Hogyan vásároljunk használt biciklit? Tippek, trükkök
Összeállította: S. Z. 2010. április 01. 15:14, utolsó frissítés: 15:14Használtat vagy újat? Tényleg a mountain bike a legjobb választás? Kinek nem kell tárcsafék és teleszkóp?
Anyagunkhoz Tóbiás Ferenc, a kolozsvári Byke Service tulajdonosa adott tanácsokat. A cikk képanyaga is nagyrészt a Barbusse utcai szervizben készült.
Különféle változatok
Annak ellenére, hogy nálunk a mountain bike a legelterjedtebb biciklifajta, nem biztos, hogy mindenki számára ezek a masszív biciklik a legpraktikusabbak. A terepen kíválóan tapadó vastag, bütykös gumik gördülési ellenállása meglehetősen magas aszfalton, tehát nagyobb erőt kell kifejteni a haladáshoz. Az üléspozíció nem túl kényelmes, arról nem is beszélve, hogy a mountain bike gyakran nélkülözi a városi biciklizéshez szükséges kiegészítőket, például a sárvédőt vagy csomagtartót.
A city bike városi közlekedésre ideális: vékonyabb gumijainak a gördülési ellenállása alacsony, az üléspozíció kényelmes, eleve fel van szerelve olyan, városban szükséges kiegészítőkkel, mint a sárvédő, csomagtartó, lámpa, csengő, kitámasztó. Vázuk vékonyabb, ezért ezek a biciklik könnyűek és jól kezelhetőek.
A trekking bicikli a mountain bike és a city bike ötvözeteként írható le: miközben könnyebb terepen jól elboldogul, városban, sőt, akár hosszabb országúti túrán is beválik.
Az országúti- vagy versenykerékpár nagyjából arra való, amire a nevéből következtetni lehet: sima országúton való gyors haladásra. Könnyű, keskeny kerekeinek köszönhetően nagyon alacsony a gördülési ellenállás, ugyanakkor a keskeny gumik igen sérülékenyek is – városi használatra csak azoknak ajánlott, akik hajlandóak áldozatot hozni a gyorsaságért. A hétköznapi felhasználási lehetőségeket korlátozza a sárvédő, csomagtartó stb. hiánya – sőt, ezeket sok esetben fel sem lehet rendesen szerelni egy versenyvázra.
Váz
Alapvetően kétféle vázgeometria létezik: a férfi, illetve a női váz. A női vázzal jóval könnyebb a bicikliről való fel- és leszállás, éppen ezért gyakran férfiak is női bicikliket vetnek be városi használatra. A női vázgeometria ugyanakkor nem annyira merev, mint a férfi – ez persze átlagos használatnál egyáltalán nem feltűnő.
Acél- vagy alumíniumváz?
A drága, professzionális, egzotikus anyagokból készült biciklivázakat leszámítva jelenleg acél és alumíniumvázak közt lehet választani. Biciklisek körében az acél vs. alumínium kérdés körülbelül olyan, mint a Windows vs. Linux, illetve a Mercedes vs. BMW vita. Vannak tehát érvek és ellenérvek, de végső soron ki-ki ízlése szerint sorakozik fel egyik vagy másik táborba – egy tipikus vita itt olvasható.
Annyi bizonyos, hogy az acélvázak rendszerint valamivel nehezebbek, mint az alumíniumvázak. Az alumínium könnyű, merev és nem rozsdásodik. Viszont az acél olcsóbb, rugalmasabb, a kisebb sérüléseket jobban bírja az alumíniumnál, és mivel a jelenlegi acélvázak általában króm-molibdén ötvözetek, nem jellemző, hogy rozsdásodnának.
A váz minősége és súlya egy hétköznapi biciklis számára másodlagos szempont – azt, hogy egy bicikli mennyire jó a mindennapi használatra, inkább a beépített alkatrészek határozzák meg.
Kerekek
A bicikli méretét a kerekek mérete határozza meg: a legkisebb, 12 colos kerékméretű bicikli 3 éves kortól használható – a méret 2 colonként változik. A tipikus mountain bike kerékméret 24 col, a trekking biciklik viszont 28 colos keréken futnak.
A mountain bike hazai terjedésének egyébként az a tévhit az alapja, hogy a vastag gumik jobban bírják a kátyúkat. Ez nem igaz – valójában a felni minősége a meghatározó. A mostani felnik nagyrészt dupla falúak: ezek elég jól bírják a gödröket, persze a felni anyagának a minősége is nagyon fontos.
A nyolcas
A felniben levő “nyolcas” – tehát amikor egy ütés következtében a kerék megsérül – alumínium dupla falú felnik esetén könnyen centírozható. Persze csak akkor, ha a felni nem szenvedett maradandó károsodást. Ha a felni sérült, akkor azt cserélni kell. A nyolcast könnyű észrevenni: a kereket meg kell pörgetni, majd a fékpofák mellett figyelni kell, állandó marad-e a távolság a felni és a fékpofa között.
Gyakran összetévesztik a gumiban levő egyenetlenséget a felniben levő nyolcassal. A gyengébb minőségű gumikat sokszor már eleve gyártási hibával lehet megvásárolni. Ha az ember sima úton gurul, bármilyen, a gumiban levő egyenetlenséget érezni lehet, de átlagos felhasználásnál ez nem annyira zavaró. Versenybiciklik esetén persze már bármilyen egyenetlenség zavar – de ott azért más árkategóriájú és minőségű gumikat használnak.
Kormány
Az “ökörszarv” kormány helyett nagyon sokan az egyenes mountainbike-kormányt részesítik előnyben – pedig nem biztos, hogy az kényelmesebb és praktikusabb. Egyenes kormánnyal könnyebben, precízebben lehet irányítani a biciklit, azonban mivel a testsúly egy része a csuklóra esik, nem túl kényelmes. A városi biciklik hajlított, ökörszarv kormánya lehetővé teszi, hogy a biciklis felegyenesedjen, a csuklóra nem nehezedik súly. Így kényelmesebb kerekezni – igaz, a bicikli irányítása némileg bizonytalanná válik.
Ülés
A jelenlegi ergonómiai trendeknek megfelelően féri és női ülés közt lehet választani. A női ülés széles és puha, a férfiaknak való keskeny és keményebb. Gyakran a férfiak – kényelmetlennek érezve a férfiülést – női ülést szerelnek a biciklijükre. Ez nem jó ötlet: a széles ülés pedálozás közben túlságosan kinyitja a férfiak medencecsontját, és a prosztataidegeket nyomja – nekik orvosilag mindenképpen a keskeny ülés ajánlott. Hosszabb túrákon mindegy, keskeny vagy széles üléseket használnak – így is, úgy is fájni fog egy idő után.
Fék
Tárcsafék vs. Cantilever
A legelterjedtebb fékfajták a tárcsafék és a Cantilever rendszerű fék. A mountain bike-okat egyre gyakrabban szerelik fel tárcsafékkel. A tárcsafékek igen látványosak, azonban a fékhatás erősen függ az ártól, illetve minőségtől: az olcsóbb tárcsafékek nem lassítanak megfelelően. Tárcsafékes biciklit vásárolni elsősorban annak érdemes, aki sokat fogja nedves környezetben (pl. terepen) használni.
Száraz időben, városban egy egyszerű, Cantilever-rendszerű fék (illetve ennek altípusa, a V-brake) is megteszi, hiszen, ha jól vannak beállítva, a felnire szoruló fékpofák hatásosabban állítják meg a biciklit, mint egy olcsóbb tárcsafék. A Cantilever-rendszerű fékek további előnye, hogy olcsóak, könnyűek, strapabíróak, és beállításuk is elég egyszerű, ezért hétköznapi felhasználók számára ideális.
Más fékfajták
A fentieken kívül sok más fékfajta létezik. Az agyváltós illetve egysebességes bicikliken gyakran van torpedó és/vagy dobfék, ezek esőben-sárban is ugyanazt a fékhatást nyújtják, mint száraz időben. További előny, hogy alig igényelnek karbantartást. A verseny- és félverseny bicikliken, egyes városi bringákon patkóféket találni, melyek a Cantileverhez hasonlóan a felnire szoruló pofákkal fékezik a biciklit. Egyre divatosabb a Shimano-féle Roller-brake, ezen kívül pedig hidraulikus fékrendszereket is lehet vásárolni – mindkét választás jó, de drága.
Mit kell ellenőrizni vásárláskor a Cantilever rendszerű fékeknél?
A legfontosabb, hogy a fékpofákon legyen elég tapadóanyag. Ha az elkopik, a fékpofa fémből készült papucsa karcolni kezdi a felnit, tönkretéve azt. Ha nyolcas van a kerékben, a fékpofák között nagyobb távolságot kell hagyni, hogy ne súroljon. Ami pedig a fékkarokat illeti, fő a kényelem. A fékpofák cseréje, a fék beállítása egyébként nem drága, tehát nyugodtan meg lehet venni egy amúgy jó biciklit, melynek a féke javításra-beállításra szorul.
Váltó
Nálunk a külső váltók terjedtek el: minimum 4-5, maximum 18-24 sebességet “tudnak”. Városi felhasználásra, nagyrészt sík terepre felesleges egy 24 sebességes bicikli – aki munkába és bevásárolni járna elsősorban a biciklivel, elgondolkozhat egy egysebességes biciklin, esetleg egy belső váltón.
A belső váltók (továbbiakban: agyváltók) Nyugaton elterjedtek, mert a külső váltókkal ellentétben semmilyen gondozást nem igényelnek, és helyes használat mellett gyakorlatilag elpusztíthatatlanok: gyakran látni tönkrement bicikliket, épen maradt agyváltóval. Persze csak akkor bírják évtizedekig, ha váltás közben nincsenek terhelés alatt – tehát a biciklis nem pedáloz. A régebbi agyváltók 3 sebességesek, az újabbak viszont már akár 7-8 sebességgel is rendelkeznek, ez pedig már nem csak városi használatra, de akár könnyebb terepre is elég.
Váltókarok tekintetében is nagyon nagy a választék – a drágább gépeket Gripshift, Rapidfire, szekvencionális váltóval szerelik. Itt a személyes ízlés a meghatározó, kinek mi áll jobban a kezére, és mivel tud könnyebben váltani.
Mit kell ellenőrizni vásárláskor a váltón?
Végig kell váltani az összes sebességet – a váltó finoman, kattogás nélkül kell dolgozzon.
Teleszkóp
Az utóbbi időben az első és hátsó teleszkópok is egyre inkább elterjedtek, pedig kérdés, hogy valóban több az előnyük, mint a hátrányuk? Az előnyöket könnyű felsorolni: az első teleszkóp csökkenti a kormány rezgéseit, ezért a karok kevésbé fáradnak bringázás közben. A hátsó teleszkóp profi downhill és freeride bicajok számára kötelező, a többméteres ugrásokat, majd hátsó keréken való landolásokat kivédendő. A hátsó teleszkóp minden más biciklin pusztán kényelmi extra.
Jöjjenek hát a hátrányok: a teleszkópok – főként a jó minőségűek – drágák. Karbantartásuk macerás, sok takarítással és olajozással jár. Ha első- meg hátsó teleszkópos, alumíniumvázas biciklit választunk, akkor súlyban ott is vagyunk, ahol egy sima acélvázzal jártunk volna – miközben sokkal több pénzt költöttünk el. Ezen kívül a bicikli viselkedése annál bizonytalanabb, minél több a mozgó alkotóeleme a váznak. A merev villás biciklik kompaktabbak, egységesebben mozognak, jobban lehet irányítani őket, csak nem annyira komfortosak, mint amennyire mi szeretnénk.
Kiegészítők
A sárvédő, csomagtartó, kitámasztó láb, első és hátsó lámpa, lakat, macskaszem nem túl macsó, viszont nagyon praktikus. Főként a sárvédő jön jól esős időben – persze csak akkor, ha jól van beállítva: gyakori látvány a sárvédővel rendelkező, mégis háta közepéig sárral felcsapott biciklis esős időben.
A lámpa viszont kötelező, nem csak a KRESZ miatt, hanem saját biztonságunk érdekében. Ha nem is szerelünk a biciklire első-hátsó lámpát dinamóval vagy elemmel, bár egy kis hátsó villogó mindig legyen nálunk. Sosem tudni, mikor esteledik ránk, és villogó nélkül az autósok nem fognak látni. Egy ilyen villogót fillérekért be lehet szerezni, és mivel ledekkel üzemel, az elemek is sokáig bírják.
Új vagy régi, felújított biciklit vegyünk?
Ha a pénz nem probléma, természetesen újat. Az új biciklik ára jól tükrözi a minőséget. Alkalmi vétel nagyon ritka, a feltűnően olcsó bicikli rendszerint gyenge. Ne reménykedjünk abban, hogy a bevásárlóközpontban vásárolt, összteleszkópos és tárcsafékes mountain bike 300-400 lejért túlságosan sokat fog tartani. Egy jobb minőségű, összteleszkópos belépőmodell ára 1000 RON fölött alakul – a felső határ pedig a csillagos ég.
Új vagy alig használt bicikli a megoldás akkor, ha igazán sokat fogunk tekerni. Amúgy a külföldről hozott (a Byke Service Svájcból hozza a bicikliket), használt és itthon felújított biciklik ár-érték aránya kiváló: az új, hasonló kategóriájú biciklik árának feléért-harmadáért lehet kiválóan használható biciklit vásárolni. A műhelyben darabokra szedik őket, ami kopott és elhasznált, cserélik. Zsírozzák, beállítják, majd a vásárló kívánságára további beállításokat is eszközölnek. A felújított biciklikért garanciát is vállalnak. Amúgy Nyugaton a biciklik minősége általában jobb, mint nálunk, ezen kívül nem jellemző az, hogy a bicikliket a végsőkig hurbolják. Épp ezért egy nyugati használt bicikli még évtizedekig szolgálhat különösebb gond nélkül.
Használt bicikli esetén kötelező megnézni
A fenti szempontokon kívül általános szabály, hogy semmi nem szabad kotyogjon: kerekeket, pedálokat különös figyelemmel vizsgáljuk meg. A lánc ne legyen megnyúlva, a vázon ne legyenek nagyobb sérülések nyomai (a kisebb karcolásokkal nem kell törődni). Minden kezelőszerv könnyen, akadás nélkül kell működjön.
Utólagos javításoktól és beállításoktól nem kell megijedni: a biciklialkatrészek nagyon olcsók, egy új, jó minőségű külső ára például 50 lej körül mozog. Centírozás 10-15 lej körül alakul, váltó, fék beállítása pedig szintén körülbelül ennyi, vagy még olcsóbb.
A munkák nagy részét amúgy otthon bárki elvégezheti, (itt található egy rövid összefoglaló), és a rutinszervizhez, például a gumi megfoltozásához vagy a fék beállításához speciális szerszámok sem szükségesek. Interneten sok részletes szerelési útmutató található – ez az egyik legjobb.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!