2020. április 7. keddHerman
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szatmárnémeti EKE: akik a fekete gólyát és a mocsári teknőst óvják

Gozner Gertrud 2010. július 12. 14:33, utolsó frissítés: 15:41

„Az emberek nagy kreativitásról tesznek tanúbizonyságot, amikor természetpusztításról van szó” - mondja Márk-Nagy János ügyvezető elnök.


A szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület 2004 óta foglalkozik védett területek gondnokságával, ezeknek a mérete 2010-ben elérte a 21 ezer hektárt. Márk-Nagy János ügyvezető elnököt és Sike Tamás biológust kérdeztük az egyesület természetvédelmi tevékenységeiről.


- Milyen területek tartoznak Szatmár megyében az EKE felügyelete alá?

Márk-Nagy: Az Erdélyi Kárpát Egyesület 2004-2009 között a Túrmenti Természetvédelmi Területet kezelte, amely 6212 hektáron terül el. Románia uniós csatlakozása után létrejött két újabb Túrmenti Natura 2000-es terület is, amelyeknek 2010 februárjában vállaltuk el a gondnokságát. Ezeknek sokkal nagyobb a kiterjedése, gyakorlatilag majdnem 21 ezer hektár tartozik a felügyeletünk alá.


- Hogyan lehet megkapni egy természetvédelmi terület gondnokságát?

Sike: Ezeket a védett területeket eredetileg a Környezetvédelmi Ügynökségek kéne adminisztrálják, azonban mivel nincs meg erre a kapacitásuk, a minisztérium lehetőséget ad arra, hogy megfelelő szakmai kompetenciával rendelkező civil szervezetek, illetve intézmények: egyetemek, kutatóintézetek is felügyelhetik őket. Így pályázta meg az EKE is a Túrmenti védett területeket, és öt évre megkaptuk a gondnokságuk jogát.


- Milyen jogai és kötelezettségei vannak az EKÉ-nek, mint gondnoknak a rábízott területeken?

Márk-Nagy: A természetvédelmi kezelő vagy gondnok feladata nagyjából három fő tevékenységből áll. Az egyik, hogy a védett területen ellenőrzéseket folytat, tehát ellenőrzi az ott folyó tevékenységeket, a másik fontos feladat az engedélyeztetés, vagyis a természetvédelmi területre tervezett megvalósításoknak ellenőrizzük a dokumentációját, valamint kimegyünk a helyszínre.


Ekkor dől el, hogy megadjuk a zöld utat az illető projektnek, vagy sem. Egy harmadik nagyon fontos tevékenységcsoport a helyi közösségek, és általában a védett területekkel kapcsolatba kerülő emberek tudatformálása. Ebbe beletartozik a védett terület értékeinek népszerűsítése, a helyi közösségek nevelése, informálása arról, hogy mit szabad a lakóhelyük környékén.

Ezen kívül folyamatosan figyelemmel kísérjük a védett terület állapotát, tehát tudományos kutatásokat, felméréseket végzünk, hogy lássuk, megfelelő-e az, ahogy kezeljük a területet, vagy változtatni kell. Ezáltal hosszabb távon kiderül, hogy jó döntéseket hoztunk-e, hogy az ott található fajok, illetve élőhelyek helyzete javult vagy romlott.

Egy másik tevékenység, ami nem kötelező, de mi fontosnak tartjuk, hogy valamilyen szinten hozzájáruljunk az illető terület és környékének gazdasági fejlődéséhez. Mi ezt az öko-turizmus fejlesztésével szeretnénk elérni: olyan turizmust szeretnénk kialakítani a térségben, amely bemutatja a védett területet, de nem káros az ottani élőlényekre. Ennek érdekében a kerékpáros, a vízi, valamint a gyalogos és lovas túrákat támogatjuk, és kizárjuk azokat, amelyek a motorizált járművekhez kötődnek.


Sike: Általában kerékpártúrák szoktak lenni kisebb-nagyobb csapatban, ezen kívül évente különböző rendezvényeket szervezünk. Például a Tour de Tur kerékpáros tájékozódási versenyt minden tavasszal, amely évről évre egyre népszerűbb és már nemzetközivé nőtte ki magát.

Egy másik fontos rendezvényünk ősszel az Autómentes Nap a Túrmenti Természetvédelmi Területen. Ezen a napon Szatmárnémeti központjából kerékpárral és szekérrel szervezünk kirándulást a Túr partra. Ezek olyan, tömegnek is szóló rendezvények, ahova nagyon sokan kimozdulhatnak, ugyanakkor meg is ismerhetik a természeti értékeket.


- Melyek a leggyakoribb kihágások a védett területen?

Márk-Nagy: A legnagyobb problémát az engedély nélküli tevékenységek jelentik, mert veszélyeztetik a védett területek értékeit. Ilyenek például a fakitermelések, a tarlóégetés, tűzrakás, kőkitermelés bányában, folyószabályozás, vizes élőhelyek lecsapolása, szemétlerakás, építkezés. Ezeket kell időben észrevegyük és fellépjünk ellenük, ugyanis az emberek nagy kreativitásról tesznek tanúbizonyságot, amikor természetpusztításról van szó.

A fellépés azt jelenti, hogy feljelentjük őket, illetve bírságolunk, annak függvényében, hogy milyen horderejű az eset. Ha bűntény kategóriába tartozik, akkor a Környezetvédelmi Őrséghez fordulunk, ők ezt továbbítják a bűnüldöző szervekhez. Az ún. szabálysértések esetében pedig mi is eljárhatunk, és bírságot róhatunk ki azokra, akik nem tartják be a területen a törvényeket.


Elsősorban az a cél, hogy a kárt helyrehozzuk, a konkrét bírságolás másodlagos. Ha valaki tudatlanságból és először követ el szabálysértést, akkor kap egy figyelmeztetést, és helyreállításra kötelezzük. Ha nem teszi meg, jön a bírság, majd perbe fogjuk. Általában a helyreállítás elég sok pénzbe kerül és ezért már magában nagy büntetés az embereknek: több ezer vagy akár tízezer lej nagyságrendű lehet.


- Hányan végzik ezt a munkát?


Sike: Az EKE keretén belül tíz ember foglalkozik a védett területtel, nincsenek mind kint állandóan a helyszínen, sokan csak tudományos, vagy tanácsadói munkát végeznek. Azonban igyekszünk heti két napot terepen lenni, a jövőben pedig szeretnénk külön erre a célra természetvédelmi őröket alkalmazni, akik folyamatosan, főmunkaidőben végeznék ezt a munkát.

A 21 ezer hektáros természetvédelmi övezet közigazgatási egységek szintjén Avasújváros, Kányaháza, Aranyosmeggyes, Turc, Túrterebes, Kisgérce, Sárközújlak, Egri, Halmi, Kökényesd, Mikola, Lázári községek és Szatmárnémeti város körzetéhez tartozik.


- Milyen látnivalók csodálhatók meg a Túrmentén?

Márk-Nagy: Az ott élő, védett fajok egy részét elég nehéz észrevenni, nem feltétlenül bemutatható fajok. Például a legtöbb lepkefaj csak azoknak látható, akik tudják, mikor és hol kell keresni, és nagyon jól ismerik, ugyanakkor vannak olyan fajok, amelyeket könnyebb észrevenni, például a gébicseket, vagy a ragadozó madarakat.

Azonban fekete gólyát vagy békászó sast elég ritkán látni. A mocsári teknőst is azt tudja észrevenni, aki csendben meg tudja közelíteni az állóvizeket, és rááll a szeme. A halakat a horgászok meg-meg fogják, és jó lenne, ha visszadobnák azokat a fajokat amelyek védettek.


A terület igazi látványosságait az élőhelytípusok jelentik: azért fontos a Túr mente, mert itt nagy kiterjedésű természetes vagy természetközeli élőhelyeket találunk. Egyrészt jól megmaradt erdőrészletek vannak, amelyek már nagyon ritkák itt a síkvidéken. Egy-egy ilyen öreg erdő nagyon szép tud lenni, a tölgyet, kőrist és szilt tartalmazó, ún. keményfás ligeterdők pedig egyenesen gyönyörűek.

Ezek kívül vannak nagy kiterjedésű nedves rétek, amelyek azon kívül, hogy csodálatosak, azért fontosak, mert ilyen kiterjedésű, egybefüggő gyepterület már kevés van síkvidéken. Rajtuk keresztül igazi alföldi tájat lehet látni ezen a vidéken.


- Milyen terveitek vannak a jövőre? Készültök újabb területeket gondnokság alá venni?

Sike: A meglévő területek elég nagy feladatot rónak ránk, és nem lenne kapacitásunk rá, hogy becsületesen végezzük el a munkát. Régebben kezeltünk Nagykároly környéki területeket is, de már lejárt a szerződésünk, és nem szeretnénk megújítani, mert nagyon szétszórta az energiánkat. Elég nagy a feladat a Túrmente is, főleg így, hogy nem hatezer, hanem 21 ezer hektáros.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS