2017. június 25. vasárnapVilmos
16°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Bábok és árnyak találkozója

Hegyi Réka 2003. szeptember 22. 20:44, utolsó frissítés: 20:38

#b#[fotóriport]#/b# Japán bunraku figurákat, harsány vásári hősöket és árnyék-balerinákat is láthattak az érdeklődők a romániai magyar bábosok ötödik kolozsvári találkozóján felvonult több tucat társulat előadásaiban. A technikák, illetve a művészi színvonal is ilyen változatos volt.





A kolozsvári Homo Ludens Alapítvány ötödször szervezi meg a Romániai Magyar Bábosok Találkozóját. Az előző évekhez hasonlóan a rendezvény legfontosabb célja, hogy találkozási és bemutatkozási lehetőséget biztosítson az erdélyi bábosoknak, hivatásosoknak és műkedvelőknek egyaránt. Minden évben szép számban szerepelnek a programban magyarországi társulatok és „egzotikus” meghívottak.

Az első, rituális szertartásokban alkalmazott báboktól a napjainkban kedvelt animációs filmekig hosszú és kalandos az animált tárgyak története. Valamikor a vásárok egyik mulatságos látványossága volt a bábosok bódéja, ahol népi bábhősök szórakoztatták a felnőtteket szókimondásukkal és pajzán tréfáikkal. Közülük a román Vasilache és Mărioara volt jelen a találkozón, a debreceni ORT-IKI Bábszínház vásári játéka pedig azokat a szép időket idézte fel bábokkal, maszkokkal, élő szereplőkkel, kikiáltóval, zenekísérettel és fergeteges improvizációival.

János Vitéz (Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, Marosvásárhely)


Ballada (Gong Színház Német Tagozata, Nagyszeben)


A modern pedagógia a XX. században fedezte fel, hogy a műfaj sajátosságait alkalmazni lehet a gyermekek erkölcsi, szellemi és esztétikai nevelésében is: azóta a bábjátszást elsősorban gyermekeknek szóló színházi műfajként tartják számon. Sajnos, voltak a programban olyan előadások, melyeknek értéke éppen a fenti szempontok miatt kétséges: az alkotók nem gondolták végig az előadott történeteket, vagy ha mégis, nem keresték meg azokat az eszközöket, melyekkel igényes képi világban, jó zenével és hiteles játékkal megvalósítható szándékuk. Az esténként zajló kiértékelőkön mindannyian szembesülhettek a magyarországi szakemberek tanító szándékú véleményével: az előadásokat Nánay István színházkritikus, Lengyel Pál rendező, az egri Harlekin Bábszínház igazgatója, Urbán Gyula író, rendező, a magyar Bábjátékos Egyesület elnöke és Mészáros Emőke, a magyar UNIMA vezetőségi tagja elemezték.

A valóság illúziója (Kakadu Bábszínház, Harkov – Ukrajna)


Péntek délután a Játszóházban a gyermekek Palocsay Kisó-Kata irányításával zöldség-babákat készítettek


A bábozás műfaja a megvalósítás technikája szerint is igen változatos, de láthattunk olyan produkciót is, mely több határt egybemosott produkciójával. A budapesti Hattyúdal Színház például „tündéries játék bábokkal és maszkkal előadva” alcímű Árgyilus királyfi előadása több nép archaikus szokásainak közös motívumait kombinálja élőszínházi komédiázással, japán színházi hagyományokkal, moldvai csángó népzenével és klasszikusnak mondható bábjátszással.

Az árnyjáték is klasszikus bábszínházi műfaj, mellyel hajdanában a nemesi családok szórakoztatták magukat baráti összejöveteleken vagy előkelő bálokon. A rendezvény záró előadásán a harkovi Kakadu Bábszínház örvendeztette meg közönségét kis humoros etűdökből összeállított, meseszépen kivitelezett árnyakkal bemutatott előadásával.

Kicsik és nagyok együtt tapsoltak a nézőtéren


A kiskakas gyémánt félkrajcárja (Matyi Műhely Magánbábszínház, Nagyvárad)


Babocsai Máté Deák Históriája (ORT-IKI Bábszínház, Debrecen)


Kuli-kuli-kulimász (Tamacisza Társulat, Marosvásárhely)



fotók: Balázs Áron



ÉletmódRSS