A sorozat előző részéből már megtudhattuk, hogy miért kólozsvári a kolozsvári. Ebben a részben annak járunk utána, hogy az ember miért embör Baróton, és miért ámber Sepsiszentgyörgyön. Az erdélyi nyelvjárásokat bemutató sorozatunkban, a megszokottól eltérően nem a vidéki, hanem városi akcentusokra fókuszáltunk.

A romániai magyar nyelvi tájak térképén négy nagytáj különíthető el: a moldvai csángó, a székely, a mezőségi és a nyelvjárásilag szintén több nagy régióra oszló Partium, valamint a Bánság. A székely nyelvjárás keleti határát pontosan kijelöli a Keleti-Kárpátok gerince, és azok a hajdani határjelek, amelyek valamikor az ország határát mutatták. Ennél bizonytalanabb nyugati és főképpen déli határának megvonása. A nyugati azért, mert a mai Maros megyében a mezőséginek és a székelynek van egy, inkább a székely rovására mozgó átmeneti sávja, a déli pedig azért, mert a Szászföld megszűntével itt, Brassó és Maros megyében is kialakult egy szórványosodó, foszló régió, amelytől végleg elszakadtak a távolabbi nyelvjárásszigetek (Oltszakadát, Kóbor, Datk, Halmágy).

	Nyelvjárás-projekt Sorozatunkban Erdély magyar nyelvjárásait mutatjuk be. Az ismertető szöveget Péntek János nyelvész írta, a felvételeken a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Váróterem Projekt társulatának tagjai mutatják be a saját nyelvjárásukban Örkény István: Mi mindent kell tudni c. egyperces novelláját. Minden színész a származási helyének megfelelően beszél. A sorozat végén eldöntheted, hogy számodra melyik a legsármasobbb, vagy éppen a legcikibb erdélyi nyelvjárás!

A székely nyelvjárásról mindenképpen rögzíteni kell néhány olyan alaptételt, amely

a köztudatban másképpen él, mint ahogy a nyelvi adatokból, nyelvi jelenségekből igazolható.

Ebből kettőt már 1860-ban, székelyföldi útja után Budenz József is fontosnak tartott hangsúlyozni: 1. A székely nyelvjárás nem olyan különleges, egzotikus magyar nyelvi változat, amely távol esne a nyelv főváltozatától. 2. A székely nyelvjárás nem egységes, maga is tagolt. Ez a tagolódás nagy vonalakban megfelel a székelység hajdani önkormányzati egységeinek, az ún. székeknek. A külső keleti peremen: háromszéki, kászoni, alcsíki, felcsíki, gyergyói, a centrumban az udvarhelyszéki, nyugaton pedig a kelet-marosszéki.

Székelyudvarhely:




Előadja: Kali Andrea, színész

Ezeket a megállapításokat most megtoldhatjuk a következőkkel: 3. A belső tagoltság, a mai különbségek nem itt jöttek létre, hanem jelentős részükben megvoltak már akkor, amikor az egyes székely csoportok a 12–13. században megtelepedtek. 4. A székely nyelvjárás egésze és belső egységei külön-külön nyelvileg igazolható történeti kapcsolatot mutatnak a nyelvterület nyugati régióival, csoportjaival: a marosszéki a Pozsony vidékivel, az őrségivel, az udvarhelyszéki a dél-baranyaival, szlavóniaival, a keleti peremrész a legnyugatibb őrvidékivel.





Továbbá az 5., hogy nincs nyoma és bizonyítéka a nyelvjárásban annak az eredethipotézisnek, hogy a székelyek évszázadokkal korábban volgai bolgár népként, nyelvcserével jutottak volna magyar nyelvükhöz. A 6. pedig, hogy a székely népköltészet, a nyelvjáráshoz szorosan kapcsolódó szépirodalom (Mikes Kelementől Tamási Áronig) annak a bizonyítéka, hogy a magyaron belül ez az a táji változat, amely stilárisan és funkciójában teljes skálájú (volt).

Sepsiszentgyörgy:




Előadja: Váta Loránd, színész


Barót (Erdővidék):




Előadja: Skovrán Tünde, színész

A székely nyelvjárás tagoltsága ellenére abban föltétlenül egységes, hogy általános a nyílt e (a köznyelvinél jóval nyíltabb hangszínben is) és a zárt ë megkülönböztetése. Csíkban, Gyimesben, Háromszék déli és keleti felében, nagyjából ott, ahol a nyíltabb e változatokat ejtik, az á-nak és az a-nak zártabb ejtése figyelhető meg. A belső változatok elkülönülésében szerepet játszik az is, hogy az ó, ő, é hol monoftongusként jelenik meg, mint a köznyelvben, hol nyitódó vagy záródó diftongusként.

A régió centrumában, Udvarhelyszéken, Székelykeresztúr központtal a nyelvjárásnak van egy ö-ző részlege. Jellemzőek továbbá az ilyen ü-ző formák: küs, üdő, mü, az ë-zés ezekben a szavakban: ëcsém, ëssze, zërget. A köznyelvinél jóval gyakoribbak a beszéd érzelmi telítettségét hangsúlyozó kicsinyítő és becéző származékok, általános, noha nem következetes a családi helyhatározóragok használata, a múlt idejű igealakok szélesebb skálája őrződött meg. Gyakoriak a süttem, vettem ’vetettem’ féle rövidebb múlt idejű formák, és nyelvjárási jelenségként általános, hogy a -t végű igék egyes kijelentő módú alakjai egybeesnek a felszólítókkal (a suksükölés).

Gyergyószentmiklós:




Előadja: Laczkó Vass Róbert, színész


Csíkszereda:




Előadja: Albert Csilla, színész

Jellemző a székely nyelvjárásra annak érzelmi telítettsége,

kifejezőkészsége, a nyelvhasználat szinte költői képszerűsége, fordulatossága, tömörsége, a hangutánzó, hangfestő szavak, az indulatszavak árnyalatokban való tobzódása, a szólások folyamatos alkotásában is megnyilvánuló teremtő készség.

A szókészletben sok az olyan szó, amely Erdélyen belül is jellegzetesen székelynek minősül: bütü ’vminek a vége’, féreg ’egér’, gaj ’göröngy’ jelentésben, fentő ’kerékküllő’, takar ’szénát gyűjt’, merëkje ’rudas’, odor ’a csűr része’, pityóka ’burgonya’, porgolát ’kertkapu’, árdéj ’zöldpaprika’.

	Örkény István: Mi mindent kell tudni Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Átszállni csak kereszteződéseknél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd és minden útvonal csak egyszer érinthető. Kerülő utazás és útmegszakítás tilos!