2017. december 15. péntekValér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egy sötét pincében sötét alakok drogoznak? Hát nem!

G. L. 2012. február 29. 19:32, utolsó frissítés: 2012. március 01. 10:53

A szakemberek szerint az lenne az ideális, ha a családi modell nem csak a fogyasztásnak lenne a mintája, hanem segítséget is nyújtana. De ezt általában a szülők szeretik a civil szervezetekre vagy az iskolákra áthárítani.


"A lakosság körében, de főleg az idősebb korosztályban még mindig az a kép él a drogfogyasztásról, ami a '60-as, '70-es években volt: hogy ez egy szubkulturális jelenségről van szó. Miközben a fiatalok többsége teljesen tisztában van azzal, hogy a drogfogyasztás ugyanúgy az élet része, mint a szórakozás" – értékelte a drogfogyasztással kapcsolatos jelenlegi helyzetet Dégi László Csaba drogprevenciós szakember, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa.

>> Dégi L. Csaba kutatói vendégoldala az Adatbankban

>> Dégi L. Csaba előadása az Adatbank Café-n: Pótcselekvés prevencióra, avagy amikor nincs valódi megoldás

"Nagyon naivak vagyunk, amikor azt gondoljuk, hogy valahol egy sötét pincében, sötét alakok drogoznak, pedig erről szó sincs. Ez azért nagy probléma, mert nyílt drogszcéna kialakulásához vezethet, amit majd kontrollálni is alig lehet (drogszcéna: nyílt szini droghasználat és adásvétel, a szabadtéri vagy elhagyatott házakban működő belövőszobákat stb. - a szerk. megj.) Európa nagyobb városaiban már a 80-as évektől folyamatosan küzdenek az ilyen drogszcénákkal. Azt gondolom, hogy a mostani generáció szemléletváltozásával, miszerint a drogfogyasztás egy publikus történet, nagyon kell vigyázni és foglalkozni" – folytatta Dégi a Kolozsvári Görög-katolikus Egyházkerület Caritas Egyesületének a fiatalok drogfogyasztási szokásait vizsgáló felmérése bemutatóján.



A fiatalok drogfogyasztásáról szóló kutatást mutatják be; balról jobbra: Pop Alin moderátor, Nicolae Anuşca, a Romániai Caritas elnöke, Krecsák-Szöllösi Katalin és Dégi László CsabaA fiatalok drogfogyasztásáról szóló kutatást mutatják be; balról jobbra: Pop Alin moderátor, Nicolae Anuşca, a Romániai Caritas elnöke, Krecsák-Szöllösi Katalin és Dégi László Csaba



A felmérést 2010 októbere és 2011 októbere között végezték

a romániai Caritas drogellenes programjának a keretében, négy városban: Kolozsváron, Brassóban, Temesváron és Iași-ban. Összesen 3255, átlagosan 16 éves középiskolást kérdeztek meg a szervezet munkatársai. Szinte egyenlő arányban szerepeltek köztük lányok és fiuk, előbbiből 1597, míg utóbbiból 1658 válaszolt.

Mind az etnobotanikus szerek, mind pedig a tiltott drogok esetében három kockázati tényező befolyásolja a drogfogyasztást: a szociális környezet, a család és az egyéni problémák – ismertette a kutatást Krecsák-Szöllösi Katalin pszichológus, a Caritas munkatársa.

Növeli a fiatalok drogfogyasztásának kockázatát, ha a szociális környezetében drogot kínálnak (10%-kal), ha etnobotanikus drogokat árusító üzlet található a közelében (20%-kal), illetve ha ismer drogfogyasztókat (30%-kal). A felmérés rámutat arra is, hogy a veszélyeztetettség mértéke nagyban függ attól is, hogy a kamasz honnan szerzi be azokat, és milyen információi vannak a drogokról. Ha könyvekből, tanártól vagy a tévéből informálódik, kisebb az esély arra, hogy drogozni fog, mintha az internetről vagy a barátaitól tudakozódna.


Ugyancsak fontos befolyásoló tényező a család

– folytatja a pszichológus – ugyanis minél közelebbi személy fogyaszt drogot, annál nagyobb esély van rá, hogy a kamasz is kipróbálja a szereket.

"Nagyon érdekes a családi modellnél, hogy mennyire paradox" – egészíti ki Dégi, és hozzáteszi: "mikor összevetettük a családi háttérre vonatkozó információinkat a fiatalok drogfogyasztási szokásaival, azt tapasztaltuk, hogy maximálisan befolyásolja a fiatal magatartását. Viszont amikor a fiatalokat kérdeztük arról, hogy szerintük mi a drogfogyasztásuk oka, a családi tényezőket nem sorolták fel.

Eszerint úgy tűnhet, hogy a fiatalok szemszögéből a családi háttér nem ok, az nem számít, viszont ha összevetjük a magatartásukra vonatkozó saját válaszaikkal, mégis az látható, hogy ez a legerősebb befolyásoló tényező. A családi modell akkor is működik, ha a fiatalok ezt nem tudatosítják rizikó-faktorként."

A szakember szerint az lenne a legideálisabb, ha a családi modell nem csak a fogyasztásnak lenne a mintája, hanem segítséget is nyújtana, de ezt általában a szülők szeretik a civil szervezetekre vagy az iskolákra áthárítani.

Általában elmondható, hogy a család felkészületlen ezekkel a problémákkal szemben. A drogfogyasztás kialakulása egy nagyon hosszú folyamat a eredménye, amelyet a családon belüli kapcsolatok és a kommunikáció döntően befolyásol. A drogfogyasztás a családon belüli megbomlott egyensúly elvesztésének tünete is lehet, és a fiatalok önkárosító magatartásának a sorában a drogfogyasztás csak az egyik lehetőség, derült ki.


A kutatás szerint a megkérdezett fiatalok 7%-a fogyasztott már

illegális drogokat, és 10%-a kipróbálná, ha lenne rá lehetősége. Az etnobotanikus szerek esetében ez az arány 13%. A magas fogyasztási hajlandóság mellett szintén fontos kockázati tényező egy fiatal esetében, hogy kevés információjuk van az adott szerekről: általánosan elmondható, hogy igen tájékozatlanok. Ilyen jellegű problémáikat elsősorban a barátaikkal beszélik meg, és csak nagyon ritka esetben fordulnak szakemberhez. Magas azoknak a száma is, akik a problémáikat senkivel sem beszélik meg. Az is kiderült, hogy a marihuánáról minimális ismereteik vannak, annak ellenére, hogy ezt fogyasztják a legtöbben. A kokainról, az extasyról és a heroinról keveset, az anfetaminról és az LSD-ről szinte semmit nem tudnak.

A megkérdezettek 6%-a gondolta úgy, hogy szüksége lenne szakember segítségére, viszont közülük csak 9% jutott valóban segítséghez. A kutatás arra is rávilágított, hogy összefüggés van a depresszió és drogfogyasztás között: a segítségre szorulók között magasabb volt a depressziósok aránya. A fogyasztók többsége a stresszt és a fiatalkori kíváncsiságot nevezte meg fő kiváltó okként.

Szintén növeli a fiatalok drogfogyasztási kockázatát, hogy akik fogyasztanak, már kipróbálták, általában pozitívan torzítják a jelenséget, és rendszerint nagyon célzottan cselekszenek, pontosan tudják, hogy melyik dealerhez kell menjenek – a többség onnan szerzi be az illegális szereket –, és milyen hatást érnek el kis mennyiséggel. A nem fogyasztók ezzel szemben negatívan torzítanak, úgy gondolják, hogy ezt nagyon sok helyről be lehet szerezni, és sokkal veszélyesebbnek is értékelik, mint a fogyasztók. A két tábor közötti nézetkülönbségek, eltérő percepciók szintén kockázati tényezőt jelentenek, mivel a többségnek nincs egy valós képe a helyzetről.

A városok szerinti értékelés a nyár elejére, június-júliusra várható.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS