2019. aug. 18. vasárnapIlona
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Saját vérsejtekbõl elõállítható szervek?

szerk. 2003. február 28. 14:46, utolsó frissítés: 14:46

Amerikai kutatók rendkívüli fontosságú orvostudományi felfedezést tettek: az eddig nehézen tenyészthetõ õssejteket ezután a vérbõl is kinyerhetõek lesznek.





Az amerikai Argonne Nemzeti Laboratórium kutatóinak egy újonnan kidolgozott technológia segítségével sikerült fontos elõrelépést tenniük annak érdekében, hogy a gyógyászati kutatásokhoz és kezelésekhez szükséges õssejteket nagy mennyiségben, és viszonylag egyszerû módszerrel tenyészthessék. Az új forrást az érintett személy fehér vérsejtjei jelenthetik. A kuatási beszámoló az amerikai tudományos akadémia lapjában, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben jelent meg.


Embrionális õssejtek -- a felnõtt szervezetbõl?


A monociták hormonkezeléssel
<br />
két hét alatt õssejtekké alakíthatókA monociták hormonkezeléssel
két hét alatt õssejtekké alakíthatók
Ezek az õssejtek, amelyekbõl az embrionális szövet felépül, képesek a szervezet fejlõdése során bármilyen szövetet alkotó sejttípussá alakulni, azaz pluripotensek. Az új technológiát megelõzõen a kutatóknak egyedül az embrionális szövetbõl sikerült kinyerniük -- ami azonban korlátozott mennyiségben állt rendelkezésre és etikai problémákat is felvetett --, valamint a csontvelõbõl, az azonban rendkívül nehézkes mûvelet volt. A felfedezés segítségével valószínûleg a kutatók egy fontos alternatívát biztosítanak majd ahhoz, hogy az embrionális õssejtek helyett a szervátültetések, és a gyógyszer-kutatások új alapanyagot nyerjenek.

Az orvostudomány egyik legnagyobb ígérete, hogy õssejtekbõl irányított módon kitenyésztett sejtekkel gyógyítson olyan betegségeket, amelyek egy-egy sejttípus hiányára vagy hibás mûködésére vezethetõk vissza. Az embrionális õssejtekbõl a szervezet mind a 220 sejttípusa kifejlõdhet, míg a felnõtt szervezetben található õssejtek már kevésbé "rugalmasak".

Eddig az embrionális õssejtek tûntek ígéretesebbnek, de számos kutató már korábban is úgy vélekedett, hogy a felnõtt õssejtek "megfiatalítására" kell koncentrálni, mivel ezek alkalmazásának két nagy elõnye van: begyûjtésük ellen nem merülhet fel etikai érv; mivel a páciens saját sejtjeit használják a terápiához, és egyben elkerülhetõk a kilökõdési problémák is. Korábban a klónozás melletti egyik érv is az volt, hogy az ily módon létrehozott, a fejlõdésében korán leállított embrionális szövetekbõl lehetne a beteg hibás szöveteit, szerveit helyettesíteni -- az új módszerrel ez érvényét veszti.


Fõszerepben a monocita

Az Argonne kutatói most gyakorlatilag embrionális õssejteket állítottak elõ a felnõtt szervezet vérében található sejtekbõl. Eliezer Huberman és kollégái, Yong Zhao és David Greene ún. monocitákat vizsgáltak. A monociták olyan fehérvérsejtek, amelyek az ún. makrofágok (a kórokozókat és sejttörmelékeket bekebelezõ nagy falósejtek) elõalakjait képviselik. A kutatók azt állítják, hogy amikor a monocitákat egy bizonyos növekedési faktor (a sejtek osztódását és fejlõdését serkentõ anyag) hatásának tették ki, akkor pluripotens õssejtek fejlõdtek ki belõlük. Ezeket más növekedési faktorokkal kezelve ideg-, máj- és különféle immunsejteket tudtak létrehozni belõlük.

Mivel a monociták könnyen felismerhetõk és begyûjthetõk a páciens vérébõl, a jövõben lehetõség lesz a különbözõ betegségek esetében a saját sejtek felhasználása, ami a genetikai összeférhetetlenség és az immunreakciók megszûnéséhez vezetne. Ez pedig a transzplantációs terápiák esetében, nagyon fontos lehet pl. a rákos megbetegedések vagy az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór esetében. Ráadásul a kutatók szerint a folyékony nitrogénben való tárolás késõbb sem befolyásolta a monociták osztódási képességét, ami lehetõvé teszi, hogy hosszabb idõn keresztül is használhatóak legyenek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS