2019. június 17. hétfőLaura, Alida
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

"Közpénzen magyarosítják az árvákat"

szerk. 2003. április 18. 16:35, utolsó frissítés: 16:35

#b#Böjte Csaba#/b# testvér, a dévai Szent Ferenc alapítvány vezetõje szerdai levelében hívja fel a figyelmet arra, hogy a Hunyad megyei hatóságok egy ideje zaklatják intézményüket. A fõ vád: magyarosítás közpénzen.





Böjte Csaba elmondása szerint egy hónap alatt eddig összesen nyolc testület látogatta meg az Szent Ferenc Alapítványt: a tanfelügyelõség, a gyermekvédelem, a tisztiorvosi szolgálat, a tûzoltóság és több más megyei és városi hatóság. Egyszerre 20-30 személy érkezik bejelentés nélkül, mindent felforgat, kérdéseket tesz fel a gyermekeknek és az ott dolgozóknak egyaránt – így szól a beszámoló.

"Bevonultak, végig kérdezték a gyerekek neveit, magyar tudásuk felől faggatták, hogy mit ettek reggelre, a tegnap mit ettek vacsorára, van e nekik otthonuk?"

A zaklatások kiindulópontja az a Hunyad Megyei Tanács által megfogalmazott vád, miszerint az alapítvány erõszakosan folytat magyarosítást, ráadásul közpénzen. Böjte kifejtette, hogy azzal haragították magukra a hatóságot, hogy engedélyt kértek a szászvárosi magyar nyelvû ötödik osztály beindítására.



A hatóságok a fazék méretébe is belekötnek

A polgármester ezt nem vette jónéven, sõt a városban élõ nehéz sorsú gyermekek számára létrehozott napközis otthonukban is talált kivetnivalót. "Elõbb az itteni önkormányzatnak alárendelt intézmények jöttek ellenõrizni tevékenységünket, de az általuk kiállított rosszindulatú jelentés alapján egész hadjárat indult ellenünk" – nyilatkozta Csaba testvér a Nyugati Jelen napilapnak.

"folyamatosan szaporodik az utcagyerekek száma"

A hatóságok által bevetett módszerek az egykori Securitate-t idézi az atya szerint: rajtaütésszerûen jönnek, mindenféle elõzetes bejelentés nélkül, és többnyire olyan természetû dolgokba kötnek bele, hogy miért fõznek négy tyúkot a levesbe, miért akkora a fazék, amekkora, s hogy miért fogad be más megyékbõl is gyermekeket, holott õk a hunyadi utcagyerekeket hazatoloncolják.


Nem igaz a beilleszkedési zavar vádja

Természetesen ami a leginkább zavaró lehet, hogy a munkatársak magyarul beszélnek a gyermekekkel. Egy, a megyei román nyelvû sajtóban megjelent cikk szerint az alapítvány körül minden rendben van, kivéve, hogy "a szegény gyermekeket elmagyarosítják. Kizárólag magyarul beszélnek velük, és ez olyan súlyos következményekkel járhat, hogy az itt felnövõ fiatalok nem tudnak majd beilleszkedni a román társadalomba." Az idézet a megyei tanács jelentésébõl származik.

Böjte Csaba válaszként kifejti, hogy a gyermekekkel azért beszélnek magyarul, mert azok szülei (akinek még van) írásban kérték ezt tõlük, a beilleszkedési gondokra a kollégiumban nevelkedett, egyetemre járó fiatalok a válasz.


Az állami gondozott 12-szer többet ér

"...az ellenvetésük, hogy miért van 4 tyúk a lábosban, miért van 50 literes fazék, és hogy Pityu miért származik Salamásról."

Csaba testvér ugyanakkor nevetségesnek tartja, hogy azért a 16 millió lejért, amit állami támogatásként kapnak a több mint egymilliárdos havi költségvetésükhöz, számon kérik, hogy kiket segítenek az állam pénzén. Jelenleg 500 ezer lejt szán havonta a gyermekvédelem egy általuk befogadott gyerekre. Ez azt jelenti, hogy egy gyerekért napi 0, 45 eurót kapnak, míg egy állami intézetben lévõ gyerek ugyancsak egy napra 5,75 eurót kap. "Tizenkétszer annyit ér a gyermek, ha állami intézetben van." – teszi hozzá Böjte Csaba.

Csaba testvér szerint a hatóságok a bürokráciával teljesen megbénítják a munkájukat, annyi papírmunkát kérnek, hogy a már nem marad idejük a gyerekekre, és ez elég indok lenne az engedélyek megvonásához. "Nem tudom, hogy kinek jó ez, de hogy nem a gyermekeknek, az biztos."

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS