2017. július 23. vasárnapLenke
39°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Számba vettük a világ női elnökeit és kormányfőit

összeállította:Gy. A. 2011. október 18. 09:57, utolsó frissítés: 10:12

Az elmúlt néhány évben rekordszámú női politikusi vezető volt egyszerre hatalmon. Dél-Amerika és a skandináv államok elöl járnak, de Kelet-Európában is jelentősen javulóban a helyzet.


A Time alapján összeállított listánkban most 13 női elnök és miniszterelnök szerepel a világ minden tájáról, de jelenleg összesen 20-an vannak - ha a nemrég lemondásra kényszerülő Iveta Radicová szlovák kormányfőt már nem számoljuk ide. (Ha az országok összszámához, vagyis 196-hoz viszonyítjuk, országonként két funkcióval, akkor ez mégis mindössze 5%-ot jelent).

Helle Thorning-Schmidt


1. Helle Thorning-Schmidt, dán miniszterelnök

Szeptember 15-én vitte győzelemre az általa vezetett politikai koalíciót, és ezzel ő lett Dánia első női miniszterelnöke. A gazdasági válsággal küszködő Európában a bal-közép pártok keményen harcoltak, hogy nagyobb támogatást szerezzenek. De Helle Thorning-Schmidt, a Dán Szociáldemokrata Párt vezetője megtörte a trendet: egy inkább balra hajló alakulattal nyert, és kiszorította Lars Lokke Rasmussen koalíciós kormányát.

A kampány során a kétgyermekes anya ígéretet tett a konzervatív megszorító intézkedések lezárására, a gazdagokat sújtó adók bevezetésére, és a túl magas állami kiadások miatti elbocsátásokra. Ugyanakkor az új kormányfő meglehetősen messze áll elődje bevándorlásellenes politikájától, amit annak az iszlámellenes Dán Emberek Pártjával való koalíciója fémjelzett. Ez a baloldali győzelem a szélsőjobbos Breivik júliusi mészárlása óta az első a skandináv államokban.

Yingluck Shinawatra


2. Yingluck Shinawatra, Thaiföld miniszterelnöke

A bírálók szerint Yingluck Shinawatra egyetlen politikai érdeme, hogy a leváltott miniszterelnöknek, Thaksin Shinawatranak a húga. Yingluck közigazgatást tanult a Kentucky Állami Egyetemen, majd ezt követően a Thaksin által létrehozott ingatlancégben dolgozott. De idén májusban, miután a Thaksint is támogató Pheu Thai Párt vezetőjének nevezte ki, hirtelen országa nagy reménysége lett. Két héttel később, július 3-án a párt az 500 parlamenti helyből 265-öt nyert el, és őt augusztus 5-én kinevezték kormányfőnek.

Most meg kell cáfolnia a feltételezéseket, miszerint az országot továbbra is a bátyja irányítja a háttérből, ráadásul teljesítenie kell a populista ígéreteit is: megnövelni a minimálbért, ingyenes wi-fi hálózat kiépíteni, és minden iskolás gyermeknek egy táblagépet adni. Ugyanakkor a Kambodzsával való kiélezett viszonyban kell lavíroznia, és kibékítenie a Thaksin-párti piros ingeseket és a kormányellenes sárga ingeseket, amelyek segítették a bátyja kormányának megdöntését. 59-ik a Forbes idei, a 100 legbefolyásosabb nőt felsoroló toplistáján.

Angela Merkel


3. Angela Merkel, német kancellár

A világ legbefolyásosabb női politikusa az NDK-ban szerzett fizika doktorit, mielőtt a politikát választotta volna. 1990-ben nyert először parlamenti helyett az egyesülés utáni első általános választásokon, és egy évvel később már Helmut Kohl kancellár miniszternek nevezte ki. Kétszer házasodott, gyermeke nincs, a Keresztény Demokrata Unió elnöke.

Visszafogottnak és kimértnek tűnik, de a TIME-nak adott 2010-es interjújában azt vallotta, biztosan állíthatja, hogy soha nem becsülte alá saját képességeit: "semmi rossz nincs abban, ha ambiciózus vagy". Első helyen áll a Forbes 2011-es legbefolyásosabb nők toplistáján. Bővebben róla itt!

Cristina Fernández de Kirchner


4. Cristina Fernández de Kirchner, Argentína elnöke

2007 novemberében választották meg elnöknek, a funkcióban a férjét, Néstor Kirchnert követte, de bebizonyította, hogy a saját maga ura. Az argentínai macsó politikai elit gyakran lenézően nyilatkozott Cristináról, ennek ellenére túlélt egy patthelyzetet az ország legnagyobb mezőgazdasági lobbyjával, egy állítólagos illegális kampánytámogatásokat tartalmazó bőrönd miatti nézeteltérést az Egyesült Államokkal, és egy sor nagy horderejű gazdaságpolitikai vitát, ami az argentin Központi Bank kormányzójának leváltásában csúcsosodott ki az idei év elején.

Feltűnő megjelenésével és megosztó retorikájával óhatatlanul és kiváltja az összehasonlítást Eva Perónnal. A legújabb hírek szerint egészségügyi okok miatt felfüggesztette munkáját, pedig október 23-án indult volna a következő mandátumért. 17-ik a Forbes listáján.

Dilma Rousseff


5. Dilma Rousseff, Brazília elnöke

”Azt szeretném, hogy a lányos szülők nézzenek mélyen a gyerekeik szemébe, és mondják nekik azt, igen, egy nő képes erre” – mondta Dilma Rousseff, amikor 2010 októberében megnyerte a brazil választásokat. Amikor 2011. január 1-én a világ negyedik legnagyobb demokráciájában átvette a gyeplőt, ő lett a dél-amerikai ország első női elnöke.

Véleménye szerint győzelme a mindenkori női vezetők győzelme volt, a távozó elnök Luiz Inácio Lula da Silva jóváhagyásával, aki kiválasztotta őt erre a szerepre. Mint Lula egykori vezérkari főnöke, Rousseff megígérte, hogy folytatni fogja a távozó és túlnyomórészt népszerű vezető munkáját. Harmadik helyen áll a Forbes listáján.


Julia Gillard


6. Julia Gillard, Ausztrália miniszterelnöke

Miután segített a Kevin Rudd miniszterelnököt elűző munkáspárti puccs megszervezésében, 2010. június 24-én az akkor 48 éves Julia Gillard lett Ausztrália első női miniszterelnöke. Mivel kiemelt feladata volt pártja csökkenő támogatásának újjáépítése, mindössze három héttel a hivatalba lépése után kiírta az előrehozott választásokat, remélve, hogy népszerűsége előnyös lesz pártja számára.

De a 2010. augusztus 10-i választás nem hozott meggyőző eredményt: sem Gillard balközép kormánya, sem a Tony Abbott vezette liberális-nemzeti koalíció nem volt képes határozott többséget szerezni.

A patthelyzet végül szeptember 7-én szűnt meg, miután a több független jelölt segítségével zajló, több mint két hétig elhúzódó tárgyalások után Gillardnak sikerült 76-74-es többséget biztosítani a parlamentben, hogy kormányt alakítson. 23-ik a Forbes listán.


Ellen Johnson Sirleaf


7. Ellen Johnson Sirleaf, Libéria elnöke

Afrika első női elnöke a Wisconsin és a Harvard Egyetemeken folytatta tanulmányait, az 1970-es évek végén Libéria pénzügyminiszterként dolgozott. De amikor Samuel Doe 1980-ban egy katonai puccsban magához ragadta a hatalmat, és kivégezte az elnököt és a kabinet számos tagját, Ellen Johnson Sirleaf Kenyába menekült, ahol a Citibank igazgatója lett. 1996-ben tért vissza, hogy beszálljon az elnökválasztásokba, de akkor vesztett Charles Taylorral szemben.

2005-ben ismét indult, és ezúttal nyert is, azt ígérve, hogy anyai érzékenységet és érzelmeket visz majd az elnökségbe – hatalmas feladat egy olyan országban, amely még nem hevert ki több évnyi polgárháborút. Idén a női egyenjogúságért folytatott békés harcáért Nobel-békedíjjal tüntették ki. 62-ik a Forbes listáján.

Sheik Hasina Wajed


8. Sheik Hasina Wajed, Banglades miniszterelnöke

A 63 éves Sheik Hasina Wajed a balközép Awami Liga vezetője, igazi túlélő típus. Egy 1975-ös államcsíny közben merénylők megölték családja 17 tagját – beleértve a fiát, három testvérét, anyját és apját, Sheik Mujibur Rahman volt miniszterelnököt. Az akkor 28 éves Hasina éppen külföldön tartózkodott. Később túlélt egy gránáttámadást, amelyben több mint 20 ember halt meg, a golyók azt az autót is eltalálták, amellyel menekült.

1996-ban Hasina lett az első megválasztott miniszterelnök. De 2001-ben a Transparency International szervezet Bangladest a világ legkorruptabb országnak kiáltotta ki, és Hasinát egyhangúlag leváltották. Mégsem ez lett a karrierje vége, 2009 januárjában az Awami Liga a 299 parlamenti helyből 230-at szerezett meg, és az „örök túlélő” ismét miniszterelnök lett.

Johanna Sigurdardottir


9. Johanna Sigurdardottir, Izland kormányfője

Miután Izland gazdasága 2008 októberében összeomlott, Johanna Sigurdardottir meglovagolta az elégedetlenségi hullámot, és ez meghozta számára a miniszterelnökséget.

Győzelme nem volt meglepő: az egykori légiutas-kísérőből lett politikus 1978-as bejutása óta nyolc egymást követő választáson nyert parlamenti mandátumot, és így lett az ország leghosszabb ideje funkcióban levő parlamenti képviselője, és az egyik legnépszerűbb is. Amellett, hogy ő Izland első női miniszterelnöke, a 68 éves Sigurdardottir egyben a világ első nyíltan meleg államfője is. 2010 júniusában, amikor Izland legalizálta a homoszexuális házasságot, Sigurdardottir házasságra lépett partnerével, akivel hét éve már élettársi kapcsolatban állt.

Laura Chinchilla


10. Laura Chinchilla, Costa Rica elnöke

Laura Chinchilla a Nobel-díjas Oscar Arias Sánchez idejében alelnök volt, a 2010 februári elnökválasztáson pedig megnyerte a szavazatok 47%-át. Egy olyan országban, amelyben a bűnözés elterjedése egyre inkább aggodalomra ad okot, sokat nyomott a latba a bal-közép politikus korábbi tapasztalata: közbiztonsági és igazságügyi miniszterként is dolgozott a Nemzeti Felszabadítási Párt színeiben.

Ellenezi a homoszexuális házasságot, az abortusz és az esemény utáni tabletta legalizálását. Ígéretet tett, hogy tovább folytatja elődje gazdaságélénkítő politikáját, a nemzetközi befektetések bevonzásával és szabad kereskedelem kiterjesztésével. 86-ik a Forbes listáján.

Tarja Halonen


11. Tarja Halonen, Finnország elnöke

Tarja Halonen Helsinki belvárosában, egy munkáscsaládban nőtt fel, és a szakszervezetekkel és civil szervezetekkel való kapcsolatainak köszönhetően egy rendkívül sikeres politikai karriert épített ki magának. 2000 óta elnök, ezalatt hevesen védte az államfő főparancsnoki szerepét a hadsereg felett, és a finn NATO-tagság ellen kampányolt. Egyszerű hobbiknak hódol: szeret úszni és két macskájára vigyázni. 2006-ban Conan O'Brien televíziós műsorvezető és humorista azzal magyarázta újraválasztását, hogy Halonen nagyon hasonlít rá.

Dalia Grybauskaite


12. Dalia Grybauskaite, Litvánia elnöke

Miután Dalia Grybauskaite 2009-ben hatalomra került, acélos kifejezésmódja és fekete öves karatés mivolta miatt európai újságírók azonnal Litvánia „vasladyjének” nevezték el. Egy elárusítónő és egy villanyszerelő lányaként részmunkaidőben egy gyárban dolgozott, miközben megszerezte közgazdasági doktoriját. 1999-ben pénzügyminiszter-helyettes lett, ezt követően pedig az Európai Bizottságban különböző pozíciók sorozatát töltötte be.

2009-ben a mély recesszióba süllyedő Litvániában Grybauskaite az elnökválasztási kampányában a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezőkre és a munkanélküliségre fókuszált, amely elérte a 16%-ot. Függetlenként indulva elnyerte a szavazatok 68%-os többségét – ez volt a legnagyobb győzelem a litván elnökválasztások történetében.

Kamla Persad-Bissessar


13. Kamla Persad-Bissessar, Trinidad és Tobago miniszterelnöke

Kamla Persad-Bissessar az Egyesült Nemzeti Kongresszus vezetője, az öt politikai párt alkotta koalíciót irányítja. Amióta 2010. május 26-án az egykori főügyész letette az esküt, máris ambiciózus tervekkel állt elő az egyre növekvő gyilkosságok arányának csökkentésére, a nyugdíjak növelésére és a szegénységben élők számának visszaszorítására (jelenleg az ország lakosságának egyötödét jelentik a szegények).

A korábban szociális munkásként is dolgozó elnök jól ismert együttérzéséről: ő nevelte fel bátyja két gyermekét is, miután az 20 évvel ezelőtt meghalt egy autóbalesetben.

Akik ezúttal kimaradtak a felsorolásból, de szintén benne vannak a 20 női vezető listájában:

14. Mary McAleese, Írország elnöke. 1997 novemberében választották meg, 2004-ben újabb mandátumot nyert
15. Pratibha Patil, India elnöke 2007 júniusa óta
16. Jadranka Kosor, Horvátország kinevezett miniszterelnöke 2009 júliusa óta
17. Rosa Otunbayeva, Kirgisztán elnök, 2010 áprilisa óta
18. Micheline Calmy-Rey, Svájc kinevezett elnöke 2011 januárja óta
19. Atifete Jahjaga, Koszovó elnöke
2011 áprilisa óta
20. Cissé Mariam Kaïdama Sidibé, Mali miniszterelnöke 2011 áprilisa óta




ÉletmódRSS