2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Futómû-túlmelegedés okozta a katasztrófát?

szerk. 2003. február 03. 18:58, utolsó frissítés: 18:28

Több száz négyzetmérföldnyi területen hevernek szétszórva a szombaton szerencsétlenül járt Columbia ûrsikló maradványai, amelyeket egyesek az eBay-en már áruba bocsátottak. A NASA-nál megszülettek az elsõ magyarázatok.





Sérült hõpajzs

Nem végleges feltételezések szerint az ûrrepülõgép bal futómûvének túlmelegedése okozhatta a Columbia katasztrófáját -- mondta el Ron Dittemor, az Országos Ûrhajózási és Ûrkutatási Hivatal (NASA) ûrsikló-programjának vezetõje. A futómû hõmérséklete öt perc alatt 15 fokot emelkedett, emiatt az automata pilóta módosította a röppályát, és a gép leszállás közben, a robbanás elõtt jobbra dõlt, így több hõvisszaverõ kerámialap is levált. Dittemor ugyanakkor megjegyezte, hogy a hõvisszaverõ kerámialapok elvesztése vagy sérülése a repülés közben, akár több darabé is, önmagában még nem elegendõ ok a katasztrófára.

A megtalált roncsok és a számítógépes adatok vizsgálata alapján a mérnökök szokatlan jelenségeket figyeltek meg a gép futómûvében és a törzs baloldalán. A Columbia január 16-i indításakor a baloldali szárnyfelületbe csapódott a külsõ hajtóanyag-tartály kemény habszigetelésének egy leszakadó darabja. (Ez a tartály, valamint két oldalsó hordozórakéta az indítás után egy idõvel leválik az ûrsiklóról.)



A kilövés pillanataA kilövés pillanata
Bár a NASA az utazás során veszélytelennek találta a Columbia indulásakor szerzett sérülését, a vizsgálat adatai egyre inkább a hõpajzs sérülésére utalnak. A Columbia küldetése során a NASA alaposan megvizsgálta, hogy a leszakadó rész okozta sérülések milyen károkat okoztak az ûrsiklón, következtetésük szerint azonban ezek "nem jelentettek veszélyt a gépre". A Columbia 16 napos küldetése során hibátlanul mûködött.

Az ûrsiklót 20 ezer szilikát-alapú különleges kerámiacsempe borítja, pótlásuk, kijavításuk az ûrben nem lehetséges. Dittemore szerint utólag nem zárható ki, hogy a Columbia szárnyába csapódó darabnak mégis köze lehetett a szerencsétlenséghez, de szavai szerint egyelõre nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni.

"Most, hogy egyre több adatot gyûjtünk össze, megváltozhat a véleményünk" -- mondta Dittmore az AP-nek. A számítógépes adatok szerint a katasztrófa elõtt öt perc alatt 10-15 fokos hõmérsékletnövekedést mértek a baloldali futómûben, a törzs baloldalán ez idõ alatt 30 fokot emelkedett a hõmérséklet. A jobboldalon csak normális, hétfokos növekedést mértek -- mondta el Dittmore. A pályamódosulás mértékéhez hasonlót a NASA "eddig még nem látott", a gépnek azonban bírnia kellett volna ezt a változást is -- mondta el az ûrsikló-program vezetõje.

A katasztrófa okának felderítéséhez még hosszas nyomozómunkára van szükség, bár Dittmore elmondása szerint "centiméterrõl centiméterre" haladnak a megoldás felé. A NASA mérnökei most újabb harminckét másodpercnyi adat kinyerésén dolgoznak az ûrsikló adatait rögzítõ számítógépbõl.


Emberi testrészek a földeken

Az amerikai ûrhajózási hivatal közlése szerint a Columbia valamennyi ûrhajósától találtak földi maradványokat az ûrsikló roncsainak felkutatása során. Ám késõbb pontosítottak, mégsem tudják, hány személytõl származnak a maradványok.

Sisak a földönSisak a földön
A NASA illetékeseinek vasárnapi nyilatkozata szerint Texas keleti részén, a louisianai határ mentén legalább három helyszínrõl jelentettek a helyi hatóságok mezõgazdasági utak mentén szétszóródott emberi maradványokat. A texasi Nacogdoches város közelében elszenesedett koponyát és combcsontokat találtak, amelyekrõl feltételezik, hogy a legénység valamely tagjának földi maradványa. A hatvan kilométeres magasságban darabokra esett ûrrepülõgép roncsai több száz négyzetkilométeres területen szóródtak szét Texas állam délkeleti részén.

Igazságügyi szakértõk szerint lehetséges az ûrhajósok genetikai azonosítása, annak ellenére hogy az ûrrepülõgép mintegy 60 kilométeres magasságban esett darabjaira. A maradványokat valószínûleg a Delaware állambeli Dover légibázison mûködõ kutatóközpontban elemzik, ahol 17 évvel ezelõtt a Challenger ûrhajósainak és a 2001. szeptemberi Pentagon elleni támadás áldozatainak maradványait is vizsgálták.


Mérgezõek a Columbia maradványai

Az ûrrepülõ roncsai több mint száz különbözõ helyen, széles területen szóródtak szét. Többségük kicsiny darab, de autónyi méretû is van köztük. A hatóságok nagy jelentõséget tulajdonítanak a roncsok összeszedésének, mert azok révén sikerülhet megállapítani a tragédia okát. A hadsereg is bekapcsolódott a keresésbe, helikoptereket és katonákat küldtek a helyszínre.

A rendõrség azt is megerõsítette, hogy Texasban a tragédia után több ember kórházba került kisebb légzési vagy égési problémákkal. Egyes források 8, mások 28 ilyen esetrõl szólnak. A hatóságok újra figyelmeztették a lakosságot, hogy ne érintsék meg a roncsokat, és lehetõleg ne hajoljanak közel hozzájuk az esetleges mérgezésveszély miatt. Az egyik veszélyforrás a mérgezõ hidrazin folyadék, amelyet régóta használnak az ûrhajók hajtómûveiben.


Megtorpan az amerikai ûrkutatás?

A NASA a Columbia ûrsikló szombati katasztrófáját követõen bejelentette, hogy határozatlan idõre felfüggeszti valamennyi ûrhajójának repülését. Houstoni sajtóértekezletén Ron Dittemore programigazgató kijelentette, az intézkedés addig érvényes, amíg ki nem derítik a hét ember életét kioltó szombati tragédia okait. Mint emlékezetes a Challenger ugyancsak hét áldozatot követelõ 1986-os katasztrófája után két és fél évig nem indítottak az amerikaiak ûrrepülõgépet.

Roncsok és virágokRoncsok és virágok


A következõ NASA-repülés az Atlantis ûrsikló március elsejei indulásával vette volna kezdetét. Dittemore azt is megerõsítette, hogy a Nemzetközi Ûrállomáson (ISS) állomásozó legénységnek elegendõ tartalékai vannak ahhoz, hogy június végéig utánpótlás nélkül is meglegyenek.

Orosz ûrhajózási szakértõk szerint a Columbia ûrsikló katasztrófája az amerikai ûrkutatás megtorpanását eredményezi, ami legalábbis rövid távon megkérdõjelezi a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) jövõjét is. Az ISS ellátását javarészt amerikai ûrrepülõgépekkel végzik, rakterûk sokkal nagyobb befogadóképessége miatt. Az ûrállomás építése hosszú idõre leállhat, hiszen a szerkezeti elemeket is az ûrsiklók szállítják az ISS bõvítéséhez.

Orosz szakértõk véleménye szerint a Columbia végzetét okozó technikai zavarnak három forrása lehetett. A legvalószínûbbnek azt tartják, hogy az évek során elöregedett az ûrsikló fémszerkezete. A második helyre a Columbia egyik szárnyának a NASA által is jelzett sérülését tették az orosz specialisták. Álláspontjuk szerint nem zárható ki az sem, hogy az ûrsikló vezérlési rendszerében következett be zavar, akár az elektronikus rendszerek, akár valamelyik computer meghibásodása miatt.


Segítõkész oroszok

Az orosz ûrkutatási hivatal, a Roszaviakozmosz felajánlotta segítségét a tragédia okainak tisztázásához. Orosz ûrhajózási illetékesek rögtön a tragédia bekövetkezése után jelezték, hogy a Szojuz rakéták szükség esetén rendelkezésre állnak ûrhajósok szállítására is.

Valerij Rjumin, az orosz Energija ûrhajózási vállalat fõkonstruktõrének helyettese közölte: a költségek fedezése esetén Oroszország vállalni tudja az ISS mûködtetésének biztosítását. A szakember elmondása szerint az ûrállomás építése befejezhetõ orosz Proton nehézrakéták segítségével.

A Roszaviakozmosz szerint elképzelhetõ, hogy több Progressz teherûrhajó gyártására is szükség lesz, az ISS legénységének ellátás érdekében, mivel ezt a feladatot eddig javarészt az amerikai ûrsiklók látták el a maguk 100 tonnás kapacitásával, míg a Progresszek csupán 2-5 tonnányi terhet bírnak a világûrbe szállítani.

Az Interfax hírügynökség által idézett orosz ûrhajózási szakértõk szerint Oroszországnak hat Progressz, és három Szojuz ûrhajót kellene elkészítenie a bizonytalan idõre kiesõ amerikai ûrsiklók pótlására. Szerintük ehhez akkora kapacitás szükséges, hogy még a NASA finanszírozása mellett is csak jövõre valósulhatna meg a terv. Elképzelhetõ, hogy az ûrállomásról a Földre rendelik az ott szolgálatot teljesítõ ûrhajósokat, és az objektum személyzet nélkül mûködne, legalábbis átmenetileg.

A kazahsztáni Bajkonur orosz ûrközpontban vasárnap sikeres kilövéssel pályára állították a Progressz M-47 orosz teherûrhajót, amely több mint két és fél tonnányi terhet, üzemanyagot, élelmiszert, dokumentumokat és berendezkedéseket szállít a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS). Mivel a szombati tragédia következtében amerikai ûrsiklók bizonytalan ideig nem repülnek az ISS-re, a Progressz M- 47-nek az utánpótlás szállítása mellett más feladata is lesz: hajtómûvei segítségével fogják módosítani az ûrállomás pályáját.


Az ûrtragédia európai következményeirõl

Az amerikai Columbia ûrrepülõgép tragédiája visszavetheti, késleltetheti a Nemzetközi Ûrállomás üzembehelyezésének terveit és az európaiak ûrkutatási programját is -- vélekedett hétfõn Jean-Pol Poncelet, az Európai Ûrkutatási Ügynökség (ESA) belga stratégiai és külkapcsolati igazgatója.

A következõ évek európai terveirõl elmondta, hogy júliusban egy svéd ûrhajósnak kellene útra kelnie ûrrepülõgéppel, de ez már minden bizonnyal elmarad. Az ESA pontosan egy év múlva készen áll a leendõ Nemzetközi Ûrállomás egyik fontos részegységével, amelyet Olaszországban gyártanak. 2004. szeptemberben tervezik indítani azt az automatikus szállítóeszközt, amely üzemanyagot és más berendezéseket hozna-vinne a Föld és az ûrállomás között. Egy hónappal késõbb pedig felavatnák a Columbust, a 13 tonnás, 75 köbméteres európai laboratóriumot, amelynek a tervei már csaknem készen állnak.

Poncelet egyebekben hangsúlyozta, hogy az ûrkutatásban a nulla kockázat nem létezik.
Korai a Columbia tragédiájának okát találgatni, mert lehet, hogy csakugyan a baloldali szárny kisebb meghibásodása bizonyul a döntõ felelõsnek, amint most látszik, de talán maga az ûrrepülõgép egész koncepciója kerül felülvizsgálatra -- vélekedett a belga illetékes.


80 tudományos kísérletet végeztek a Columbián

Több mint 80 tudományos kísérletet hajtottak végre az ûrhajósok a Columbia ûrsikló küldetésének 16 napja során. Mint Moriyama Hideaki, a nebraskai egyetem biokémikusa az AP-nek elmondta, olyan protein-fiolákkal látták el a Columbia személyzetét, amelyekkel az AIDS, a Huntington-, valamint az Alzheimer-kór gyógyításával kapcsolatos kísérleteket végezhettek. Moriyama reményét fejezte ki, hogy valami megmaradt az eredményekbõl, különben négy év munkája veszett kárba.

Az ûrhajósok mintákat gyûjtöttek saját vérükbõl, vizeletükbõl és nyálukból is, hogy ellenõrizzék: van-e csontritkulásuk, vesekövük, izomsorvadásuk, és gyengült-e immunrendszerük. Az izraeli ûrkutatási ügynökség és a tel- avivi egyetem olyan kísérletet szponzorált, amelynek során a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán felett kamerákkal kellett felkutatni a Szaharától induló hatalmas porfelhõket, amelyek komoly kihatással lehetnek Földünk éghajlatára. Az elsõ eredmények már a NASA birtokában vannak.

A csapat az űrbenA csapat az űrben
Kísérleteztek továbbá selyemhernyókkal, hangyákkal, méhekkel, halembriókkal, rákos sejtekkel, pókokkal, sõt virágokkal is. Ez utóbbihoz vörös minirózsát és jázmin illatú indiai rizsvirágot használtak fel. Arra keresték a választ, vajon lehetséges-e ezekbõl parfümöt készíteni a világûrben.
Az ausztráliai aranypókok esetében azt vizsgálták, milyen hatással van a súlytalanság a pókhálók rajzolatára. Erre a kísérletre ezek a pókok azért voltak alkalmasak, mert hálóik tökéletesen szimmetrikusak.


Árverésen a Columbia darabjai

Az eBay már szombaton, nem sokkal a tragédia bekövetkezése után közölte, hogy több tételt is törölt online aukciós kínálatából, amelyekrõl gazdáik azt állították, hogy a Columbia darabjai. A cég vezetõi nem tartják kizártnak azt sem, hogy a felkínálók adatait kiadják a szövetségi hatóságoknak, mivel bármilyen balesetet szenvedett repülõgép darabjainak elvitele szövetségi bûnténynek számít, amit 10 év börtönnel és 25 ezer dolláros pénzbüntetéssel lehet sújtani.

Az eBaynek rengeteg gondot okoznak a morbid tárgyak, és azok a kísérletek, amikor emberi tragédiákból akarnak hasznot húzni. "Az évek során megtanultuk, hogy szemmel tartsuk azokat az egyéneket, akik azonnal emléktárgyakkal jelentkeznek, ha valami tragédia történik, amire a legszörnyûbb példa a Világkereskedelmi Központ ikertornyát és a Pentagont ért terrortámadás után megszaporodott "szuvenírek" voltak, amelyek természetesen nem kerültek ki a hálóra" -- mondta az eBay szóvivõje, aki egyébként elismerte, hogy az ûrkutatással kapcsolatos tárgyak iránt csillapíthatatlan a
kereslet.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS