2018. július 21. szombatDániel
22°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A geo-hadviseléstől bolondul meg az időjárás?

S.M. 2003. augusztus 29. 17:53, utolsó frissítés: 17:44

Az időjárási szélsőségeknek nem feltétlenül a globális felmelegedés az oka -- állítja egy katonai szakértő, hanem a #b#mesterséges esőcsinálás#/b# következménye. Összeesküvés-elmélet arról, hogyan szabadíts tornádót a szomszéd házára.




Tornádó és szárazság

2002 augusztusában egy forgószél, ami errefelé elég ritka természeti jelenség, három embert ölt meg a Ialomita megyei Facaeni-ben. 2003 augusztusában egy hirtelen keletkezett, nagyerejű vihar négy ember halálát okozta a Bucsecs hegységben. A szárazság miatt a Duna vízhozama történelmi mélypontra süllyedt. Az ország nagyrészében korlátozzák a vízhasználatot. A havasi legelők kiégtek, a tenyésztők kénytelenek megtizedelni az állatállományokat.

2003 áprilisában Vladimir Ivanovici, a Meteorológiai és Hidrológiai Intézet vezetője sokkolónak ható bejelentést tett: a katasztrófákat okozó időjárási jelenségek Romániában is egyre gyakoribbak lesznek. A Facaeni-i és bucsecsi tornádóhoz hasonló légköri jelenségek, az óriási szárazság és a hosszú, hideg telek mindennapossá válhatnak nálunkfelé is.


A tornádó...A tornádó...


Ez a trend nemcsak Romániára érvényes, az éghajlati egyensúly megbillenése az egész Földön érezhető. Az Egyesült Államokban egy sivatagos területet öntött el pár perc alatt egy felhőszakadás. Európában a kánikula több tízezer áldozatot szedett. Évről-évre egyre rosszabb lesz -- húzták meg vészharangot mindenhol a szakemberek. De vajon mi húzódhat mindezek mögött? -- teszik fel a kérdést az aggodalmaskodók.


Nem a környezetszennyezés a hibás?

A válaszokban többnyire az ipart teszik felelősé, amely a környezetszennyezéssel hozzájárult az ózonlyuk és az üvegházhatás kialakulásához. Most elsőként egy romániai katonai szakértője is akadt a témának -- áll a Libertatea cikkében.

Dr. Emil Stroianu ezredes szerint, amint azt A geofizikai háború című könyvében -- amely csak kevesek számára hozzáférhető -- kifejti, az éghajlati körülmények megváltozása mögött egy kevésbé ismert hadászati eszköz, az éghajlat-bomba áll. Ezt a fegyvert a legkülönbözőbb államok hadseregei vetették be az ún. geofizikai háborúban.

"Én nem teszek mást, csak a nagyvilág elé tárom egy hosszú, aprólékos kutatási folyamat eredményeit" -- fejti ki Stroianu, aki ebből a témából írta doktori dolgozatát. "A civil társadalomnak tudnia kell róla, hogy mi húzódik mindezen jelenség mögött, amelyeket eddig titokban tartották, holott komoly hatással van a gazdasági életre."

és az általa végbevitt pusztításés az általa végbevitt pusztítás


A katonai lexikon meghatározása szerint a geofizikai vagy ökológiai háború a hadviselésnek egy olyan formája, amelyben olyan módszereket és eszközöket használnak, amelyek segítségével megváltoztatják a természeti környezetet. "Ez a beavatkozás olyan súlyos károkat okozhat, hogy akár megadásra kényszeríthető vele az ellenfél" -- véli az ezredes.


Kínai eső szovjet földön

De vajon kik és miért hozták létre a klíma-bombát? Az első mesterséges esőt Bukarestben idézték elő 1931-ben -- meséli Stroianu doktor -- mégpedig egy itteni kutatónő: Stefania Maracineanu. Az elért eredményei alapján Maracineanut később a francia kormány támogatta, és 1934-ben Algériában megismételhette a kísérletet.

Az e téren megkezdett kutatásokra a második világháború után tértek vissza, amikor 1946-ban egy amerikai mérnök, Vincent J. Shaefer a Washington-hegynél kísérletezett. Egy nap, amikor a hegy felett sűrű fellegek sorakoztak, egy repülőgépből szénszemcsékkel szennyezett havat szórt a felhőbe, ami után hatalmas eső kerekedett.

Katonai célokra a mesterséges esőt először 1963-ban vetette be az amerikai hadsereg a vietnami háborúban. 1966-ban pedig ugyanezzel a módszerrel katasztrofális következményekkel járó esőzéseket okoztak Észak-Laoszban. 1976-ban a Kínai Népköztársaság vezetői hivatalos szemrehányást tettek a "szovjet testvéreknek", hogy a határvidéken "kifacsarják" a felhőket, és a Kínában várva várt esők mind náluk érnek földet.

Hőség és szárazság sújtja EurópátHőség és szárazság sújtja Európát


Az amerikai kontinens néhány állama többször is azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy hurrikánokat küld a partjaikhoz, ezzel hatalmas károkat okozva. Az országok azt állították, ha az amerikaiak nem avatkoztak volna bele, akkor ezek a hurrikánok Floridát dúlták volna szét.


A hatás kiszámíthatatlan

A geofizikai háború hatásait vizsgálva, a tudósok kimutatták, hogy az éghajlat mesterséges változtatása előre nem látható pusztításokhoz vezethet -- állítja az ezredes, -- ezeket a fegyvereket ugyanis nem lehet ellenőrizni. Ha például az európaiak az ausztrálok ellen használják, ez jó pár éven belül szerencsétlenséget hozhat az öreg kontinensre.

Már most lehet tudni, hogy a meteorológiai bombák használata vezetett az időjárás egyensúlyának a megbomlásához, az egész világra kiterjedő hatással. Ez a magyarázata azoknak a szokatlan jelenségeknek, amelyek napjainkban történnek-- zárja mondanivalóját Emil Stranoiu, akinek véleményét valószínűleg a legtöbb környezetvédő szakértő nem osztja, hiszen az általános időjárás-változás legelfogadottabb magyarázata mégiscsak a globális felmelegedés.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS