Internet és barátság: árt vagy használ?
szerk. 2011. július 25. 10:06, utolsó frissítés: 13:30Másképp kommunikálnak a neten a férfiak és nők, és a fizikai vonzerő itt is számításba jön. A barátságnak viszont kifejezetten jó tesz a messenger, feltéve, ha azzal barátkozunk, akit már amúgy is ismertünk.
Nagyon sok, egymásnak ellentmondó kutatás látott már napvilágot arról, hogy az internetes kommunikációs csatornák használata – és elsősorban a közösségi portálok, illetve a messenger –, hogyan befolyásolja az emberi kapcsolatok milyenségét. A Facebookról is van jónéhány pró és kontra kutatás, ráfogták már többek között a válások számának növekedését is. Egy pszichológiai államvizsga-dolgozat alapján összefoglaljuk az idevágó legfontosabb kutatások eredményeit. Egy biztos: nincs egyetértés.
Amerikai, kanadai és holland kutatások is azt mutatják, hogy a serdülők nagy többsége napi több órát tölt online. A ráadásul serdülők úgy gondolják, hogy az internet nagyon fontos eszköze a mindennapi szociális életüknek és leginkább arra használják, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki, illetve tartsanak fenn.
Ennek a jelenségnek az egyik magyarázata szerint az internethasználat mintegy elrabolja az egyéneket a valós szociális tevékenységeiktől és befolyásolja a szociális kapcsolatok kialakulását és kezelését. Ezzel a megközelítéssel kapcsolatban számos keresztmetszeti kutatást végeztek, amely az internethasználatot a növekedett mértékű depresszióval állította összefüggésbe mind a serdülők, mind a felnőttek esetén.
Épp ellenkezőleg?
Viszont egy másik elméleti megközelítés szerint az internethasználat épp ellenkezőleg, inkább kiterjeszti, mint helyettesíti a kortársakkal való kapcsolatteremtés lehetőségeit, így növeli az önértékelést és fokozza a jólétet. Ennek megfelelően más keresztmetszeti kutatások azt mutatták ki, hogy a főiskolás diákok internethasználata közvetlen vagy közvetett módon kapcsolatban áll az alacsonyabb depressziós szinttel. Ráadásul azt is feltárták, hogy az internethasználat online kapcsolatok kialakításához vezethet, ezáltal megnövelve a személy szociális támaszát.
Egy longitudinális kutatás, amely egy 8-12 hónapig tartó időszakot ölelt fel, azt találta, hogy mind a magányosság, mind a depresszió mértéke arányosan növekedett az online módon eltöltött idő nagyságával mind a serdülők, mind azon felnőttek esetében, akik először használták az internetet. De utóbb kiderült, hogy az egyéves utánkövetéses kutatásban ezek a negatív hatások végülis eltűntek.
Ami a kutatásokból mégis világosan kitűnik, hogy nemtől és kortól függetlenül a kommunikáció és a szórakozás a legnépszerűbb internetes tevékenységek. A serdülők többsége azt vallja, hogy az internetes kommunikáció során nagyobb lehetőségük nyílik valódi énjük megmutatására, mint a szemtől szembe interakciók esetén. Az internetes közegben megnövekedett az énközlések száma; ez segíti a serdülőket abban, hogy a számukra fontos kapcsolatokat – legjobb barátságok, romantikus kapcsolatok – jobban kibontakoztassák, elmélyítsék.
A nőknek a mail jött be inkább
A serdülők körében nemi különbséget talált az internet észlelésében és használatában. A férfiak az internet használatát szórakozásként észlelték, úgy kezelték a világhálót, mint egy játékszert, míg a nők megközelítése sokkal gyakorlatiasabb: számukra az internet nem más, mint egy eszköz, amely segíti őket abban, hogy navigáljanak a különböző oldalak és emberek között.
Az elektronikus kommunikáció egyes funkcióit a nőiesség expresszív aspektusával társították, például az önkifejezéssel és azzal a képességgel, hogy könnyedén kommunikálnak a családtagokkal, barátokkal, ezért azt feltételezték, hogy a nők az internetnek a kommunikációval kapcsolatos opcióit használják gyakrabban. Korábbi kutatásokból kiderült, hogy a nők inkább e-mailezésre használták többet a netet, míg a férfiak inkább információkeresésre.
Mások azt találták, hogy a férfiak lényegesen többet használják a chatszobákat, mint a nők. A nők e-mail preferenciájának és a férfiak chat preferenciájának hátterében a kétfajta kommunikáció céljának különbözősége áll: az e-mail inkább a barátokkal és a családdal való személyes kontaktus fenntartására szolgál, míg a chatszobákban az anonimitás dominál és a társadalomban jelen levő erőkülönbségek megmutatásának színterét képezi.
Az online közösségekben való részvétel vizsgálatakor is különbséget találtak a nők és férfiak aktivitása között. A férfiak nagyrészt beszélgetéssel, csábítással foglalkoznak, közléseik hosszúak, gyakran szarkasztikusak és magukat próbálják ezek által jó fényben feltüntetni. Ezzel szemben, a nők kevesebb információt, újdonságot közölnek magukról és a közölt információ tartalma gyakran támogató, segítő jellegű, és kevésbé hangsúlyozza a saját véleményt.
A fizikai vonzerő itt nem számít?
Egyes kutatók két hajlam szerepét hangsúlyozták a számítógép által mediált kommunikáció (Computer Mediated Communication, CMC) használatában: a kommunikációtól való vonakodást és a magányosságra való hajlamot. Mindkettő a kommunikáció hárítására vonatkozó szociális deficit és általuk leértékelődik az interperszonális interakció szerepe. Azok a személyek, akik kevésbé sikeresek a szemtől szembe interakciókban, hajlamosabbak a CMC technikák használatára és azok segítségével valóban nagyobb sikereket is érhetnek el.
A való életbeli interperszonális kapcsolatok kialakulását több tényező befolyásolja, amelyek hatása a kibertérben teljesen jelentéktelenné válik, ezért számos előnyhöz juttatja azokat, akik nem rendelkeznek ezekkel a tulajdonsággal és így megváltozik a kapcsolatok kialakulásának folyamata is. Való életben nagyon fontos szempontok: a fizikai vonzerő, az interakció gyakorisága, térbeli közelség, a hasonlóság, a megerősítés.
A számítógépes környezetben a fizikai vonzerő szerepe csökken, így az alacsonyabb vonzerővel rendelkező személyek is sok barátra tehetnek szert. Az instant üzenetek használata nélkülözi a fizikai komponens hatását, tehát a külsővel kapcsolatos gátlások egy része megszűnik és a hangsúly áthelyeződik a kommunikáló személyiségére, intellektusára. Ugyanakkor közösségi oldalakon végzett megfigyelések azt mutatják, hogy a vonzó külsejű emberek sokkal több ismerőssel és baráttal rendelkeznek, mint a kevésbé vonzó külsejű társaik, vagyis a fizikai vonzerő hatása nem hagyható teljesen figyelmen kívül az internetes kontextusban sem.
Az interakció gyakorisága befolyásolja az internetes barátságok kialakulását is, minél többet érintkezik (beszélget, képeihez, bejegyzéseihez hozzászól) egy személy a másikkal, annál inkább kezdi megkedvelni őt. Ugyanakkor az interneten talán a hasonlóságnak van a legnagyobb szerepe a kapcsolatok kialakulásában. A hírcsoportok, chatszobák, blogok pl. eleve az azonos témák iránt érdeklődő személyeket gyűjtik össze.
Csökkenés vs. növekedés
A serdülők és fiatalok internethasználatával kapcsolatos korai kutatások azt bizonyították, hogy az internethasználat növekedésével jelentősen csökkent a szülőkkel való kommunikáció és a szociális hálózat mérete, illetve növekedett a magányosság érzése. Ezek a korai kutatások az online kommunikáció csökkenés hipotézisét bizonyították be, amely szerint ezek a kommunikációs módok serdülőkorban gátolják a már meglévő barátságok fejlődését.
Ez a hipotézis arra a feltételezésre épül, hogy az idő alatt, amelyet a serdülők azzal töltenek, hogy idegenekkel beszéljenek, felszínesebb és kevésbé jövedelmező kapcsolatokat alakítanak ki, mint azok, amelyeket a reális világban alakíthatnának ki ez az idő alatt. A csökkenés hipotézis még azt is feltételezi, hogy ezeknek a kevésbé jövedelmező kapcsolatoknak a kialakítása a már meglévő reális világbeli kapcsolatok minőségének a romlásához vezet.
A korai internettel kapcsolatos kutatásokat az 1990-es években végezték, és mivel akkor csak kevés embernek volt internet-hozzáférhetősége, ezért a kutatások eredményei azt mutatták, hogy az emberek online inkább idegenekkel érintkeznek, mint ismerőseikkel. A szélesebb körben elterjedt internet-hozzáférhetőséggel, a serdülőknek egyre nagyobb lehetősége adódott a már meglévő barátokkal való kommunikációra is. Ahogy az internet egyre ismertebbé vált a serdülők között, a későbbi kutatások inkább megcáfolták ezt a redukció hipotézist.
A legújabb kutatások az ösztönzés hipotézist támogatják, amely szerint az internetes alapú kommunikáció nemcsak, hogy az idegenekkel való kapcsolatok kialakítását segíti elő, hanem a már ismert személyekkel való kapcsolatot is elmélyítheti. Ez a hipotézis azt állapítja meg, hogy az internetes kommunikáció természetétől fogva lehetővé teszi az intimebb énközlést és ez javítja a kapcsolatok minőségét, legyen szó idegenekről vagy már egymást régóta ismerő személyekről.
2007-ben azt találták, hogy a serdülők sokkal közelebbinek érzik magukhoz azokat a barátaikat, akikkel az interneten is kommunikálnak, mint azokat, akikkel ez nem történik meg. Ennek a kutatásnak hatása csak azokra a serdülőkre igaz, akik többnyire a már meglévő barátaikkal kommunikálnak az interneten, azokra nem érvényes, akik főleg idegenekkel lépnek ott kapcsolatba. Ezek a kutatások, tehát többnyire azt állítják, hogy a már ismert személyekkel való kommunikációnak pozitív hatása van a kapcsolatra, míg az idegenekkel való internetes kommunikációnak nincs hatása, vagy negatív hatása van a kapcsolat minőségére.
Egy 2007-es, 794 serdülőből álló mintát vizsgálva azt találták, hogy az online kommunikáció pozitív kapcsolatban állt a barátságok közelségével abban az esetben, ha a serdülők olyan személyekkel beszéltek, akiket már offline módon ismertek. Az online kommunikáció és a barátságokban való közelség pozitív kapcsolata növekedett az életkor előrehaladtával. A lányok barátságai, pedig eleve szorosabbnak bizonyultak, mint a fiúké.
Online szociális tőke
A szociális tőke azokra az előnyökre, arra a haszonra vonatkozik, amelyet az egyén az emberekkel való személyes kapcsolataiból gyűjt össze. A szociális tőke egyes formái, mint például a barátokkal vagy szomszédokkal való szoros kapcsolat, összeköttetésben állnak a pszichológiai jóléttel, a pozitív önértékeléssel és az élettel való elégedettséggel.
Lin elmélete szerint fontos különbséget tenni a szociális tőke két szintje között: az egyéni és kapcsolati szint, illetve a közösségi szint között, annak ellenére, hogy az utóbbi az előbbi két összetevőjéből származik. A közösségi szociális tőke, például az Egyesült Államokban az utóbbi években csökkent és ez a tendencia növekedett szociális rendellenségekkel, civil tevékenységekben való csökkent részvétellel járt. Egyéni szinten a szociális tőke lehetővé teszi, hogy a személy profitáljon a másokkal való kapcsolataiból, olyan szociális javakat szerezzen meg, mint például információk vagy támasz.
Putnam a szociális tőke egyéni szintjén két folyamatot különít el: a szociális tőke kötését (‘bonding’) és a szociális tőke hidalását (‘bridging’). A szociális tőke kötése az egyén nagyon szoros, emocionálisan nagyon erős kapcsolataiban lelhető fel, mint például a család vagy a nagyon közeli barátok. A fogalom Granovetter erős kötés (‘strong tie’) kifejezéséhez hasonlítható. A szociális tőke hidalása azokban a kapcsolatokban érvényesül, amelyeket gyenge kötésűnek (‘weak tie’) neveznek és, amely esetén az egyénnek laza kapcsolata van az információt, új perspektívát birtokló személlyel. Ezek a kapcsolatok nem nyújtanak emocionális támaszt.
Resnick szerint az internetes szociális hálózati oldalak használatával a szociális tőke egy újabb formája alakul ki, mivel a tulajdonságlisták, a fényképek és a keresési lehetőségek segítik az online kapcsolódást az emberek között. Mások azt feltételezték, hogy a szociális hálózati oldalak a gyenge kötésű kapcsolatok számát fogják növelni, mert általuk ezek megszerzése könnyű és olcsó. A szociális tőke hidalásának jelensége nagyon jól érvényesülhet a közösségi oldalakon. Ezeken az oldalakon egy embernek átlagban 150-200 ismerőse van, amely szintén azt bizonyítja, hogy ezekben a hálózatokban a kapcsolatok gyengébbek, kevésbé intimek, mert lehetetlen ennyi emberrel szoros kapcsolatot fenntartani.
Szörf vs. messenger
Egy első éves egyetemistákkal végzett kutatás azt találta, hogy az IM-rel töltött idő növekedésével kevesebb depressziós tünetet produkáltak a résztvevők és kisebb fokú szociális szorongást éltek át, míg az interneten való szörfözéssel töltött idő növekedésével növekedtek a depresszió és a szociális szorongás. Egy másik kutatás, azonban azt mutatta ki, hogy a 12-15 éves serdülők körében egy majdnem 6 hónapos beavatkozás után az IM használata is növelte a depresszió tüneteit.
Egyes kutatások a különböző internetes aktivitások különböző hatásáról számoltak be, azt állítva, hogy bizonyos aktivitások csökkenthetik a kapcsolatok minőségét, míg mások növelhetik. Például: egy a serdülők mentális egészségével foglalkozó kutatás szerint azok a fiúk, akik számítógépes technológiát használtak a másokkal való kommunikáció aktusában, nagyobb szociális támasszal rendelkeztek, mint azok a fiúk, akik nem alkalmazták a számítógépes kommunikációt; míg azok a fiúk, akik többnyire számítógépes játékok játszására használták az internetet, alacsonyabb szintű szociális hálóval rendelkeztek.
Más kutatások azt bizonyították, hogy az instant üzenetek használata pozitív hatással volt mind a legjobb barátság, mind a párkapcsolat minőségére, azáltal, hogy nagyobb teret biztosít az énközlés számára és többféle modalitást nyújtott, mint például a telefon.
"A gazdag gazdagabb lesz" hatás
Az internethasználattal kapcsolatos különböző elméletek mindig hangsúlyozzák más tényezők szerepét is a következmények alakulásában: mint pl. a személyes tulajdonságok, illetve a szociális kontextus, amelyben az internethasználat történik. Azt találták, hogy azok a személyek, akik introvertáltak a hétköznapokban, extrovertált hangvételű üzeneteket küldtek. Üzeneteik sokkal több információt tartalmaztak, mint azoké, akik a hétköznapi életben extrovertáltak.
Úgy tűnik, tehát, hogy a világhálón az introvertáltak nem használják a hétköznapokban megszokott, átlagos viselkedésmintázataikat. Ez talán annak köszönhető, hogy az internetet sokkal biztonságosabb környezetként érzékelik, mint a valódi környezetet és ezért az offline kapcsolatokban extrovertáltak viselkedését produkálják. Ez a felfedezés a szegény gazdagabb lesz hatást támasztja alá, vagyis azt a jelenséget, hogy a szociális deficittel rendelkező személyek számára az internet szociális kompenzatorikus hatással bír és az említett személyek ezen az úton kielégíthetik szociális szükségleteiket.
Selfhout a szociális kontextus egy másik elemére fókuszált, mégpedig a barátságok minőségére. Elméletileg, a barátságok minősége befolyásolja az internethasználat hatását a problémák internalizálására. Ebből a szempontból két hipotézis releváns. Az első feltételezés neve a “gazdag gazdagabb lesz” hipotézis, és arra vonatkozik, hogy az IM jövedelmező hatással lehet azokra a személyekre, akiknek nagyon jó minőségű offline barátságaik vannak, mert az IM egy megfelelő környezetet biztosít ezeknek a kapcsolatoknak az ápolására. A nagyon jó minőségű barátságokkal rendelkező serdülők az IM technikát használhatják szociális hálózatuk kibővítésére is, mivel nekik jobb szociális képességeik lehetnek, amelyeket online környezetben is hatékonyan felhasználhatnak új kapcsolatok kialakítására.
Kraut és munkatársai 2002-ben azt találták, hogy azok az introvertált személyek, akik kommunikációra is használják az internetet, nagyobb magányosság érzésről számoltak be, mint azok a személyek, akik extrovertáltak. Kraut és munkatársai szerint ennek a jelenségnek a hátterében a szegény szegényebb, a gazdag gazdagabb lesz hatás húzódik meg, vagyis azok az emberek, akiknek eleve jobbak a szociális képességeik és eleve több baráttal rendelkeznek, fel tudják használni a fejlett szociális képességeiket és még több barátot tudnak szerezni az interneten, mint azok, akik eleve gyengébb szociális képességekkel és az offline életben kevesebb baráttal rendelkeznek.
Selfhout 2008-ban azt kutatta, hogy a különböző minőségű barátságokkal rendelkező serdülőkre milyen hatással van az instant üzenetek (IM) használata, illetve a szörfözés. Nem találtak semmiféle olyan eredményt, amely alátámasztaná az internet jó avagy rossz oldalát, az eredmények ugyanis azt mutatták, hogy az internethasználat hatása a szociális környezet által moderált.
Azok a serdülők, akik gyenge minőségű barátságokkal rendelkeztek és szörfözésre használták az internetet, növekedett depressziós és szociális szorongó tüneteket mutattak. A szörfözéssel töltött idő negatív hatással volt a jólétre, de csak ezeknek a serdülőknek az esetében, mert az ő esetükben a szörfözés az internetfüggőségi zavarral állhat kapcsolatban.
Ez az eredmény a szegény szegényebb lesz hatást támasztja alá: a gyenge minőségű kapcsolatokkal rendelkező serdülők, akik egyre több időt töltenek internetezéssel, de nem kommunikációs célokból teszik ezt, több internalizált problémát alakítanak ki magukban. Ezzel ellentétben, ha ezek a serdülők az IM technika használatával töltenek több időt, akkor kevesebb depressziós tünetük fejlődik ki. Az IM segíti őket abban, hogy szociális támaszt találjanak és megerősítsék szociális képességeiket, mert a számítógép mögül biztonságosan tanulmányozhatják a kortársi kapcsolatokat.
Blokkolt empátia központ
Ugyanakkor más kutatók, így Iacovelli és Valenti azt állítják, hogy az internetes kommunikációs eszközök megnövekedett használata negatív hatással van az emberek pszichológiai jólétére és társas bevonódására. Azok az emberek, akik legtöbbször a virtuális kommunikációs eszközök használatát részesítik előnyben, kezdik elhanyagolni a verbális interakcióhoz szükséges interperszonális képességek gyakorlását, amely ezek fejlettségi szintjének csökkenéséhez vezet. Az internetezés a családdal, a barátokkal eltöltött értékes időből vesz el, ezért csökkenti a szociális kört, a közeli interperszonális kapcsolatok kialakításának képességét és növeli a magányosság, stressz, depresszió szintjét a személyeknél.
A szemtől szembe interakciókban ugyanis az agy le tudja olvasni a folyamatos, fokozatosan megjelenő emocionális jeleket és észreveszi azokat a szociális nyomokat, amelyekkel a másik személy kíséri az üzenet átadását a hatékonyabb kommunikáció érdekében. Az agynak ezt a területét az orbitofrontális kortex, az empátia központi szerve, amely letapogatja, felméri az adott szociális helyzetet és biztosítja, hogy viselkedésünk olyan mederbe terelje interakciónkat, hogy az megfelelő legyen.
Az online kommunikáció csökkenti az orbitofrontális kortex szerepét, mivel a gátlásra nincs akkora szükség. Ez a tény gátolhatja, de elő is segítheti a pozitív offline viselkedést, mivel például egy szociálisan gátolt személy megtanulhatja, hogyan kell kommunikálni másokkal online módon és ezeket az új képességeket transzferálhatja a szemtől szembe helyzetekre. De az is lehetséges, hogy az internethasználat meggátolja szociális fejlődését az orbitofrontális kortex alulaktiválása által, ez gátolja a beszéd folyamatának megértését, ezáltal a szoros kapcsolatok erősségének csökkenéséhez vezet.
Az internethasználat pozitív vagy negatív hatása Caplan szerint attól függ, hogy az adott személy számára az internet milyen funkciót tölt be. Azoknál a személyeknél, akik nagyon sokat használják az internetet, de abból a célból, hogy kapcsolatokat tartsanak fenn családtagokkal, barátokkal, kevesebb eséllyel alakulnak ki negatív következmények (szociális képességek csökkenése, internetfüggőség), mert számukra az internet csak egy eszköz, amely segít kapcsolataik szorosságának megőrzésében. Ezzel ellentétben, azoknak a személyeknek az esetében, akiknek kisebb a szociális hálóztuk és elidegenedés, visszautasítás vagy társas izoláció érzését élik át, sokkal nagyobb a problematikus használat veszélye.
Izgatottabb online randi
Az online és offline randizás közti különbségeket is vizsgálták, ennek alapját is az énközlés minősége képezi. Ugyanis azt találták, hogy az online randizás rendszerint nagyon izgatott e-mailezéssel kezdődik, ezek az első elektronikus levelek mindegyike intimebb hangvételű, mint az utána következők. A tradicionális randizás során hónapokba és évekbe telne olyan mélységű kapcsolat kialakítása, amilyen az online randizás során hetek és napok alatt elérhető.
Az e-mailek emocionális fokozata és a bennük található énközlés nagyon fontos szerepet játszik az első benyomás kialakításában. Az erős emocionális töltetű szavakat tartalmazó e-mailek (pl. “izgatott”, “gyönyörű”) pozitívabb első benyomáshoz vezetnek, mint azok az e-mailek, amelyek kevesebb erős emocionális töltetű kifejezést tartalmaznak (pl. “boldog”, “jó”) és négy személyből majdnem minden három azt a személyt hívná találkozásra, aki az első típusú levelet írta.
Egy másik kutatás szerint azok a nők, akik CMC-s környezetben beszélgettek egy idegen férfival nagyobb boldogságérzésről és jobb kedvről számoltak be, mint azok a női résztvevők, akik szemtől szembe helyzetben beszélgettek egy idegennel.
Ando és Sakamoto (2008) pl. azt vizsgálták, hogy az online barátságoknak milyen hatásuk van a résztvevők szociális szorongás szintjére, illetve a magányosság érzésére. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a számítógépes barátok magas száma csökkentette a szociális szorongás és a magányosság érzését azoknál a személyeknél, akik alacsonynak értékelték a fizikai vonzalmukat. Az azonos neműekkel létesített online kapcsolatok pozitív hatással voltak a szociális szorongás tüneteire, míg az ellenkező nemmel való online kapcsolatok csökkentették a barátságokban érzett magányosság érzését, de növelték a családi kapcsolatokban érzett magányosság szintjét.