2018. február 18. vasárnapBernadett
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az egyház bosszúja vagy lelkészi szappanopera?

Sipos Géza - Kelemen Attila 2003. szeptember 16. 15:23, utolsó frissítés: 15:09

A hitelvek be nem tartása, #b#Tőkés püspök rágalmazása#/b#, fegyelmik, esküszegés. Egy pap hat évig #b#félrelép#/b#. Balogh Béla református lelkész folyton-folyvást perben áll egész egyházával - és részben viszont.






Bevezető egy ötéves történethez

Hétgyermekes családapa ül előttünk a szerkesztőségben. Fekete öltönye, állógalléros inge kifogástalanul elegáns, csiszolt modora, udvariassága megnyerő. Aktatáskája színültig telt dokumentumokkal, fényképfelvételekkel. A papírok sokaságát indokolt is felvonultatni:


Balogh Béla kolozsvári református lelkész 1998 novembere óta áll vitában egyházi és polgári hatóságokkal egyaránt azt állítva, őt egyháza koncepciózusan üldözi, ellehetetlenítve saját és családja életét, szolgálatát.

Balogh Béla csak az utóbbi félév leforgása alatt februárban egyrészt azt kifogásolta, hogy a Farkas utcai református templomot megszentségtelenítené a március 15-i politikai fórum, júniusban azt, hogy a belvárosi református egyházközség erőszakot alkalmazva nem engedett át neki két olyan szobát a parókia épületében, amely megítélése szerint nyolctagú családjának kijár.

Ez a két eset betetőzése egy 1998 óta tartó történetnek, amelyben teológiai, egyházjogi kérdések, feljelentések, határozatok, fegyelmi bizottsági döntések, átiratok és iktatószámok keverednek politikai pletykákkal és egy hat (más források szerint hét) éves szerelmi románccal. Az tény, hogy a viszony házasságon kívül működött, s ezt az egyházi törvénykönyv paráználkodásnak nevezi, és – fájdalom – ilyenként el is ítéli.

Balogh Béla egy aktatáskányi dokumentummal érkezettBalogh Béla egy aktatáskányi dokumentummal érkezett


A két félrelépő fél:

Balogh Béla, a Kolozsvár-belvárosi egyházközség lelkésze 1994-től és Dr. Tőkés Eszter fogorvos, Tőkés László királyhágómelléki püspök egyik nővére. A viszony Tőkés Eszter vallomása (ő a Kolozsvár-alsóvárosi egyházközség tagja, így ennek presbitériuma hallgatta őt meg annakidején) szerint 1998 szeptemberében megszakadt.

A doktornő november 20.-án levelet intéz Dr. Csiha Kálmánhoz, az Erdélyi Református Egyházkerület akkori püspökéhez, amelyben a viszonyról beszámol és Balgoh Bélától "nyilvános bocsánatkérést" követel. A levél arról is beszámol, hogy közös gyermekük már négyéves. A fogorvos 1999 őszén apasági keresetet indít a lelkész ellen.

A történetnek ez a szála 2001 márciusában lezárul, mert ekkor a bukaresti Országos Törvényszéki Orvostani Intézet DNS-vizsgálattal megállapítja, kizárt dolog, hogz Balogh lenne a kislány édesapja. De ami magát a házasságon kívüli viszonyt illeti, annak tényét a lelkész lapunk kérdésére nem tagadta.

Tőkés Eszter levelét Csiha Kálmán öt évvel ezelőtt ad acta tette, nem utalva tovább semmilyen fegyelmi ügyekbe döntő testületnek sem. Utána az egyházkerületi közgyűlés Pap Gézát, a Kolozsvár-külső egyházmegye a Kakasos templomban szolgáló lelkészét választotta meg püspöknek. Balogh Béla fegyelmi ügye 2001 márciusában kezdődik, mikor a Kolozsvár-külső egyházmegye fegyelmi bizottságához vádemelés érkezik Balogh Béla ellen.


A vádirat

nagyrészt ismétli Dr. Juhász Tamás (jelenleg a Protestáns Teológiai Intézet rektora) és Szőcs Sándor, mindketten belvárosi egyháztagok feljelentését, amelyben Balogh lelkészkedését három pontban kifogásolják:

1) Szószékről rágalmazta "egyházunk egyik vezető személyét" 1998. október 31.-én,
2) "Lelkipásztorhoz méltatlanul viselkedett" a Belváros györgyfalvi úti imaházában,
3) "Bűnös házasságtörő viszony folytatott" Dr. Tőkés Eszterrel.

A feljelentés szerint káros, hogy Balogh vétségei több éve vita tárgyai, de az illetékes egyházi fórumok nem lépnek a fegyelmi ügyben.

A lelkész szerint a szinte két évig tartó fegyelmi egy ellene irányuló "intézményes leszámolás" része. Saját státusát így jellemzi 2003 nyarán:

Fegyelmi ítélet alatt álló lelkész vagyok, de. az akasztás elmaradt! Mindez egy megfélemlítési kampány része. Azt mondta a fogorvosnő, ha nem vonom vissza tiltakozásom, akkor nyilvános elégtételt vesz. Mit tehetsz olyankor, mikor Tőkés Eszter zsarolásának terhe alatt szembesülsz egy fegyelmivel, majd egy bírósági apasági eljárással?


Implikált-e Tőkés László?

– Az igaz, hogy Tőkés László újraválasztása ellen tiltakoztam 1998 októberében, sőt, nem tagadom meg protestálásomat! Tiltakozásomat szabálytalan püspöki újramegválasztása ellen hirdetményekben foglaltam össze, amit a templomban fel is olvastam az istentisztelet végén, az áldás után. Tőkés László demagógiában és populizmusban szenved, gigantománia jellemzi, egyházkerületét anyagi romlásba döntötte. Ezeket kifogásoltam annakidején -- emlékszik vissza Balogh Béla, hozzátéve: "idén február elején bepereltem őt és négy tanúját", azaz azokat a személyeket, akik annakidején, négy évvel ezelőtt a bíróság előtt azt próbálták bizonyítani, hogy ő a gyermek apja.

A Transindex megkeresésére az egyházi elöljárók azt szögezik le: szó sincs arról, hogy valaki Balogh Béla személyét üldözné. A református egyház fegyelmi bizottságai senki magánéletében nem turkálnak, de ha valaki ellen írott és szignált feljelentés érkezik, azt kötelességük kivizsgálni. Szavaikból félig-meddig az is kiérezhető, nekik sem volt ínyükre egy félrelépés intim, személyes részletei után kutakodni.

Több egyházi forrásunk egyszerűen "szerencsétlen véletlennek" minősíti, hogy Balogh Tőkés László elleni megmozdulása és Tőkés Eszterrel való viszonyának híre egyszerre pattant ki. És valóban nehéz elképzelni, hogy Tőkés püspök azzal akarta volna aláásni Balogh Béla jóhírét, hogy ezzel egyszersmind a nővéréét legalábbis kétségessé teszi.

Ami Tőkés László újraválasztásának kifogásolását illeti, Balogh Béla azt is felemlegeti, prédikációiban soha nem személyeskedett, nem támadott senkit. -- Sőt 1989 őszén, mikor nagyon sokan elfordultak tőle, értelmetlennek tartották temesvári hősiességét, postai úton 300 lejt küldtem neki segítségül -- emlékszik vissza a lelkész, felmutatva a megsárgult, ütött-kopott postai pénzesutalvány 14 éve őrizgetett igazolószelvényét, 1989 szeptemberi keltezéssel.

Idetartozik, hogy több egyházi forrásunk szerint Balogh Tőkés-ellenessége egyszerűen azzal magyarázható, hogy testvére, Balogh Barnabás Tőkés László reformista ellenzékéhez tartozott, amikor a püspököt újraválasztották. Ezen a választáson a királyhágómelléki püspök ellenzéke nem szerepelt sikeresen.

A három vádpont közül – melyeket az egyházi illetékesek "halmazati vétségnek" neveznek – hasonló súllyal esett latba a házasságtörés, a szolgálati visszaélés és az egyházi személy megsértése. Ami az utóbbit illeti, Pap Géza püspök arra emlékeztet, hogy a lelkészi esküben is bennefoglaltatik az egyházi testületek tisztelete.



A böjtöt hirdető református lelkész

Bibza István esperes, az illetékes egyházkerületi fegyelmi bizottság elnöke viszont azt sejteti, nem elsősorban Balogh Tőkés-bírálata volt az igazán súlyos, hanem az, hogy tiltakozásként olyan eszközt jelentett be a gyülekezet és a sajtó nyilvánossága előtt, ami idegen a protestáns teológiától és egyházi rendtől.

Balogh ugyanis 1998 protest-böjtöt hirdetett Tőkés László ellen, és a bejelentés – valószínűleg készakarva – egyházi ünnepen, azaz október 31-én, a reformáció emléknapján történt, és ami még kellemetlenebb lehetett, hogy a sajtó is szívesen foglalkozott a református Tőkés-ellenes böjttel.

Az említett három vádpont mellett a Kolozsvár-külső egyházmegye fegyelmi bizottságához (amely az egyházi jog, másszóval kánonjog értelmében az elsőfokon eljáró hatóság) benyújtott esperesi vádirat azt is említi, hogy Balogh Béla "önkényesen vezette le egyházközségének tisztújító választását". Erre a vádpontot az ügyben két évvel később megszólalók egyike sem említi.


Hét dühös ember

– Pap Géza egyházmegyéje ítélt el – mondja az elsőfokú fegyelmiről a lelkész, arra célozva, hogy a mostani püspök a Kakasos templom gyülekezetének lelkipásztora (tehát a Kolozsvár-külső egyházmegye része ez az egyházközség). Az egyházmegyei bizottság elítélte Balogh Bélát, így az ügy az egyházkerületi testület elé került. Ez a református egyház belső törvénykezése, a kánon szerint héttagú bizottság: négy egyházi tisztviselő és három világi tag hozza meg a döntéseket. Ez a fórum sem Balogh Bélának adott igazat.

Ha a testület egyik rendes tagja nem tud az ülésen megjelenni, a póttagok közül hívnak be valakit helyettesítésre. Balogh lelkész két tekintélyes teológiai professzor, Gálfy Zoltán és Kozma Zsolt szakvéleményére alapozva azt állítja, a testület szabálytalanul egészült ki póttaggal, mikor az ő ügyét tárgyalták. Ugyanis felborult a négy egyházi-három laikus arány. Gálfy Zoltán professzor írja 2001 október 29.-én: "Ha a bizottság nem a Kánonban előírt módon jön létre, alakul meg -- akkor annak határozata sem lehet a Kánonnak megfelelő, azaz jogszerű."

Bibza István, a fegyelmi bizottság elnöke ellenben arra hivatkozik, hogy a kánon nem mondja ki, hogy kötelezően világi helyére világi, egyházi helyére egyházi póttagot kéne behívni. Ez a procedurális ellenérv. A gyakorlati pedig az, hogy bárki is lett volna a hetedik póttag, nagy eséllyel leszavazta volna a testület, hiszen egyhangúan ítélte el Balogh Bélát. ** Egyáltalán nem volt vitás helyzet, szó sem volt arról, hogy a két ellenpártra szakadt testületben az elnök, vagyis az én szavam lett volna a döntő -- magyarázza az esperes.


No money, no job

Balogh Béla törvénytelennek tartja az egész, 2001 folyamán lezajlott fegyelmi eljárást és semmisnek a másodfokú határozatot is. Az egyházi testületek áthelyezésre ítélték a lelkészt, 2001 december 1.-től fizetést nem folyósítottak részére, tehát munkaviszonya felfüggesztve maradt.

Mindezt a kolozsvári törvényszéken, az illetékes munkaügyi bíróságon fellebbezte meg 2002 februárjában. A bíróság Marosán Tamás egyházkerületi jogtanácsos adatai alapján hamar -- a Balogh család szerint feltűnően sietősen -- letárgyalta az ügyet, csak a határozat hivatalos közlésére kellett viszonylag hosszasan várni.

A polgári igazságszolgáltatás az egyházkerületnek adott igazat. -- Az ilyen szintű döntés, bármilyen is legyen a tartalma, a kerületre nézve is kötelező -- mondja a jogtanácsos.

Balogh Béláról így két egyházi és egy polgári testület döntött úgy, hogy mivel a kánont három pontban megsértette, el kell hagynia a belvárosi egyházközség parókiáját. A lelkésznek a munkaügyi határozat ellen felfolyamodási joga lett volna, ezzel 2002 március-áprilisában nem élt. A család most arra hivatkozik, hogy a munkaügyi perben ítélő Georgiu nevű bírót korrupció miatt elmozdították.

A történetnek erről a fejezetéről mondja Bibza espres: – Ez nemcsak egyházilag lezárt kérdés, hanem munkaügyi vonatkozásban is. Aki tovább bírja idegekkel, az nyer – válaszolja Fazekas Zsolt, aki 2001 május 13.-a óta szolgál a Farkas utcai templomban, mikor azt kérdeztük tőle, nem tartja-e patthelyzetnek azt, amibe Balogh Béla és egyháza egyaránt került. Fazekas a belvárosi egyházközség második lelkészi állását tölti be, Balogh Béla viszont úgy tartja, az új lelkészt az ő elmozdítása érdekében, az ő állásába delegálta volna a püspök.


A patthelyzet-

hasonlat azért is lehet jellemző, mert az ügyben megszólalók rendszeresen élnek a sakk-metaforával. Egyházi elöljárói, miután udvariassági formulának hangzó pár mondatban méltatják Balogh Béla tehetségét, nyelvtudását, kiváló teológiai képzettségét, olyan sakkozóként jellemzik a lelkészt, aki rendkívül szabályosan lép, de eleve rosszul állítja fel a sakkfigurákat.

Balogh Béla ellenben állítja, ellenfelei ugyan helyesen állítják fel a figurákat, de rosszul lépnek, sőt szándékosan egyházi és polgári törvényeken átgázolva. "Bebizonyosodott: bosszúhadjárat célpontja vagyok családommal együtt" – írja Gyülekezeti levelében, amely a Farkas utcai egyházközség hivatalos lapjával, a Haranggal párhuzamos hírlevél.

Továbbá egy, a kulturális minisztériumtől kapott értesítésre hivatkozva úgy érvel, hogy az állam előtt még mindig a régi egyházi kánon van érvényben, őt meg az új szerint marasztalták el, így a döntés nem jogos. Bibza esperes válasza: ez irreleváns, a régi és az új, 2000-ben elfogadott kánon szinte teljes mértékben ugyanúgy rendelkezik fegyelmi ügyekről. [Ami a két kánont illeti, lásd még Pap Géza nyilatkozatát keretes írásunkban.]

Balogh Béla, mivel semmisnek tekinti a fegyelmi határozatokat, félrelépési ügyét pedig egyrészt elévültnek, másrészt tárgytalannak (mivelhogy nem ő a gyermek apja) tartja. Az egyházi törvénykezés "paráználkodásnak" minősíti a félrelépést, és lelkészek esetében kirívó bűnnek tekinti, márcsak azért is, mert egyetlen protestáns egyházban sem kötelező a nőtlenség, válni is szabad, de a házassági kötelék, a család a legfőbb értékek közé tartozik.

Balogh Béla kétszeresen is megbánta tettét. Elmondása szerint egyrészt felesége, Balogh Emese bocsátott meg neki (és ezt Emese asszony írásban közzé is tette), másrészt eklézsiát követett. Azaz speciális bűnbánati szertartás keretében az egész gyülekezet előtt három évvel a botrány kipattanása után (2001 novemberében) a Farkas-utcai templomban gyakorolt nyilvános bűnbánatot. Balogh ma is vallja, hogy önként vállalta ezt az eljárást, ami azért szokatlan, mert már egy lezárt fegyelmi ügy után következett.

Fazekas ZsoltFazekas Zsolt
Ám az egyházi elöljárók két okból nem hajlandók szemet hunyni a félrelépés fölött. Az egyik ok, az, hogy nem Baloghé a viszonyból született gyermek, az egyáltalán nem cáfolja a házasságtörés tényét, amelyet különben mindkét fél elismert. Bibza István esperes ezenkívül arra figyelmeztet, hogy az egyházjog inkább a polgári jogra, semmint a hitelvek rendszerére hasonlít. -- Amiatt, hogy valaki akár sokszorosan is megbánja tettét, a polgári törvényszék sem tekinti meg nem történtnek a vétket – mondja.

A semmisként értelmezett döntésekre, továbbá az eklézsiakövetésre hivatkozva Balogh továbbra is törvényes belvárosi lelkésznek tartja magát – akit a gyülekezet szabályszerűen választott meg 1994-ben, és akinek elmozdítása nem lehetett sikeres. Ezért él családjával mind a mai napig is a parókia első emeletén.

Fazekas Zsolt, az új Farkas-utcai tiszteletes elsősorban szabálytisztelő embernek mondja magát, azt közölve lapunkkal, hogy Balogh Bélát, amíg az ellenkezője nem bizonyított, nem tekintheti belvárosi lelkésznek – tehát a főnökének. Balogh a velünk folytatott beszélgetésben részletesen kitért arra, hogy az egyházközség eltékozolja ingatlanait, a nagyobb nyereség reményében cégeknek ad ki olyan lakásokat, melyben idős, magatehetetlen hölgyek laknak.

Fazekas Zsolt azt mondja: ne feltételezze Balogh, hogy az egyház kárára pazarolják a vagyont. – Csak más a döntéshozatali stílusunk, segédlelkész kollégámmal vele ellentétben részletesen bevonjuk az ügyekbe a presbitériumot! – szögezi le a két és fél éve a Farkas utcában szolgáló lelkész.

***

Lopás, önkényes lakásfoglalás, verekedés, erőszakoskodás, bosszúhadjárat, a gyülekezet nyugalmának szándékos felkavarása, botránykeltés – ezek a legjellemzőbb egymás elleni vádak


Az eset második (záró)részét 18-án, csütörtökön közöljük, amelyben annak is igyekeztünk utánajárni, miért forog veszélyben Balogh Béla lelkészi státusza, és miért vádolják elmezavarral. A második rész itt olvasható.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS