2017. november 24. péntekEmma
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Székely gyalogezredek újratöltve

Sólyom István 2011. augusztus 02. 17:37, utolsó frissítés: 2011. augusztus 04. 17:10

Lőporfüst, lódobogás, gyalogsági roham, pergődob, támadás, majd baráti összeölelkezés: így játsszák újra a történelmi csatákat. Interjú egy székely katonai hagyományőrzővel.


Mi visz arra felnőtt férfiakat és nőket, hogy jelentős anyagi ráfordítás mellett, szabadidejük egy részének felhasználásával egykori csaták színhelyeire utazzanak, ahol első ránézésre megmosolyogtató, bájos, gyerekkori emlékeket idéző háborúsdit imitálnak? A székelyföldi katonai hagyományőrzés tradícióinak, jelenlegi állapotának feltérképezése és kulisszatitkainak megismerése mellett a fenti kérdésre is válaszokat kaptunk Nagy József gyergyóremetei történésztől, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Történettudományi doktori iskolájának hallgatójától, aki szülőfalujában egy székely gyalogos hagyományőrző csapatot szeretne alapítani.

Mesélj a mozgalomról, annak hagyományairól, mibenlétéről. Miért az újkori hadviselés élvez prioritást a székely katonai hagyományőrző csoportoknál?

Székelyföldön a múlt század kilencvenes éveiben indult el a katonai hagyományőrzés magyarországi segítséggel, és mindmáig a 18-19. századi katonai hagyományok felelevenítése, megélése élvez a legnagyobb prioritást. Az utóbbi években az Osztrák-Magyar Monarchia korát, a honfoglalást vagy a 17. századi székely hadviselést felelevenítő egyesületek is alakultak.

Célra tarts!



Az 1760-as években Székelyföldön, akárcsak a Habsburg birodalom egyéb határvidékein, Mária Terézia határőrezredeket - 16 gyalogos- és 1 huszárezredet - állított fel. Az 1. (14.) székely határőr gyalogezredet Csík-, Gyergyó-, és Kászonszéken, a 2. (15.) székely határőr gyalogezredet Háromszéken, mig az egész Székelyföld területéről az 1. (11.) székely határőr huszárezredet állitották fel.E három ezred a Habsburg birodalom érdekeiért küzdötte végig a nagy európai háborúkat, mígnem 1848-ban a magyar honvédség soraiba állva, a szabadságharc egyik legütőképesebb alakulataként „vesztették el a bécsi udvar előtt becsületüket”, de tetteik méltán helyet foglalhatnak a magyar történelem dicsőséges haditettei között.

Ebben a korban szinte minden ezred megkülönböztető jeleket viselt magán, a barokk korra jellemző mutatós egyenruhában, a vonalharcászat elvei szerint kiképezve élték a katonaéletet. Az európai katonai hagyományőrzés igencsak „felkapta” e kort, hiszen a napóleoni háborúk is ebben a korban dúltak, mígnem a 20. század második felétől pedig látványos rendezvényekkel, hadijátékokkal kápráztatták el a közönséget.

Gyergyóban a „Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület” Parászka Géza vezetésével karolta fel a katonai hagyományokat, a székely huszárezred és az 1. székely határőr-gyalogezred egyenruhájába bújtatva az egyesület tagjait, hiszen a hagyományőrző egyesületekre jellemző, hogy ki-ki a saját vidékén valaha felállított alakulat emlékét szeretné feléleszteni és a mai társadalom fele közvetíteni azt a kulturális értéket, ami a hagyományokban testesül meg. A huszárok és gyalogosok létszáma Gyergyóban meghaladja a 20 főt, azonban Székelyföld-szerte kb. 200 hagyományőrző tevékenykedik, és az utóbbi években gombamód szaporodtak az egyesületek. A gyalogos és huszár hagyományőrzés elkülönül, jelenleg Gyergyó szinten próbáljuk bővíteni a gyalogos létszámot, hogy önálló rendezvények megszervezésére legyünk képesek.

Tudni kell azt, hogy mindennek semmi köze a katonáskodáshoz, ez kulturális tevékenység, mint mondjuk a néptánc. Csak itt nem népdalokat gyűjtünk, hanem megpróbáljuk bemutatni, hogy pl. 1800-ban valahol az észak-itáliai csatamezőkön hogyan töltött el egy napot a székely határőr a katonai táborban, és mindezt tudatosítjuk a mai társadalommal különböző rendezvényeken keresztül. Az alaki mozgásokat nem azért tanuljuk meg, hogy katonák legyünk, hanem, hogy be tudjuk mutatni egy bemutatón a közönségnek, hogy lám, ez volt a székely ember életformája 200 éve. Szerencsére számos forrás áll rendelkezésünkre mindezek feltérképezéséhez, sokat segít Csikány Tamás budapesti hadtörténész is ebben, továbbá magyarországi képzett hagyományőrzők.

Hadijáték Gyergyóremetén - Piski csata 2010.



Milyen hazai és nemzetközi kapcsolataitok vannak más hagyományőrző egyesületekkel?

Jelenleg Gyergyóremetén szeretnénk megalapítani egy gyalogos csapatot, ahová gyergyóiak jelentkezését várjuk. A székelyföldi egyesületek a budapesti Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség égisze alá tartoznak, amely a tagszervezetek munkáját hangolja össze. Minden év tavaszán tartják a budapesti közgyűlést, valamint minden év januárjában egy székelyföldi közgyűlésre is sor kerül (Székely Huszártalálkozó), ahol minden egyesület a saját programjait fogalmazza meg. A székely határőr egyesületek között túlsúlyban vannak a huszár egyesületek, melyek elsősorban magyarországi egyesületekkel tartanak fenn jó kapcsolatokat, de leginkább saját székelyföldi rendezvényeikre járnak el, ritkábban 1848-1949-et felidéző magyarországi hadijátékokon is részt vesznek, de sajnos a lovak szállítása főleg külföldre, mindig megterheli anyagilag a huszárokat. A gyalogos hagyományőrzőknek könnyebb mindez, hiszen nemcsak az egyenruha elkészítése olcsóbb (1200 lej egy gyalogos teljes felszerelése), hanem magyarországi közvetítéssel rangos nyugat-európai rendezvényekre vagy magyarországi eseményekre is sikerült eljutnunk, hiszen nem kell lovat cipelni.



galeria_2724.jpg
Célra tarts!
galeria_2725.jpg
Hét nyalka székely vitéz
galeria_2726.jpg
Magyar-osztrák kooprodukció
galeria_2727.jpg
Mindenre elszánt 15-ös bakák
galeria_2728.jpg
Keresd a kakukktojást!
galeria_2729.jpg
Itt még fehér a hó


Ebben az egyenruhában részt lehet venni a napóleoni kor és az 1848-49-es szabadságharc emlékére szervezett rendezvényeken is. Jelenleg Európában a napóleoni háborúk szinte minden csatáját eljátsszák az eredeti helyszíneken, pl. Austerlitz-ben akár 2-3000 hagyományőrző is összegyűl, minden év december 2-án. Magyarországon a szabadságharc nagy csatái élveznek prioritást, pl. Tápióbicskén 600 hagyományőrző eleveníti fel a csatát minden év április 4-én. Székelyföldön a huszártoborzók a leglátványosabb rendezvények. Ha minél több helyre el tudunk jutni, az a kapcsolati hálónk kiszélesítését is jelenti.


Volt-e saját rendezvényetek, hol jártatok eddig és hová mentek a közeljövőben, milyen meghívásaitok vannak, hogyan fogadnak benneteket?

Csapatunk most bővül, és elsősorban olyan rendezvényekre megyünk el, olyan „csatákba”, ahol annak idején is ott voltak a székely határőrök. Legnagyobb prioritást az austerlitzi hadijáték élvez, mivel ebben a csatában 1805. december 2-án mindhárom székely ezred részt vett, és közülük 1500-an estek el a franciák puskatüzében, akik emlékét a csatatéren egy kopjafa és egy tömegsír őrzi. A helyi magyarok segítségével minden évben megemlékezést szerveznek, a tavaly sikerült először nagyobb létszámban kiutazni Austerlitzbe Székelyföldről. Idén pedig egy budapesti hagyományőrző egyesület segítségével a hadijátékban is részt veszünk, annak az 50 fős magyar csapatnak a részeként, akik évente kiutaznak és a székelyeket „játsszák” el a hadijátékon. 2006-ban ők állították a kopjafát is, idén szeretnénk Székelyföld nevében is állítani egyet, melyet Kövér György kopjafafaragó készít el Gidófalván.

Az austerlitzi csata 2009-ben



Idén jártunk Cherascho-ban, Olaszországban, ahol szívélyes volt a fogadtatás, hiszen mindig korhű módon kialakított tábort hoznak létre, ahol a korabeli sátrakban szalmán alszik a „katona”, továbbá az ellátást is biztosítani szokta a szervező egyesület. És „természetesen” a csata napján az osztrák haderő részeként ezután „vereséget szenvedünk” a franciáktól. A csatában való részvétel, azt hiszem, minden férfiembernek élmény lehet, főleg a korabeli elöltöltős tűzfegyverek használatával.

2010-ben először Romániában, Gyergyóremetén próbáltunk meg eljátszani egy 1849-es csatát, ahová el is jött 150 hagyományőrző, azonban a tűzfegyverek használatát nem engedélyezték a román hatóságok, mivel Romániában nincs törvény a katonai hagyományőrzésre. Az Európai Unióban e fegyverek pirotechnikai eszközöknek minősülnek, és vaktölténnyel működnek. Lövéskor robbanás hallatszik és füst száll ki a puska csövéből, amivel Franciaországban akár otthon is lehet gyakorolni.

A tápióbicskei csata 2011. áprilisában




A csapatunk tagjai voltak már Wagramban, amely igencsak figyelemreméltó rendezvény Ausztriában, ahol szintén Napóleon kori csatát játszanak. A magyarországi hadijátékokon midig szívesen fogadnak, nem nézve azt sem, hogy ott voltak-e a székelyek a valóságban.

Továbbá jó kapcsolatokat ápolunk bukaresti román hagyományőrzőkkel is (Asociația Tradiția Militară Română) akik 2010-ben eljöttek a gyergyóremetei hadijátékra, ahol az 1849. február 9-i piski-i csatát elevenítettük fel. Idén részt vettünk a Székely Vágtán, ahol egy huszár és gyalogsági bemutatót tartottunk, majd Barcarozsnyón augusztus 26-28-án Napóleon kori hadijátékon veszünk részt.

Romániában több román hagyományőrző egyesület létezik, akik különböző tevékenységet fejtenek ki, azonban ők is nehézségekbe ütköznek a pirotechnikai lőfegyverek használatát illetően. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a székely huszár hagyományőrzés igencsak élen jár Románia szinten. A székely gyalogos csapatok fejlődését ezután szeretnénk elősegíteni, jelenleg négy kisebb csapat létezik, egy Gyergyóban pár fővel és három Kézdivásárhely környékén.

Magyar-osztrák kooprodukció



Hogyan zajlik egy hadijáték? Milyen a felszerelés, a fegyverek, mennyire veszik komolyan a résztvevők? Például milyen gyakran történnek fizikai sérülések?


A katonai hagyományőrzésben fontossággal bír a saját történelmünk iránti érdeklődés, jó, ha egy csapatban van egy olyan személy, aki például levéltári kutatásokat végez, jelen esetben a csapatunkban én lennék az, de most beállt egy történelemtanár is. Alapszinten elvárt, hogy az alakulat, jelen esetben az 1. (14.) székely határőr gyalogezred történetét, továbbá az egyenruhát, felszerelést ismerjék a tagok. A székely határőr egyenruha barna frakkból, kék színű, sárga zsinóros nadrágból, csákóból és egyéb kiegészítő felszerelésből áll (téli köpeny, tölténytáska, szuronytartó, kenyérzsák, borjúbőr hátizsák, kulacs stb.), kiegészítve a puskával, melyet csak külföldön használunk, és nincs is a székely hagyományőrzőknek a tulajdonában, a helyszínen szoktak adni.

Székelyek Austerlitzben



Ahhoz, hogy hadijátékban részt vehessünk, ismerni kell a vezényszavakat, ha Nyugatra megyünk, németül is, hiszen mindig az osztrákok közé állunk. A mozgások akár egy-két nap alatt megtanulhatók. A vonalharcászat elve szerint több soros, szélesen elnyúló vonalú alakzatokban történik a mozgás, vezényszóra és dobjelzésekkel, melyek egy alkalommal is megtanulhatók. Váll vállnak kell feszüljön, hiszen az „ellenség” könnyen áttörheti a vonalat, ha az nem elég erős. Akár 100 fős vonal is kell tudjon vonalzószerűen egyszerre mozogni, fordulni, rohamozni. Ha a sor megbomlik, abban a pillanatban vereséget szenvedhet az alakulat. A hadijátékok ez által jóformán spontánul működnek, csak a tisztek tudják a koreográfiát, és aszerint vezényelnek.

A rendezvények a táborba szállással kezdődnek, amikor felverik sátraikat a hagyományőrzők, melyek szintén meg kell feleljenek a korabeli előírásoknak. A tábori élet pezsgése szintén élmény lehet, főleg mikor Európa számos népe táborba száll, színes ruházatával és érdekes zenét játszó zenekaraival. A feleségek markotányos nőknek szoktak öltözni, szintén korabeli viseletben. Főleg a francia hagyományőrzőknél egészen családias hangulatok uralkodnak, ahol a kisgyerekek dobosoknak öltöznek be. A hadijátékot díszszemle előzi meg vagy egyéb rendezvény. Majd ágyúdörgés jelzi a csata kezdetét, az ágyú szintén pirotechnikai jelleggel működik, azonban nem ajánlatos túl közel elé állni a hanghatás miatt.

A fegyverek használatának elsajátítása szintén odafigyelést igényel, hiszen ezek kezdetleges elöltöltős fegyverek, papír hüvelyes töltetekkel. Balesetek akkor fordulnak elő, ha valaki figyelmetlenül használja, lövéskor szigorúan tilos a cső elé tartani bármit, pl. a kezet súlyosan megsebesítheti. Szigorún tilos alkoholos állapotban részt venni egy hadijátékon. Azonban balesetek ritkán fordulnak elő szerencsére, jómagam évek alatt egyszer voltam tanúja egy huszár balesetének, melyben a ló is hibás volt. Rohamoknál mindig, mikor a két ellenséges sor összeér, a puskát a levegőbe kell tartani szuronnyal fölfele, és a könyököt kell az ellenfélnek nyomni, de nem túl erősen. Gyakorta ismerkedéssé fajul az efféle „roham”, persze a nézőközönség ezt alig látja a lezárt terület pereméről, az ágyúfüst egy idő után elborítja a „csatateret”.

A „rohamokat” sortüzek és folyamatos közeledés előzi meg. A sortüzek vezényszóra és legtöbbször egyszerre történnek, de ha valakinek nem jön össze a lövés technikai okok miatt, akkor külön is ellőheti a töltetet, miután megoldja a problémát. Azt hiszem, ha létezik igazán férfias szórakozás, amiben adrenalin is van, az ez!

Mi a célja e tevékenységnek azon kívül, hogy jó szórakozás, történelmi köntösbe bújtatva?

Azt hiszem, egy ilyen esemény látványban felülmúl bármilyen történelemórát, főleg a résztvevők számára. A célja a katonai hagyományok kulturális értékeinek fenntartása és közvetítése a társadalom fele, hiszen János bácsi, aki Gyergyóban az erdőn dolgozik napi 12 órát, nem fog a Kolozsvári Könyvtárban olvasni a székely határőrök és Bem József viszonyáról, de vasárnap délután talán megnéz egy ilyen bemutatót.

Mindenre elszánt 15-ös bakák



A hadijáték egyfajta csúcspontja a katonai hagyományőrzésnek, azonban a helyi megemlékezéseken való részvétel, március 15, madéfalvi veszedelem január 7-én stb. szintén fontos. A huszárok rendeznek huszárbálokat, a szovátai huszárok huszártáncot is megtanultak. Van néha csak tábor jellegű rendezvény, hadijáték nélkül. Külföldön, Európában, a székelység ezáltal lehetőséget kap, hogy nemzetközi szinten is megmutathassa hagyományait. A civil szféra fontos részét képezik Európa szerte ezen egyesületek.

Milyen feltételei vannak egy katonai hagyományőrző csoportba való jelentkezésnek? Lányok, nők jelentkezhetnek?

Errefele ritkán állnak be lányok, de Nyugaton sokkal jellemzőbb. Főleg markotányos nőnek szoktak beállni. Természetesen bárki beállhat, aki van legalább 15 éves és pszichológiailag úgymond „rendben van”, érdeklik a hagyományok. Bárki beállhat bármely csapatba elméletileg, de legtöbbször mindenki a saját vidékének hagyományait szokta felkarolni, ez praktikusabb kapcsolattartás. Egyesületfüggő az egyenruhák előállítása, van, ahol sikeresen pályáznak stb. és mindent előállítanak támogatásokból. Az anyagi hozzájárulás rendezvényfüggő, általában mindig ellát a szervező fél (szállás, kaja) az út kerül pénzbe, ha nem sikerül támogatásból megoldani.

Csíkiakat, kászoniakat és gyergyóiakat várunk elsősorban az 1. székely határőr gyalogezredbe, akik nálam jelentkezhetnek. Aki más vidék egyéb egyesületébe akar jelentkezni, annak szívesen segítek a tájékozódásban.

Az, hogy ki hány rendezvényen vesz részt egy évben, nincs semmihez sem kötve, van, aki munkája miatt egyszer tud eljönni valamerre, vagy a gidófalvi huszárcsapat lehet ellenpélda, akik szinte minden második héten rendezvényen vesznek részt. Magyarországon és Erdélyben is jellemző a fiatalabb, huszon-harminc éves korosztály érdeklődése, Nyugaton akár 60 éves bácsik is beállnak Napóleon katonájának.

Aki „modern”, kulturált szórakozásra vágyik, és a történelmet is szereti, szeret utazni, megismerkedni az európai kultúrákkal, annak csak ajánlani tudom a hagyományőrzést. Idénre legfőbb tervünk Austerlitzbe kimenni minél nagyobb létszámban december elején. Azt hiszem, aki az Austerlitz melletti Telnice falu határában egy gyertyát letesz legalább az 1500 elesett székely katona tömegsírjának emlékoszlopa mellé, annak már megérte eljönni, hiszen 2006-ig, száz éven keresztül, csak annyit tudtak a helyiek, hogy ott a mezőn valami osztrák katonai tömegsír van 1805-ből.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS