2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A megjósolhatatlan idõjárás

szerk. 2002. december 19. 19:02, utolsó frissítés: 18:24

Az idei átlaghõmérséklet 14,5 fok volt, ami másfél évszázadra visszamenõleg a második legmagasabb érték. Tényleg elfeledhetjük a nagykabátot?




Jelek

Az idei év meteorológiai eseményei közül említést érdemel az áprilisi-májusi 49 Celsius-fokos indiai forróság, és az utána következõ júliusi aszály, miközben alig néhány héttel késõbb Európában Franciaországot, Németországot, Oroszországot, Csehországot, Ausztriát, Romániát, Szlovákiát igen heves esõzések és áradások sújtották. Svédországban 1860 óta a legmelegebb nyarat jegyezték fel az idén.

Az atlanti-óceáni hurrikánszezonban ebben az évben meglehetõsen kevés -- mindössze négy -- trópusi vihar alakult ki. Az észak-afrikai Mauritániában a hosszú szárazság miatt szükségállapotot vezettek be, Antarktiszon az évtized legkisebb ózonlyukát mérték, ugyanakkor ez a lyuk megmagyarázhatatlan módon kettévált. Októberben az utóbbi 35 év legnagyobb hótakarója fedte az északi féltekét, Grönlandon pedig figyelemreméltó mennyiségû jégolvadást észleltek.


a felmelegedés okozza. Csupán annyit tudunk, hogy napjainkban gyakoriak, és évrõl évre gyakoribbak a rendkívüli jelenségek" " title=""Nincs egyértelmû bizonyíték arra, hogy a rendkívüli idõjárási jelenségeket
a felmelegedés okozza. Csupán annyit tudunk, hogy napjainkban gyakoriak, és évrõl évre gyakoribbak a rendkívüli jelenségek" " >"Nincs egyértelmû bizonyíték arra, hogy a rendkívüli idõjárási jelenségeket
a felmelegedés okozza. Csupán annyit tudunk, hogy napjainkban gyakoriak, és évrõl évre gyakoribbak a rendkívüli jelenségek"



Statisztikák

A globális felmelegedés feltartóztathatatlanul folytatódik, és a földfelszín feletti, egész évre kivetített átlagos hõmérséklet az idén várhatóan 14,5 fok lesz. Ez 140 éve a második legmagasabb érték, amióta a meteorológusok jegyezni kezdték ezt az adatot -- állapította meg a Meteorológiai Világszervezetnek kedden, Genfben nyilvánosságra hozott jelentése. Ez alig marad el valamivel az 1998-ban mért 14,57 fokos eddigi rekordtól. Az eddig mért tíz legmagasabb érték mindegyikét az 1987 óta eltelt idõszakban jegyezték fel.


Okok

"Nincs egyértelmû bizonyíték arra, hogy a rendkívüli idõjárási jelenségeket a felmelegedés okozza. Csupán annyit tudunk, hogy napjainkban gyakoriak, és évrõl évre gyakoribbak a rendkívüli jelenségek" -- vélekedett Ken Davidson, a klimatikus változásokat elemzõ kormányközi ENSZ-program igazgatója.

A hõmérséklet-növekedés példátlan mértékû, hisz a századforduló óta a földfelszín átlaghõmérséklete 0,6 fokkal emelkedett. Az elkövetkezõ évszázadban a növekedés üteme elérheti a jelenleginek az ötszörösét is. Bár a programigazgató nem kívánt kitérni a folytatódó felmelegedés drámai következményeire, az ENSZ-testület jelentése utal olyan éghajlati jelenségekre, mint a világtengerek vízszintjének a gleccserek olvadása nyomán történõ megemelkedése, illetve a csendes-óceáni uralkodó szelek és áramlatok idõnkénti megváltozása következtében kialakuló rendkívüli idõjárási jelenség, az El Nino gyakoribbá válása.

Lehetséges, hogy már nem sokáig néz 
<br />
így ki a Föld?Lehetséges, hogy már nem sokáig néz
így ki a Föld?
A kisfiú születése

A perui halászok sok éven keresztül különös jelenségre figyeltek fel a Csendes-óceánnal kapcsolatban: ez a régió normális esetben trópusi, ám relatív hûvös vízzel rendelkezik, amelyek kedveznek a nagy madár- és halpopulációknak. Korábban minden év elsõ hónapjaiban egy meleg, dél fele tartó áramlat jelent meg. Azonban néhány esetben ez a melegedés hamarabb (decemberben) elkezdõdött, sokkal erõsebb volt, és egy-két évig is eltartott. Ilyenkor gyakori heves esõzések érték a szárazabb vidékeket, a kopár táj kivirágzott, de ez nagyban károsította a hidegebb vizekhez szokott élõvilágot.

Mint kiderült, ez a jelenség -- az El Nino -- az egész Csendes-óceánra jellemzõ. A mérések azt mutatják, hogy az El Nino energiája egymillió hirosimai atombombának felel meg. A 97-98-as hatalmas El Nino az egész világon összezavarta az idõjárást, körülbelül 2.100 áldozata volt, és legalább 33 milliárd dollárnyi kárt okozott. Ezzel ellentétes hatású az El Nina, amely a viz szokatlan lehûlését okozza.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS