszanak az európai kábítószerhelyzet alakulásában, mivel egy gyorsan forgó, változékony, nehezen ellenőrizhető piacot jelentenek. A fiatalok a porok és tabletták soha nem látott széles választékával találják szemben magukat.”

"Egyszerűen arról van szó, hogy a drogpiac felfedezett néhány kiskaput az egységesen leszabályozott klasszikus kábítószerek európai piacán. A kábítószerekkel kapcsolatos szabályozás annyira egységesé vált, hogy a piacnak kevés esélye maradt ezek kijátszására. Az új pszichoaktív drogok esetében azonban ez az egységes szabályozás még várat magára, így logikus, hogy ezen a terülten próbálkoznak. Romániában viszont minden kábításra alkalmas kémiai vegyületet tiltanak" – magyarázata a Transindexnek Dégi Csaba drogprevenciós szakember.

Roman Sakovich fotóművész képein egyszerre mutatja be a fogyasztók függőségének kialakulása előtti és utáni állapotát <i>(Fotók: romansakovich.co.uk)</i>Roman Sakovich fotóművész képein egyszerre mutatja be a fogyasztók függőségének kialakulása előtti és utáni állapotát (Fotók: romansakovich.co.uk)


Az elmúlt évtizedben Európán belül a kokain lett a legáltalánosabban használt tiltott stimuláns szer,

de már megfigyelhetőek a használat és presztízs csökkenésének jelei. Élete folyamán körülbelül 15,5 millió felnőtt európai lakos próbálta már ki a kokaint, és nagyjából 4 millióan használták az elmúlt évben is. Bár a stimuláns kábítószereken belül még mindig jelentős szerepe van a kokainnak, a jelentés szerzői szerint az adatokból arra lehet következtetni, hogy a népszerűsége és „presztízsdrog” jellege kezd visszaszorulni.

Néhány országban ugyan még mindig emelkedő kokainfogyasztásról számoltak be, a friss felmérések alapján azokban az országokban is vannak már pozitív jelek, ahol eddig nagyon magas volt az előfordulása. Dánia, Írország, Spanyolország, Olaszország és az Egyesült Királyság – az öt legmagasabb előfordulással rendelkező ország – például az elmúlt évi kokainhasználat bizonyos mértékű visszaeséséről számolt be a fiatal felnőttek körében. A kokain népszerűségének a csökkenésére utalhat, hogy 2006 óta folyamatosan csökken a kokainlefoglalások száma, illetve az is, hogy egyre kevesebb szerhasználó kér kezelést kokainproblémák miatt.

A kokain prevalenciája (előfordulási gyakorisága) szempontjából Románia az utolsó helyen van Európában, a felnőtt lakosság tekintetében 0,3%-os, a fiatal felnőtt lakosság tekintetében pedig 0,7%-os az előfordulási aránya.

Az amfetaminok (az amfetamin és a metamfetamin összefoglaló neve) használata Európában összességében továbbra is alacsonyabb szintű, mint a kokainé, viszont aggasztó, hogy a két szer közül a metamfetamin használata egész Európában elkezdett terjedni, holott eddig túlnyomórészt csak Csehországra és Szlovákiára korlátozódott.



A heroinnak az 1970-es évek óta központi szerepe van az európai drogproblémán belül, és EU-ban a kábítószerrel összefüggő megbetegedések és halálesetek legnagyobb részéért még mindig a heroinhasználat tehető felelőssé. Bár a heroinnal összefüggő problémák ma is fennállnak, az intenzitásuk csökkent, és tovább fog csökkenni:

a heroin kevésbé fog központi szerepet játszani,

mivel folyamatosan csökken a heroinhasználatot megkezdők száma is - állítják a jelentéstevők. A heroinfogyasztással összefüggésben tovább csökkent a bűncselekmények száma is. A heroinhasználat visszaesése különösen azokban az országokban volt szembetűnő, ahol annak járványszerű elterjedése régóta jelen van, például Olaszországban, Portugáliában és az Egyesült Királyságban.

A jelentés további kiemelt témája a kábítószer-használat kezelésének a biztosítása az európai börtönökben, mivel a vizsgálatok azt jelzik, hogy a fogvatartottak körében sokkal gyakrabban fordulnak elő drogproblémák, mint a normál népesség körében. Ha például a heroint vesszük alapul, ezt a normál népesség kevesebb mint 1%-a próbálta ki, ezzel szemben a fogvatartottak között akár 15-39% közötti is lehet a szerhasználat előfordulása.

Bár egész Európát tekintve csökken az intravénás droghasználat, a kezelés alatt álló betegek adatai összességében az opioidok injektálásának (különösen a heroin injektálásának) csökkenését jelzik, de a szerhasználattal összefüggő fertőző betegségek terjedése árnyalja a képet. Az intravénás szerhasználók továbbra is a legveszélyeztetettebb csoportok közé tartoznak a kábítószer-használattal összefüggő egészségügyi problémák, így a vérrel terjedő fertőzések (pl. HIV/AIDS, hepatitis B, C), illetve a túladagolás és a kábítószer okozta halálozás szempontjából.



A helyzet Romániában különösen súlyos, míg az elmúlt tíz évben az EU-ban komoly előrelépések történtek a szerhasználók körében előforduló HIV-fertőzések tekintetében - itt többek között a prevenciós, a kezelési és az ártalomcsökkentő intézkedéseket kell kiemelni - addig

Romániában 2011-ben valóságos HIV-fertőzés járvány tört ki.

Míg 2010-ben 6 intravénás szerhasználatból eredő fertőzést regisztráltak, addig 2011-ben már 114-re emelkedett ez a szám.

"Már nagyon rég erről beszélek. A drogfogyasztás nem egy egyéni történet, ha nincs egy prevenciós rendszer a háttérben, nem csináltunk semmit. Romániában a drogfogyasztók körében azért ugrott meg a HIV-fertőzöttek száma, mert nincs tűcsere és nincs prevenció. Az intravénás drogfogyasztók körében az elmúlt 7-8 évben hihetetlen hepatitis C fertőzöttségi arányokat láttunk, a fogyasztók háromnegyede fertőzött volt. Ez pedig a HIV-járvány kirobbanásának egy előjele. Erre pedig nálunk nem figyeltek eléggé. A román állam például csak a börtönökben finanszírozta a tűcsere programot. Az utcai fogyasztás tűcsere programját külföldi szervezetek finanszírozták, amelyek az ország EU-s taggá válásával már úgy gondolták, hogy most már Romániai is egy demokratikus ország lett, s meg tudjuk mi úgy is oldani ezt a problémát, hogy nem gyakorolnak állandó nyomást. Az állam pedig elfelejtette ezt a kérdést, s most látjuk ennek az eredményét" - nyilatkozta az esetről Dégi.



"A drogfogyasztással összefüggő egészségügyi kockázatok terén katasztrofálisan állunk. Erre pedig más magyarázat nincs, csak az, hogy a rendszer a törvényi szigorításokon kívül nem hajlandó más problémamegoldásra. Ez a romániai drogmegelőző rendszernek egy tünete. Mert ez azt jelenti, hogy olyan fajta fogyasztás van a háttérben, amit nem tudunk kezelni. Ahhoz, hogy valaki megvívja a harcát a drogokkal, két dolognak kell jól működnie: a prevenciónak és a kezelésnek. Nálunk épp ezek nem működnek rendesen" - egészítette ki a szakember.

Európában a leggyakrabban használt tiltott kábítószer a kannabisz,

élete folyamán az európai felnőtt lakosság 23,7%-a, a fiatal felnőtteknek pedig 32,5%-a próbálta ki. A szer fogyasztása szempontjából Románia az országok közül az utolsó helyen van, a felnőttek 1,6%-a, míg a fiatal felnőttek 3%-a próbálta csak ki. A legfrissebb európai adatok szerint az elmúlt évi kannabisz-használat összességében stabil vagy csökkenő tendenciát mutat a fiatal felnőttek körében.

A jelentés viszont azt is megjegyzi - ami a pozitív képet mérsékli -, hogy Európa mára jelentős kannabisz-termelő lett, az importált kannabisz termékeket az európai határokon belül termesztett termékek váltják fel. A jelentés 30 adatközlő országa közül 29-ben dokumentáltak valamilyen fajta kannabisz-termesztést. Aggodalomra ad okot az is, hogy az európai felnőtt lakosság 1%-a napi szinten használja a kábítószert, és a kezelésre jelentkező betegek körülbelül 25%-a a kannabiszt nevezi meg az első számú problémát okozó kábítószerként.

Bár a jelentés által felsorolt kábítószerek prevalenciájának szempontjából Romániai az utolsó helyeken áll, ez nem jelenti azt, hogy pozitív lenne a kép, még akkor sem, ha nem vesszük figyelembe a korábban említett HIV-fertőzés járványt.



galeria_8977.JPG
Fotók: Kábítószer Probléma Európában
galeria_8978.JPG
galeria_8979.JPG
galeria_8980.JPG
galeria_8981.JPG


"Egyértelműen nem lehet azt mondani, hogy az adatok torzítanának. A jelentés alapvetően az igen pontos ESPAD kutatásra épül, az viszont gond, hogy a romániai és regionális kutatásokat nem emelik be a jelentésbe annak készítői. Valóban igaz, hogy minden táblázatban Románia az utolsó helyek egyikén szerepel, viszont az, hogy hány százalékról van szó, kevésbé fontos a kirajzolódó drogfogyasztási tendenciánál. A különböző százalékok egyszerűen a kutatók által alkalmazott módszerek miatt is eltérhetnek.

Egy tavalyi 3000 mintán végzett kutatásunkban azt vizsgáltuk meg, hogy mekkora a drogfogyasztási hajlandóság a 12. osztályosok körében, s a mi méréseink szerint 6-7% között mozog, ami nagyobb annál, mint amit a jelentésben írnak. A Barometrul Adolescentei reprezentatív felmérése szerint például majdnem 11%-os a hajlandóság. Ezért azt mondanám, hogy nem a számok a lényegesek" - egészítette ki Dégi.

A fogyasztási mintázatok egyáltalán nem megnyugtatóak Romániában

"A korábbi kutatásokhoz viszonyítva Romániában lassan, de fokozatosan növekvő drogfogyasztási tendencia figyelhető meg. 1999-hez képest, amikor először mértek Romániában, állandó az emelkedés. Ez sokkal fontosabb mutató, mint az, hogy mennyi emberről beszélünk a százalékok szintjén. Európában zajlik egy átállás a klasszikus kábítószerekről a dizájner drogokra. Romániát ez hamarabb érintette, mert már nyakig benne vagyunk ebben a problémában is" - magyarázta.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS