2017. november 23. csütörtökKelemen, Klementina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A geo-hadviseléstől bolondul meg az időjárás?

S.M. 2003. augusztus 29. 17:53, utolsó frissítés: 17:44

Az időjárási szélsőségeknek nem feltétlenül a globális felmelegedés az oka -- állítja egy katonai szakértő, hanem a #b#mesterséges esőcsinálás#/b# következménye. Összeesküvés-elmélet arról, hogyan szabadíts tornádót a szomszéd házára.




Tornádó és szárazság

2002 augusztusában egy forgószél, ami errefelé elég ritka természeti jelenség, három embert ölt meg a Ialomita megyei Facaeni-ben. 2003 augusztusában egy hirtelen keletkezett, nagyerejű vihar négy ember halálát okozta a Bucsecs hegységben. A szárazság miatt a Duna vízhozama történelmi mélypontra süllyedt. Az ország nagyrészében korlátozzák a vízhasználatot. A havasi legelők kiégtek, a tenyésztők kénytelenek megtizedelni az állatállományokat.

2003 áprilisában Vladimir Ivanovici, a Meteorológiai és Hidrológiai Intézet vezetője sokkolónak ható bejelentést tett: a katasztrófákat okozó időjárási jelenségek Romániában is egyre gyakoribbak lesznek. A Facaeni-i és bucsecsi tornádóhoz hasonló légköri jelenségek, az óriási szárazság és a hosszú, hideg telek mindennapossá válhatnak nálunkfelé is.


A tornádó...


Ez a trend nemcsak Romániára érvényes, az éghajlati egyensúly megbillenése az egész Földön érezhető. Az Egyesült Államokban egy sivatagos területet öntött el pár perc alatt egy felhőszakadás. Európában a kánikula több tízezer áldozatot szedett. Évről-évre egyre rosszabb lesz -- húzták meg vészharangot mindenhol a szakemberek. De vajon mi húzódhat mindezek mögött? -- teszik fel a kérdést az aggodalmaskodók.


Nem a környezetszennyezés a hibás?

A válaszokban többnyire az ipart teszik felelősé, amely a környezetszennyezéssel hozzájárult az ózonlyuk és az üvegházhatás kialakulásához. Most elsőként egy romániai katonai szakértője is akadt a témának -- áll a Libertatea cikkében.

Dr. Emil Stroianu ezredes szerint, amint azt A geofizikai háború című könyvében -- amely csak kevesek számára hozzáférhető -- kifejti, az éghajlati körülmények megváltozása mögött egy kevésbé ismert hadászati eszköz, az éghajlat-bomba áll. Ezt a fegyvert a legkülönbözőbb államok hadseregei vetették be az ún. geofizikai háborúban.

"Én nem teszek mást, csak a nagyvilág elé tárom egy hosszú, aprólékos kutatási folyamat eredményeit" -- fejti ki Stroianu, aki ebből a témából írta doktori dolgozatát. "A civil társadalomnak tudnia kell róla, hogy mi húzódik mindezen jelenség mögött, amelyeket eddig titokban tartották, holott komoly hatással van a gazdasági életre."

és az általa végbevitt pusztítás


A katonai lexikon meghatározása szerint a geofizikai vagy ökológiai háború a hadviselésnek egy olyan formája, amelyben olyan módszereket és eszközöket használnak, amelyek segítségével megváltoztatják a természeti környezetet. "Ez a beavatkozás olyan súlyos károkat okozhat, hogy akár megadásra kényszeríthető vele az ellenfél" -- véli az ezredes.


Kínai eső szovjet földön

De vajon kik és miért hozták létre a klíma-bombát? Az első mesterséges esőt Bukarestben idézték elő 1931-ben -- meséli Stroianu doktor -- mégpedig egy itteni kutatónő: Stefania Maracineanu. Az elért eredményei alapján Maracineanut később a francia kormány támogatta, és 1934-ben Algériában megismételhette a kísérletet.

Az e téren megkezdett kutatásokra a második világháború után tértek vissza, amikor 1946-ban egy amerikai mérnök, Vincent J. Shaefer a Washington-hegynél kísérletezett. Egy nap, amikor a hegy felett sűrű fellegek sorakoztak, egy repülőgépből szénszemcsékkel szennyezett havat szórt a felhőbe, ami után hatalmas eső kerekedett.

Katonai célokra a mesterséges esőt először 1963-ban vetette be az amerikai hadsereg a vietnami háborúban. 1966-ban pedig ugyanezzel a módszerrel katasztrofális következményekkel járó esőzéseket okoztak Észak-Laoszban. 1976-ban a Kínai Népköztársaság vezetői hivatalos szemrehányást tettek a "szovjet testvéreknek", hogy a határvidéken "kifacsarják" a felhőket, és a Kínában várva várt esők mind náluk érnek földet.

Hőség és szárazság sújtja Európát


Az amerikai kontinens néhány állama többször is azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy hurrikánokat küld a partjaikhoz, ezzel hatalmas károkat okozva. Az országok azt állították, ha az amerikaiak nem avatkoztak volna bele, akkor ezek a hurrikánok Floridát dúlták volna szét.


A hatás kiszámíthatatlan

A geofizikai háború hatásait vizsgálva, a tudósok kimutatták, hogy az éghajlat mesterséges változtatása előre nem látható pusztításokhoz vezethet -- állítja az ezredes, -- ezeket a fegyvereket ugyanis nem lehet ellenőrizni. Ha például az európaiak az ausztrálok ellen használják, ez jó pár éven belül szerencsétlenséget hozhat az öreg kontinensre.

Már most lehet tudni, hogy a meteorológiai bombák használata vezetett az időjárás egyensúlyának a megbomlásához, az egész világra kiterjedő hatással. Ez a magyarázata azoknak a szokatlan jelenségeknek, amelyek napjainkban történnek-- zárja mondanivalóját Emil Stranoiu, akinek véleményét valószínűleg a legtöbb környezetvédő szakértő nem osztja, hiszen az általános időjárás-változás legelfogadottabb magyarázata mégiscsak a globális felmelegedés.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS