2017. november 23. csütörtökKelemen, Klementina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Genetika kezdõknek -- és halandóknak

Gyöngyi Annamária 2001. szeptember 27. 16:37, utolsó frissítés: 16:37

Czeizel a magyar sztár-genetikus. Õ az a tudós, aki tudományt a laboratóriumok zárt világából igyekszik kihozni a mindennapokba és a laikusok számára is elérhetõvé, használhatóvá tenni. Ennek jegyében született új, érdekfeszítõ kötete is.


A könyv megvásárolható
az Erdélyi Magyar
Könyvklubnál
Czeizel szerint az élet egy meghatározott pillanatában, mégpedig a gyerekvállaláséban, mindannyiunknak bizonyos mértékig genetikussokká kell válnunk, hogy tudatosan felkészülhessünk arra, hogy a lehetõ legegészségesebb utódaink legyenek. Éppen ezért áll a szerzõ egész munkásságának és egyben ennek a könyvének is a középpontjában az öröklõdõ fejlõdési rendellenességek, betegségek megelõzése és a magzat egészségének védelme.

A gének titkai tulajdonképpen az 1974 õszén a Magyar Televízióban kilenc adásban sugárzott, Az öröklõdés titkai nevet viselõ mûsor aktualizált, jelentõsen átdolgozott változata. A könyvet a történelmi és kultúrtörténeti vonatkozások sokassága teszi a humán beállítottságú olvasók számára is rendkívül érdekessé. A gazdag és változatos illusztrációs anyag, melyben a DNS molekula szerkezetének rajza és a statisztikai grafikonok mellett megférnek a görög géniuszok képei, vagy híres festmények reprói, szintén a könyv információ-palettáját gazdagítják.

Homunkulusz az ondósejtekben
(középkori rajzok)
A gének titkait olvasva kirajzolódhat elõttünk a genetikai története a középkortól (amikor a katolikus egyház hirdette világszemléletnek köszönhetõen a nõ passzív és alárendelt szerepének gondolatát kivetíttették az ivarsejtek mikroszkopikus világára is, és úgy gondolták, az ondósejtben egy igazi kis homunkulusz található, amely késõbb csak méretbeli módosulásokon megy át az anya testében) Mendel híres borsókísérletein át az elsõ lombikbébi, Louise Brown megszületésig, sõt, egészen 2001 februárjáig, az emberi géntérkép elkészültéig.



A gyerekvállalás genetikai szempontból

Az elsõ fejezet a családtervezés és a genetikai tanácsadás fontosságának hangsúlyozásával, konkrét esetek bemutatása révén taglalja a gyerekvállalás egészségügyi- és morális problémáit. Megtudhatjuk, hogy hogyan alakul a szülési kockázat anya életkorának függvényében, hogy mekkora az esélye annak, hogy a kromoszóma-rendellenességgel rendelkezõ gyermekünk szülessen, illetve hogy a rendellenesség hogyan küszöbölhetõ ki a korai magzatvízvizsgálattal. Ugyanakkor a könyv végén egy külön fejezet foglalkozik a gyerek egészségével kapcsolatos leggyakrabban felmerülõ kérdésekkel, (például a fogamzásgátló tabletták esetleges káros mellékhatásaival, a terhesség alatti gyógyszerszedések vagy dohányzás következményeivel).

Minden szülõ számára fontos kérdés, hogy milyen nemû lesz a gyermeke, illetve milyen értelmi képességekkel rendelkezik majd. De valóban tudjuk-e mindannyian, hogy a gyermek neme kizárólag az apa ivarsejtjeitõl függ, hogy a gyermek értelmi szintje kisfokú, de egyértelmû növekedést mutat az anya életkorának elõrehaladtával? Hogy a kromoszómális nem, az ivarmirigy nem, a hormonális nem, a másodlagos nemi jellegek valamint a társadalmi nem kialakulása különbözõ szakaszokban történik, és elõfordul, hogy ezek nem felelnek meg tökéletesen egymásnak? A könyv arra is kitér, hogyan lehet befolyásolni a leendõ újszülött nemét.

A kivételes értelmi képességek örökölhetõsége, illetve az genetikailag meghatározott adottság és a külsõ hatások részesedési aránya valamely tehetség kialakulásában még máig sem tisztázott kérdések. Az egypetéjû ikrek egyes vizsgálatának eredményei szerint az örökletesség részesedése 60-80%-os, más kutatási eredmények azonban ezt csak 20-40%-osra becsülik. A családfakutatás dr. Czeizel Endre kedvelt foglalatosságai közzé tartozik, ezek tanulsága szerint nem ritka jelenség a nagy talentumok azonos családon belül halmozódása, vannak azonban szép számban ellenpéldák is, különösen a költõk között.

Gyógyíthatók-e a genetikai betegségek?

A mintegy harmincezer emberi gén közül mindannyian hordozunk legalább 5 hibás gént, amelyek viszont semmilyen különösebb problémát nem okoznak. Fontos azonban ismerni azoknak a betegségeknek a domináns vagy receszív módon való öröklõdését, amelyek súlyos rendellenességekhez vezethetnek. Meglepõ és önellentmondónak tûnõ kérdést tesz fel a könyv szerzõje: megelõzhetõek-e a genetikai betegségek? A válasz: igen, nagyon sok esetben igenis megakadályozható egy-egy genetikai rendellenesség kialakulása vagy megnyilvánulása.

Az 1978-ben született Lousi Brown,
a világ első lombikbébije
Kevesen halottak még róla, pedig már létezik egy magzatvédõ vitamin, melynek a terhesség elõtti egy illetve annak elsõ három hónapjában való szedése alkalmas a súlyos idegrendszeri-, vese-, szív- és végtag-rendellenességek jelentõs hányadának megelõzésére. Ugyanakkor csaknem minden gyakori betegség, mint pl. a szívinfarktus, agyi érkatasztrófák, cukorbetegség, rák vagy éppen a depresszió a genetikai hajlamnak köszönhetõen fejlõdik ki. A jövõben lehetõség nyílhat minden ember specifikus genetikai hajlamainak beazonosítására és ezzel együtt egy személyre szóló önvédelmi rendszer kidolgozásárra, amivel a káros környezeti hatások kiküszöbölése segítségével elkerülhetõvé válhat a betegség tényleges kialakulása.

Hány lépés kell az elsõ mesterséges DNS-molekula és mûködõképes mesterséges gén létrejöttétõl az új, teljesen mesterséges élõlények létrehozásáig? Hány Dollytól az elsõ ember-klónig? Czeizel szerint jobb nem misztifikálni, hiszen a klónozást nem az ember találta fel, valójában az egypetéjû ikerpárok is egymás klónjainak tekinthetõk, és õk sem teljesen egyformák. "Remélem a tudomány csak akkor kezd bele ebbe a nagy kalandba, amikor megért rá, és amikor ez halaszhatatlan szükség is kívánja"-- írja Czeizel.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS