"Egy barlangkanyarodással ahhoz a gömbölyű kődudorodáshoz vezet az ösvény (...) amelyet a barlang feltalálói Földgömbnek kereszteltek el. Fölöttébb érdekes e szikla felületének ezer hajszálvonalnyi repedezettsége, amelyet sima patinával vont be az egyenletes finom vízfátyol" (Dessewfy Aristid, Universum közlöny, 1905) Képünkön ez a képződmény látható.



Nem csak Dessewfy Aristid, hanem az ős-turista Czárán Gyula, Karl Handllel és Veress Istvánnal egyetemben foroghat a sírjában: nem ismernének hőn szeretett révi pihenőhelyükre. A békebeli harmóniának nyoma sincs, ellenben szól a manele-zaj a hajdan jobb időket látott, menedékházzá züllött szállodából és a "restaurant"-ból. Az utóbbi teljes kínálata nem tesz ki néhány ropit, egy csokit és egy-két beazonosíthatatlan fajtájú műlevet. Nem, nem: sör sincs.

"...minden valószínűség szerint a révi cseppkőbarlang, ha egyszer teljesen feltáratott, világhírben méltó, hatalmas természeti kincsévé lesz hazánknak" – írta szinte száz évvel ezelőtt ugyan erről a helyről Dessewfy. Most barátaimmal a Styx-patak partján röpke két perc alatt több zacskónyi szemetet gyűjtöttünk a MÁV-vízesésnél.

	A révi szoros megközelítése Vasúton: a Zichy-barlanghoz legközelebbi megállóhely Halta Pestera, a Körösrév község megállóhelye Halta Vadu Crisului, a nagyobb vasútállomás, messze a szorostól Statia Vadu Crisului, és végül megközelíthető Sonkolyos község felől is (Statia Suncuius). Országúton: a Nagyvárad-Kolozsvár E60-as főútról Körösrév (Vadu Crisului) felé vezető letérőn a falun keresztül a szoros bejáratáig kell autózni mintegy 4 kilométert.

Bihar megye egyik legszebb, ám elfeledett cseppkőbarlangjának feltárását Veress István révi református lelkész, Handl Károly vasúti pályafelvigyázó és Czárán Gyula, a magyar turizmus atyja kezdte el. Azóta tudvalevő, hogy a révi sziklaszorosban található barlang 2700 méter hosszú, melyből kb. 680 méter látogatható. 1942 szeptemberében többek szerint földalatti határsértést követett el itt egy kutatócsoport.

A Zichy-barlangnak három fő járata van. Az egyikben paleontológiai ásatások során barlangimedve csontjaira bukkantak a felfedezők, azóta a maradványok a Körösvidéki Múzeum tulajdona. A barlang feltárásának 100. évfordulója alkalmából a turistatársadalom a felfedezők előtt az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) és a Pro Rév Egyesület által szervezett augusztus 10-i barlangtúrán tisztelgett.

	Egykoron villanyvilágítás is működött benn. Elem- vagy karbidlámpa nélkül be se lépjünk a barlangba!

	A bejáratnál a felfedezõk és kutatók elõtt tisztelegtünk

	Czárán Gyula és társai a legtöbb cseppkõnek nevet adtak. Most mindenki engedje el a fantáziáját...

	Cseppkõoszlop - alján a vastartalmú karsztvíz bizonyítékával

	A barlangból kiömlõ kristálytiszta Styx patak

	Képeslap 1907-ből