2019. aug. 18. vasárnapIlona
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Csontvelõi õssejtbõl idegsejt születhet

szerk. 2003. január 22. 17:34, utolsó frissítés: 17:06

A felnõtt emberi csontvelõbõl származó õssejtek eljuthatnak az agyba, és ott mûködõképes neuronokká alakulhatnak át. A hét legjelentõsebb tudományos bejelentésének tekinthetõ felfedezés egy magyar kutatónõ nevéhez fûzõdik.





Y kromoszóma az agyban

Mezey ÉvaMezey Éva
A tudósok eddig azt hitték, hogy a csontvelõbõl származó õssejtekbõl kizárólag vérsejtek és csontsejtek fejlõdhetnek ki. Egy magyar származású amerikai kutató, Mezey Éva által vezetett marylandi amerikai kutatócsoport, az NINDS (National Institute of Neurological Diseases and Stroke) négy olyan halott nõ agyszöveteit vizsgálta, akik életük során férfidonoroktól származó csontvelõt kaptak. A kutatók az Y kromoszóma jelenléte után nyomoztak az agyszövetben, és azt tapasztalták, hogy minden megvizsgált nõi agyban nagy mennyiségben volt Y kromoszómát tartalmazó idegsejt. (A nõk genetikai állománya nem tartalmaz Y kromoszómát, ilyen kromoszóma csak férfidonortól kerülhet a nõk szervezetébe.)

Ezek a sejtek nem elkülönülten, hanem kisebb csoportokban helyezkedtek el, ami arra utal, hogy a férfi donorból származó csontvelõi õssejt elõbb idegsejtté alakult, majd osztódni kezdett és halmazokat képezett. A továbblépéshez azonban tisztázni kell, hogy miként lépnek be az õssejtek a vérkeringésbõl az agyba, hogyan lehet erre õket serkenteni, milyen behatásra fejlõdnek idegsejtté és miként találják meg a sérült vagy éppen elhalt területeket. Biztonsági szempontból pedig az az alapvetõ kérdés, miként kerülhetõ el, hogy az õssejtekkel együtt vírusok is bekerüljenek az agyba.



"Gyere, és gyógyíts meg!"

Mezey szerint a "nyers" õssejtek addig keringenek, ameddig meg nem hívják õket valami a sérülés helyszínére. Odaérve beépülnek a sérült szövetbe és meggyógyítják azt. "Valami összetoborozza ezeket a sejteket -- mondja Mezey --, valamilyen tényezõ odamegy és megszólítja õket: gyertek ide, szükségünk van rátok. A továbbiakban parancsot kapnak róla, hogy milyen típusú sejtté kell átalakulniuk. Most azon van a sor, hogy megtaláljuk, hogy mi hozza az üzenetet, melyek ezek a jelek."

Az õssejtek Az õssejtek "rendbe teszik" az agyat
Az orvosok lehet, hogy felgyorsíthatják a gyógyulást, ha ezeket a jelzõ molekulákat egyenest a sérült szövetbe fecskendezik. A Mezey által felvázolt stratégia elsõ lépésében meg kell találni ezeket a jelzõket, azáltal, hogy az õssejt felületén található receptorok mindegyikét külön beazonosítjuk. Ez alapján feltárható, hogy a sejt melyik receptora fogékony erre a hívásra. A következõ lépés az lesz, hogy kitesszük az õssejtet sorban különbozõ anyagok hatásának, és megfigyeljük, hogy milyen típusú sejt fejlõdik ki belõle. A NINDS már korábban kimutatta, hogy a csontvelõsejtek átalakulhatnak agysejtekké a rágcsálókban. A mostani felfedezés azt mutatja, hogy ez az embereknél is ugyanúgy mûködik.


Embrió helyett felnõtt

Mezey szerint a tudós társadalom egyes tagjai szkeptikusan fogadták a felfedezést, hogy a felnõtt õssejttel egy szép nap helyettesíthetõk lesznek a tönkrement idegsejtek.
A tudósokat ugyanis eddig teljesen lekötötte az embrionális õssejtek tanulmányozása, és kevesebb figyelmet szenteltek a felnõtt õssejteknek, pedig ezeknek óriási elõnye, hogy magától a betegtõl is be lehet gyûjteni õket.

Már az idegsejtek sem pótolhatatlanokMár az idegsejtek sem pótolhatatlanok
A marylandi felfedezés azért jelentõs, mert megfelelõ eljárások alkalmazásával az õssejtek felhasználhatók sérült agyterületek újjáélesztésére is. A kutatók véleménye szerint ezzel az eredménnyel elérhetõ közelségbe került, hogy ezeket az idegsejteket olyan betegekbe ültessék be, akik agysejtek rendellenes mûködése vagy pusztulása miatt kialakult kórban (pl. Parkinson- és Alzheimer-kór) szenvednek, vagy balesetekben és agyérkatasztrófákban vesztettek jelentõs mennyiségû idegsejtet.

Laboratóriumi kísérletek már korábban igazolták, hogy humán csontvelõi õssejtekbõl agysejtek alakulhatnak ki. A magyar kutatónõ eredményei azt igazolják, hogy ez a folyamat spontán, magától is mûködik.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS