2019. június 17. hétfőLaura, Alida
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„Szenvedtem a náci filmek miatt”

szerk. 2003. szeptember 10. 17:23, utolsó frissítés: 17:07

101 éves korában elhunyt #b#Leni Riefenstahl#/b#, a 20. század egyik legvitatottabb rendezőnője. A náci propagandafilmek híres-hírhedtté vált alkotójánál azonban valami megkérdőjelezhetetlen: a zsenialitása.





Nem tudhattuk, mi is fog történni

Leni Riefenstahl két filmjével írta be magát a mozgókép történetébe. Az akarat diadala című alkotás a náci párt 1934-es kongresszusáról szól, nagyerejű, hatásosan komponált képekkel tűzdelt propagandafilm. A másik az 1936-os berlini olimpiáról készült Olympia, mely tiszteletadás az emberi test szépsége előtt. Ez az olimpia a hitleri Németország politikája miatt korántsem volt nemzetközi.

Leni Riefenstahl első rendezése,
<div class=

a Kék fény (1932) plakátján " title="Leni Riefenstahl első rendezése,
a Kék fény (1932) plakátján " >Leni Riefenstahl első rendezése,
a Kék fény (1932) plakátján
A rendezőnő megítélését markánsan bélyegzi meg, hogy ezeket az alkotásokat Hitlernek ajánlotta, vagyis a nemzetiszocialista vezér ízlését, elvárásait teljesítve dolgozott. A filmek hatalmas sikert hoztak, de még többen bírálták is az alkotásokat. Tavaly, századik születésnapján Leni a BBC-nek azt nyilatkozta, sajnálja, hogy egyáltalán elkészítette ezeket a filmeket.

„Úgy érzem, égbekiáltó igazságtalanság, hogy azok, akik dicshimnuszokat zengtek filmjeimről és a háború előtti filmművészet távlatnyitó felfedezéseiként értékelték, azok most tévedhetetlenül hozzáteszik, hogy ezeket az alkotásokat Hitlernek készítettem. Azokban az időkben nem tudhattuk, mi is fog történni. Később ezek miatt sokat szenvedtem, és most is kínoz a dolog. Nagyon, nagyon szomorú az egész. Sokkal boldogabb lennék, ha nem forgattam volna le az Akarat diadalát és társait.” – mondta.

Leni Riefenstahl 1902-ben született Berlinben, karrierjét táncosnőként kezdte Max Reinhardt Német Színházában, mígnem egy térdsérülés miatt pályaváltásra kényszerült. A 30-as évek elején figyelme a rendezés felé fordult. Első, Kék fény című filmje – amelyhez Balázs Bélával közösen írták a forgatókönyvet -- nagy sikert aratott, sokan felfigyeltek tehetségére, köztük az akkor feltörőben lévő Adolf Hitler is.

Az Olympia (1936) forgatásán Az Olympia (1936) forgatásán


A nemzetiszocialista pártvezér 1932-ben magához rendelte a fiatal rendezőt, és propagandafilmek készítésével bízta meg. Riefenstahl az 1930-as években Hitler kedvence lett, és több filmet is forgatott a fasiszta rezsimről.


Filmiskolai tananyag

Alex Leo Şerban filmkritikus értékelése szerint Riefenstahl filmjei két szempontból is a modern filmművészet alapkövei. Hatalmas technikai apparátussal rendelkezett, a nürnbergi pártkongresszusról szóló filmhez harminc felvevőgépet és több mint 130 ezer méternyi nyersanyagot használt fel. Az olimpiáról szóló filmhez 45 operatőrt alkalmazott, akik 300 ezer méter nyersanyagra forgattak, és a vágás több mint másfél évig tartott.

Ez az apparátus ma is kolosszálisnak tűnik -- állítja a kritikus -- , de az is, amit ezzel az apparátussal összehozott. Legmakacsabb bírálói is elismerik, hogy művei -- legalábbis a dokumentumfilmek között -- egyszerűen megkerülhetetlenek.

71 éves korában, hátfájása 
<br />
miatt kezdett búvárkodni71 éves korában, hátfájása
miatt kezdett búvárkodni
Riefenstahl kamerakezelése, filmjeinek képivilága a negyvenes évek óta tananyag az Egyesült Államok szinte összes filmfőiskoláján. Az akarat diadala és az Olympia is számos nemzetközi elismerést hozott a rendezőnőnek, 1956-ban a berlini olimpiáról készült filmet minden idők legjobb tíz filmalkotása közé választották.

Leni Riefenstahl nem az egyetlen olyan művész, akinek az esetében moralitás és a művészeti géniusz nem jött össze valami boldog házasságban – mondja a kritikus. Akik védeni akarják, felemlegetik, hogy a rendező soha nem volt a nemzetiszocialista párt tagja, és annak ellenére, hogy nyilvánosan is hangot adott a Vezér iránti csodálatának, még 1939-ben kétségei támadtak a hitleri rendszerrel kapcsolatban.


Öt élet

Riefenstahl kétszer állt bíróság előtt a hitleristákkal való együttműködés vádjával, de tisztázta magát és mégis, a közvélemény soha nem nézte el életének ezt a periódusát. Jelentős filmet a háború után nem készített. 2002-ben egy kölni bejegyzésű roma egyesület feljelentette, mert a rendezőnő egy interjúban közölte: a háború után viszontlátta azokat a roma statisztákat, akiket koncentrációs táborokból "kölcsönzött" a 40-es évek elején Mélyföld című filmjének forgatására.

Azzal, hogy állítása szerint a romák életben maradtak, burkoltan a holokausztot tagadta, ami Németországban bűncselekménynek számít. Az ügyészség azonban magas korára és a csekély közérdeklődésre tekintettel megszüntette az eljárást, Riefenstahl pedig megígérte, hogy többet nem mond hasonlót.

Riefenstahl díjnyertes fotósorozatokat készített a núbiaiakrólRiefenstahl díjnyertes fotósorozatokat készített a núbiaiakról


A 60-as években a Núbiában élt, az ott lakókról készített dokumentumfilmet, de nem tudta elkerülni a gyanút, hogy a szudáni bennszülötteket egyféle, az emberi fajok elméletéről szóló elmélet hatása alatt örökítette meg.

Később az Indiai-óceán halairól forgatott természetfilmet. Saját értékelése szerint Riefenstahl ötször kezdte újra életét -- számol be önéletírásában: először táncosnő, majd színésznő, rendező, később etnológus és nehézbúvár volt. Könnyen elképzelhető, hogy halála után harmadik élete új értelmezést kap.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS