2019. július 23. keddLenke
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Megsemmisült a Columbia ûrsikló

S. G. 2003. február 01. 22:16, utolsó frissítés: 22:16

Tizennyolc kilométerre a földfelszíntõl #b#darabjaira hullott#/b# és lezuhant a NASA elsõ ûrrepülõgépe. Fedélzetén hétfõnyi legénység tartózkodott. A balesetet a magas sebesség miatt végzetessé váló manõverhiba okozhatta, amely szofverhiba miatt is bekövetkezhetett.







A Columbia roncsai lezuhannak Texas fölött (az AP és az AFP képei)A Columbia roncsai lezuhannak Texas fölött (az AP és az AFP képei)


Negyedórával a tervezett leszállás elõtt az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA elvesztette a kapcsolatot a Columbia ûrsiklóval. A hivatal szóvivõjének közlése szerint az ûrsikló hétfõs személyzete utoljára közép-európai idõ szerint szombaton 15 órakor jelentkezett be, néhány perccel késõbb azonban megszakadt minden rádiókapcsolat.


Ezekben a pillanatokban a Columbia a Texas állambeli Dallas fölött repült, körülbelül 60-63 km magasságban, 20.000 km/h sebességgel. A CNN által közzétett tévéfelvételen egy több ágra szakadó füstcsíkot lehetett látni. Szemtanúk hangos robbanásról számoltak be, és azzal a hírrel telefonáltak be a helyi rádióknak, hogy hatalmas meteoritszerû dolog látható az égen.


Norm Thaggard amerikai ûrhajós

a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy a Columbia valószínûleg több darabra esett szét. A NASA szóvivõje szerint kizárt, hogy a Columbia kényszerleszállást hajthatott volna végre. "Attól tartok, ezen a magasságon nincs igazi esély a kényszerleszállásra".

Egy neve elhallgatását kérõ helyettes NASA-alkalmazott arról nyilatkozott az Associated Pressnek, hogy már azonosították az ûrrepülõgép darabjait. "Elvesztettük, vége. Már semmi reményünk az ûrhajósokkal kapcsolatban" – mondta. Sean O'Keefe NASA ügyvezetõ kijelentette: abban biztosak, hogy az ûrrepülõt a lehetõ legjobban felkészítették az útra, illetve hogy a tragédiát vélhetõen nem a földi irányítóközpontban vétett hiba okozta.

A felvételen Kalpana Chawla felszállás előtt. Az indiai származású 
<br />
űrrepülési szakmérnök és doktor 41 éves volt A felvételen Kalpana Chawla felszállás előtt. Az indiai származású
űrrepülési szakmérnök és doktor 41 éves volt


A NASA 42 éves története során ez az elsõ eset, mikor leszállás közben fordul elõ halálos baleset. Arról, hogy mi lehetett a katasztrófa oka, Márványi Péter repüléssel is foglalkozó újságírót, a Kossuth Rádió szerkesztõjét kérdezte a Transindex, aki a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszuson tartózkodva értesült a Columbia-balesetrõl.

Márványi Péter: – Az a legvalószínûbb, hogy valamiféle hibás manõver lehetett az ok, amely hirtelen túlterhelte az ûrsikló szerkezeti elemeit. Ebben az idõpontban olyan irgalmatlan nagy sebességgel mozog a repülõgép, hogy bármilyen kis manõverezési hiba a gép eltöréséhez vezet.

Azért valószínûbb ok ez, mert a baleset nagyon hirtelen történt. Szó esett arról, hogy a hõvédõ kerámiákkal lehetett baj, de ezek az elemek nem égnek át ilyen hamar, amilyen gyorsan a balest bekövetkezett. A gépen leszálláskor üzemanyag különben nincs, vitorlázógépként, ernyõvel fékezve ér földet.

– A leszállás számítógép-vezérelt, ugye? A NASA illetékesei is azt nyilatkozták, rádiókapcsolat nélkül nem lehet lehozni a földre az ûrrepülõt.

M. P.: – Igen, a leszállás automatizált. Ha tehát manõverezési, navigációs hiba történt, akkor az elképzelhetõ, hogy ezt szoftverhiba okozta.

Az űrsikló landolását várvaAz űrsikló landolását várva
– Miért lehetnek mérgezõek a roncsok?

M. P.: – A gép maradványai nagyon gyorsan, 8-10 perc alatt földet érnek. A NASA és más hatóságok azért is figyelmeztettek mindenkit, hogy tartsa magát távol a roncsoktól, mert az a ragasztó, amellyel a hõvédõ kerámialapokat minden misszió elõtt felerõsítik, mérgezõ lehet. Szintén veszélyesek az üzemanyag-maradványok és az égõ mûanyagok – de ez így van minden repülõgép-baleset esetében.

– Mi lehet a Columbia-baleset távlati következménye?

M. P.: – Úgy gondolom, a NASA hosszú évekre le fogja állítani az ûrrepülési projekteket, a tervezett repüléseket, sõt, a Nemzetközi Ûrállomás továbbfejlesztését is. Valószínûleg nagyobb, biztonságosabb magasságba emelik az ûrállomást. Egy ûrutazást ellenben még végre kell hajtani: le kell hozni az állomáson dolgozó háromfõs személyzetet, ezt lehetséges, hogy egy orosz Szojuz ûrhajóval fogják elvégezni.

A Challenger katasztrófája 1986 január 28-án történt. Abban a balesetben sokkal több bizonyíték állt rendelkezésre, mert az 80 másodperccel a start után történt. A felvételeken jól látható volt az a szúróláng, amely miatt a robbanás bekövetkezett. Akkor a vizsgálat egy évig tartott, másfél évvel a baleset után indult a következõ ûrsikló. De most sokkal kevesebb adat áll rendelkezésre – magyarázta Márványi Péter.


Az űrsikló start előttAz űrsikló start előtt
A rádiókapcsolat elvesztése után

a biztonságos leszállás lehetõsége minimálisnak tekinthetõ. Az egész folyamatot számítógép irányítja, és a földi központ vezérlõ szerepe elengedhetetlenül szükséges. Az amerikai ûrsikló január 16-án indult útnak, fedélzetén a hét ûrhajóssal, köztük az elsõ izraelivel. Dallas környékén mentõosztagokat helyeztek riadókészültségbe. George W. Bush Camp Davidbõl hazatérve (ahol Blair brit miniszterelnökkel tárgyalt) rendkívüli ülésre hívta össze a tanácsadóit Washingtonba.

Bush elnök tévényilatkozatban fejezte ki együttérzését az gyászoló családokkal. Beszédében leszögezte: az élet megy tovább, az ûrprogram folytatódik. A houstoni bázison és a Fehér Házban félárbocra eresztették a lobogókat.

A Columbia helyi idõ szerint 9 óra 16 perckor (kelet-európai idõ szerint 16:16-kor) kellett volna földet érjen 16 napi küldetés után, fedélzetén hét ûrhajóssal, köztük egy izraeli asztronautával, Ilan Ramonnal (õ volt az elsõ izraeli ûrhajós, emiatt különlegesen szigorú biztonsági intézkedések közepette zajlott az egész küldetés). A repülés során a csapat 80 kísérletet hajtott végre. Az amerikai hatóságok Texasban körülzárták az ûrsikló füstölgõ roncsait, csak a vizsgálóbiztosokat engedve a helyszínre.

A New York Times címoldala a Challenger katasztrófájakorA New York Times címoldala a Challenger katasztrófájakor


A NASA belsõ szükségállapotot rendelt el

A repülésirányítóknak, akik máris elkezdtek vizsgálódni, hogy kiderítsék a baleset okát, a NASA vezetõi elrendelték: titkosítsák az összes iratot és egyéb információt, amelyeket sorra meg kell vizsgákni. A Challenger katasztrófájával foglalkozó internetes oldalakon arról lehet olvasni, hogy az 1986-os baleset után jelentõsen javítottak az ûrrepülõk biztonságán, így a starttól a landolásig bekövetkezõ baleset esélye jelenleg 1 a 233-hoz képest. A Columbia volt az elsõ amerikai ûrsikló, 1981-ben lépett üzembe. Tavaly hajtottak végre rajta nagyjavítást.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS