2019. június 17. hétfőLaura, Alida
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A legabszurdabb fóbiák: a véleménytől a szép nőkig

Gy. A. Gy. A. 2010. november 01. 14:40, utolsó frissítés: 15:33

Ha megnézzük a fóbiák listáját, gyakorlatilag nincs olyan tárgy, állat vagy helyzet, amitől ne lehetne ok nélkül rettegni. De hogyan és miért alakul ki?


A görög félelem szóból származó fóbia egy meghatározott dologtól, tevékenységtől vagy helyzettől való, folyamatosan fennálló, indokolatlan félelmet jelent. A fóbiások a számukra félelmetes helyzet vagy tárgy gondolatától is rettegnek, de amennyiben nem kerülnek szemtől szembe vele, nincs különösebben problémájuk.

A többségük ráadásul pontosan tisztában van vele, hogy a félelme túlzott és értelmetlen – de ez természetesen nem változtat a tényen, hogy van. A fóbiások gyakran nem tudják, hogy mi váltotta azt ki. Jellemzője, hogy a fóbiás félelem intenzívebb és hosszabb ideig fennáll, mint a „normális” félelem, hiszen a kígyótól óvakodni természetes dolog.

A fóbia meglepően gyakori, az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 10-11%-át érinti egy-egy adott évben. Az emberek 14%-a válik életében valamikor fóbiássá, és kétszer annyi nőt érint, mint ahány férfit.


Tanuljuk vagy evolúciós örökség?



A fóbiák kialakulására többféle magyarázat létezik, jelenleg a leginkább elfogadottak a behaviorista magyarázatok, amelyek szerint a fóbiák esetében egyszerűen megtanulunk félni a rettegett tárgyaktól, helyzetektől és eseményektől. Hogyan? Klasszikus kondicionálással vagy pedig modellkövetéssel (pl. szülők megfigyelése és átvétel) utján. Ezután pedig mindent elkövetünk, hogy elkerüljük ezeket – ami által fenntartjuk a félelmet. Vannak azonban olyan eredmények is, amelyek megkérdőjelezik ezt a magyarázatot. Ami bizonyos, hogy létrejöhetnek tanulás útján is, de az egyáltalán nem biztos, hogy általában valóban így jönnek létre.

A Freud által kidolgozott pszichodinamikus elmélet szerint a fóbiák hátterében a szorongás kontrollálása érdekében mozgósított védekező mechanizmusok, az elfojtás és az áttolás állnak. A szorongáskeltő impulzusokat egyre mélyebbre igyekszünk elfojtani tudattalanunkba, félelmeinket pedig könnyebben kontrollálható semleges tárgyakra vagy helyzetekre vetítjük ki.

Úgy tűnik azonban, hogy vannak bizonyos ingerek, amelyek sokkal inkább hajlamosak fóbiák kiváltására, mint mások: mintha az emberi agy eleve programozva lenne bizonyos félelmekre, pl. kígyóval vagy pókkal szemben. A biológiai magyarázat szerint az evolúciós folyamat során a fóbiák tárgyai őseink számára reális veszélyt jelentettek, és azoknak az egyedeknek volt nagyobb esélye a túlélésre, akik hajlamosabbak voltak ezektől félni (pl. állatok, magasság, sötétség). Mások azt állítják, ezek inkább kulturálisan rögzült minták, már a korai tapasztalatok során megtanuljuk, hogy mitől szokás és illik félni.


Három alapvető típus

A fóbiáknak számtalan közös vonása van, ezért alapvetően három különböző kategóriát különböztetnek meg: az agorafóbiát, a szociális fóbiát és a specifikus fóbiákat. Az agorafóbia a nyilvános helyeken való megjelenéstől való félelem – különösen egyedül, a szociális fóbia a kínosság lehetőségét magában hordozó társas helyzetektől vagy szerepléstől való félelem. Minden más a specifikus fóbiákhoz tartozik. A leggyakoribbak ezek közül a meghatározott állatoktól, rovaroktól, a magasságtól, a zárt terektől és a mennydörgéstől való félelem.

A szociális fóbiák lényege az emberekkel kapcsolatos túlzott szorongás. Ennek egyik iskolapéldája a szerepléstől való túlzott félelem, vagy a felelésnél, vizsgán való leblokkolás. A szociális fóbiában szenvedők túlzottan gátlásosak, rossz az önértékelésük, a kritikára nagyon érzékenyek, és ha lehet, kerülnek minden megmérettetést. A lakosság kb. 8%-át érinti, és késő gyerekkorban vagy serdülőkorban jelentkezik.

Vannak olyan közismert fóbiák, mint az araknofóbia, vagy a klausztrofóbia, de fóbia gyakorlatilag bármivel szemben kialakulhat. Vegyünk most néhány meglepőbb példát!

A bohóc az It c. filmbőlA bohóc az It c. filmből



Kuloulrofóbia vagy bohócfóbia – viszonylag gyakori a gyerekek körében, de időnként kamasz és felnőttkorban is megmarad. A jelenség annyira elterjedt, hogy van már ingyenes cirkuszi tanácsadás bohócfóbia ellen, vagy pl. egy Angliában minden évben megrendezésre kerülő, háromnapos zenei fesztivál, a Bestivál 2006-ban megtiltotta a résztvevőknek, hogy bohócnak öltözve jelenjenek meg: nehogy a fóbiásoknál pánik törjön ki.

Nem véletlen, hogy sok thrillerben éppen a bohóc a negatív szereplő (lásd pl. Stephen King Az című klasszikusának gonoszát). Talán ideje lenne, hogy valaki szóljon már a McDonald’snak is. Ez a fóbia egyébként kiterjedhet az arc festékkel való lefedésének bármely módjára, vagyis a felismerhető arcvonások elrejtésére. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a gyerekek nagyon érzékenyek az ismerős testformának idegen arccal való párosítására, ami megrémiszti őket.

Alektorofóbia: félelem a csirkéktől. Aki látta Hitchcock Madarakját, az nehezen tudja elképzelni, hogy miért nem kéne félni a madaraktól. De vannak, akik kifejezetten csak a csirkéktől félnek, illetve a rettegés áttevődhet a tojásra vagy a tollakra is. Általában attól tartanak, hogy csirkék megtámadják őket. Néha félhetnek ugyan a sült csirkétől is, de leggyakrabban csak a nyers vagy élő csirkét tartják veszélyesnek. Miért? Hát csípnek, és ráadásul a földről esznek, ami tök gusztustalan és fertőzést okozhat, nem igaz?

<i>fotó: machintoy/flickr.com</i>fotó: machintoy/flickr.com


Allodoxafóbia: félelem a véleménytől. Egy meglehetősen ritka fóbia-fajta (rommagyar politikusoknál viszonylag gyakoribb lehet), amely abban nyilvánul meg, hogy az illető fél mások véleményétől. És ez nem függ attól, hogy ismerős vagy ismeretlen személyről van szó. Általában olyan embereknél alakul ki, akik hosszú ideje ugyanabban az állásban dolgoztak vagy környezetben éltek, ahol folyton a háttérbe szorultak, és a véleményüket soha nem vették figyelembe. Akkor jelentkezik, amikor az illető párbeszédbe elegyedik valakivel, és az elkezdi kifejteni a saját véleményét. A véleményfóbiás fél attól, hogy konfrontálódjon vagy érveljen.

Krometofóbia: eltúlzott félelem a pénztől, az érintettek attól rettegnek, hogy esetleg rosszul kezelik a pénzt, vagy pedig annak az eszmének esnek áldozatul, miszerint „a pénz minden gonosznak a forrása”.

Ergofóbia: félelem a munkától vagy munkahelykereséstől. Az ilyen személyek rosszul lesznek a munkahelyi környezettől, a kialakuló félelem különböző tényezőktől való rettegéseknek a kombinációja: attól, hogy csődöt vallanak egy feladatban, hogy a kollégák előtt beszéljenek, vagy a munkatársakkal való szocializációtól. Kiváltó okai között lehet egy korábbi munkahelyi trauma átélése, munka elvesztése, vagy egy rossz munkahely miatt átélt gúnyolás vagy megaláztatás következménye is lehet.

Lachanofóbia: félelem a zöldségektől. Ez lehet egy vegetáriánus rémálma. Igen ritka, de aki ettől szenved, annak komoly gondot jelenthet egy bevásárlás vagy egy vacsora megfőzése. A lachanofóbiást egy zöldséghez tartozó szár vagy gyökér látványa is elrémiszt, és igazi pánikroham törhet ki rajta. Elfogyasztani természetesen semmiképpen nem tudja a zöldségeket.

Caliginofóbia vagy más néven venustrafóbia: félelem a szép nőktől, ami leggyakrabban szégyenlőséggel és az elutasítástól való irracionális félelemmel társul. (Általában a nőktől való félelem neve a ginofóbia). Ez a meglepően gyakori fóbia nagyon sok férfinak keseríti meg a hétköznapjait, és jelent komoly stresszforrást.

Pánikrohamot is okozhat, és távol tarthatja az illetőt a szerelmétől, vagy akár azoktól a nőktől, akikkel a munkája miatt lenne kénytelen kapcsolatot tartani. A tünetek között van a gyors légzés, szabálytalan szívverés, izzadás vagy émelygés. Valószínűleg az illető korábban egy, szép nőkhöz kapcsolódó traumatikus élményt élt át, de előidézheti akár egy filmbeli jelenet megnézése is.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS